Törökország energetikai felemelkedése egy új esély Európának és Magyarországnak az energiadiverzifikációra és az ellátásbiztonságra, miközben Ankara stratégiai híddá válik Kelet és Nyugat között.
A PKK bebörtönzött vezetője fegyverletételre és a szervezet feloszlatására szólította fel a híveit, ami véget vethet a mintegy 40 éve tartó török–kurd konfliktusnak. Erdoğan történelmi lehetőségként értékelte a bejelentést, miközben politikai és biztonsági szempontok között egyensúlyoz.
A megválasztott amerikai elnök szerint Erdoğan török elnök gyakorlatilag hatalomátvételt hajtott végre Szíriában, ráadásul mindezt nagyon okosan csinálta. Kérdés, hogy a történtek változtatnak-e azon a szándékán, hogy kivonja az amerikai katonákat a területről.
Erdoğan elnök addig keverte a paklit egyre ügyesebben, hogy a végén az egész szír konfliktusból Törökország profitál a térségben a legtöbbet. Ráadásul még Izraelnek is osztott lapot, így hirtelen egy oldalon találta magát azzal az országgal, amelyet egyébként naponta terrorista államnak nevez.
A szíriai polgárháború új fordulóponthoz érkezett, miután a Törökország által támogatott Hajat Tahrir al-Sham (HTS) és más dzsihadista csoportok a múlt héten váratlan offenzívát indítottak Aleppó ellen, és a várost gyorsan el is foglalták. Az Aszad-rezsim kormányerői nem tudták megállítani az előrenyomulást, miközben a konfliktusban több külföldi hatalom is érintett.
Majdnem húsz éve vár Törökország az EU-csatlakozásra. Most megunta, és látva a geopolitikai átrendeződést, hivatalosan is beadta csatlakozási kérelmét a BRICS-hez. A bővítésről októberben Oroszországban döntenek a tagok.
Erdoğan elnök digitális fasizmusnak nevezte az Insta működését, amiért az cenzúrát vezetett be a Hamász vezetőjének meggyilkolása után. Az Insta-tulajdonos Meta mindent megtesz, hogy visszaállítsa a platform elérhetőségét. A lépést a török e-vállalatok is üdvözölnék, mielőtt mindenük rámegy a politikai döntésre.
Recep Tayyip Erdoğan török elnök először a Sanghaji Együttműködési Szervezet összejövetelén vett részt Asztanában, majd elutazott a NATO csúcstalálkozójára Washingtonba. Éles kontrasztot láthattunk. Erdoğan világossá tette, hogy ellenzi az eszkalációt mind az izraeli, mind az ukrajnai konfliktusban, de sokkal érdekesebb, hogy mi is történt Törökországgal a Sanghaji Együttműködési Szervezet összejövetelén a NATO-csúcs előtti héten.
Egy kínai publicista igencsak vitriolosan írt Törökország vámpolitikájáról. Nem nevezi zsarolásnak, de furcsállja, hogy a vámtételek változtatásával próbálják megszerezni a kínai beruházásokat, főképp az elektromos autók területén. Ahogy fogalmaz, a török szultán megirigyelte Orbán nagyherceg sikereit az ázsiai tőke bevonzása területén.
Az elmúlt hónapokban Törökország érdeklődése a BRICS-csoporthoz való csatlakozás iránt jelentős vitákat váltott ki a geopolitikai elemzők és a nemzetközi politikai döntéshozók körében. Mi motiválja az eurázsiai állam érdeklődését a BRICS-országok iránt? Milyen előnyökkel és kihívásokkal járhat egy ilyen lépés, és hogyan illeszkedik mindez Ankara tágabb geostratégiai célkitűzéseihez?
Ankara elítéli Izraelt a Gázai övezetben folyó hadjárat miatt, ám figyelmeztetései mindeddig retorikai szinten maradtak. Most azonban bejelentette: exportkorlátozásokat vezet be egészen addig, amíg meg nem születik a tűzszüneti megállapodás a területen.
Erdoğan 2009 óta bojkottálja a davosi találkozót, de eddig a kormányának tagjait elengedte a globális gazdasági elit kapcsolatépítő luxusbüféjébe. A most kezdődött fórumról azonban ismét letiltott mindenkit a WEF elnökének Izraellel kapcsolatos kijelentései miatt.
Erdoğan szombati németországi látogatása nagy jelentőségű volt a török–német kapcsolatok szempontjából. A török elnök 2020 óta először látogatott Németországba, és bár ez alkalmas lehet arra, hogy enyhítse a két állam közötti feszültségeket, egyúttal új konfliktusokat is kiválthat.
Recep Tayyip Erdogan török elnök a Vlagyimir Putyinnal folytatott hétfői tárgyalása után kijelentette, hogy hamarosan újra lehet éleszteni azt a gabonaszerződést, amely az ENSZ szerint az ukrán gabona piacra kerülésével segített enyhíteni az élelmiszerválságot – így tájékoztattak a vezető portálok. Az oroszok nagyon jól tudják, hogy Ukrajna túlélésének az egyik feltétele, hogy értékesíteni tudja a gabonáját.
Az orosz–török csúcstalálkozó középpontjában a fekete-tengeri gabonakereskedelem újraindítása állt. Putyin nem zárkózik el, de a feltételei változatlanok.
Törökország mindent megtesz, hogy közvetítsen a háborús felek között a fekete-tengeri gabonafolyosó ismételt megnyitásáról. Ehhez azonban szükség lesz arra is, hogy a Nyugat enyhítsen a szankciókon – véli Erdoğan.
1923. július 24-e minden bizonnyal korszakhatár a török történelemben, hiszen lényegében ekkor rakták le a modern Törökország alapjait. Ennek 100 éves évfordulójára emlékezünk most. A szerződés mind a mai napig viták tárgyát képezi, főként a kurdok és az örmények körében, és ennek megfelelően számos összeesküvés-elmélet is napvilágot látott már körülötte.
Az Egyesült Államok kétségtelen, hogy jobb szájízzel tekintett volna az elkövetkező 5 évre egy török ellenzéki győzelem esetén, de közbeszólt a török választópolgárok akarata. A Biden-adminisztráció a hivatali ideje hátralévő részében minden bizonnyal nem érdekelt a konfrontációban a kis-ázsiai állammal, így több mint valószínű, hogy a kapcsolatok normalizálódására számíthatunk. Már csak azért is, mert Törökország kezében olyan ütőkártyák szerepelnek, mint a migráció vagy éppen Svédország NATO-csatlakozása.
A két fordulóban lebonyolított idei török elnökválasztáson Recep Tayyip Erdoğan elnök elsöprő győzelmet aratott. A választási eredmények nemcsak a 20 éve hatalmon lévő Erdoğan pozícióját szilárdították meg, hanem azt is tükrözik, hogy a török lakosság jelentős része továbbra is támogatja és bízik benne.
