A Pentagon rövidesen több ezer, pilótát nem igénylő repülőgépet tervez beszerezni. Emberi vezető helyett a mesterséges intelligencia irányítja majd a gépet. Az okosgépek nem csupán hatékonyak és biztonságosabbak, de töredékébe kerülnek a modern ember által vezetett harcászati repülőgépeknek.
A Pentagon pilóta nélküli, mesterséges intelligencia által irányított XQ–58A Valkyrie harci repülőgépeket tervez beszerezni. A Kratos által gyártott gép lényegében egy újgenerációs harci drón, amely – a légierő reményei szerint – kiegészítheti a hagyományos vadászrepülőgép-flottát. A drón képes azonosítani az ellenséget, majd – emberi jóváhagyás után – kiiktathatja azt.
Sokkal olcsóbbak, és még pilóta sem kell hozzá
Ezek a harci drónok nem csupán intelligensek, de jóval olcsóbb is megépíteni őket, mint például az ember vezette modern harci repülőket. Ezzel a Pentagon flottája igen sokat és igen gyorsan fejlődhet.
Azonban ennek a fejlesztési iránynak is két oldala van, ugyanis az MI által vezérelt drónoknak sem csak pozitívumai vannak. Bár ez a repülő jóváhagyás nélkül nem cselekszik, mégiscsak gép, amely – főleg a tesztelési fázisában – nagy eséllyel hibázhat. Erre volt is példa az Egyesült Államokban, ahol a drónok tévedése már emberáldozatokat követelt.
Az USA-nak azonban nem maradt sok egyéb lehetősége arra, hogy felvegye a versenyt a kínai fegyverekkel.
Az ázsiai nagyhatalom ugyanis több mint ezer hajó- és légvédelmi rakétával szerelte fel a partjait és a Dél-kínai-tengeren épített mesterséges szigeteit, amelyek korlátozzák az Egyesült Államokat abban, hogy hatalmas légi és tengeri veszteségek nélkül reagáljon Tajvan esetleges inváziójára.
Miután évtizedeken át egyre kevesebb és drágább harci repülőt építettek – az F–35-ös vadászgép darabonként 80 millió dollárba kerül –, az amerikai légierő jelenleg a legkisebb és leginkább elavult flottát tudhatja magáénak a történelme során. Emellett az sem segít a Pentagonnak, hogy az Ukrajnának küldött fegyvereket nem tudják időben pótolni, a beszerzések bürokratikus mechanizmusa lassú, a fegyvergyárak pedig hosszú távú szerződések nélkül nem növelik a kapacitásukat. Ráadásul az ukránok immár harci gépeket is kérnek, és bár a régebbi eszközöket kaphatják meg jövőre, azért ezek is hiányozni fognak az USA és szövetségesei haderejéből.
Az MI vezérelte repülőgépek azonban közelebb juttathatják a Pentagont az amerikai haditechnika megerősödéséhez.
A légierő ugyanis 1000-2000 harcászati drónt tervez építtetni, darabonként mindössze 3 millió dollárért, vagyis egy korszerű vadászgép árának töredékéért.
Az új Valkyrie átrendezi a Pentagon igényeit
A Pentagon hosszú, faburkolatú folyosóján, ahol a légierő irányítónak az irodái vannak, egy évszázad vezetőinek a portréi sorakoznak, vegyesen a repülő gépek képeivel, amelyek a második világháború óta az Egyesült Államoknak globális légi dominanciát biztosítottak. A képekből egy közös téma rajzolódik ki: a pilóta ikonikus szerepe.
A Pentagon vezető tisztségviselői szerint a jövőben is fontos szerepet kapnak az emberek a légierőben, de nem feltétlen a repülőgépen belül, inkább kívül: egyre több szoftvermérnökkel és gépi tanulási szakértővel fognak dolgozni, akik folyamatosan finomítják majd a mellettük repülő robotszárnyasok működését irányító algoritmusokat.
Az átrendeződés tehát szinte minden szektorban megfigyelhető, ahová a mesterséges intelligencia „betette a lábát”.
