Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet elemzőjének írása 

Törökországot és Németországot mélyen gyökerező történelmi kötelékek fűzik egymáshoz. A nagyszámú németországi török diaszpóra ennek a kapcsolatnak az egyik fontos pontja, és ez gazdasági, társadalmi, kulturális hidat képez a két ország között. Németország Törökország egyik legfontosabb kereskedelmi partnere. A két állam gazdasági együttműködése intenzív, ez azonban az elmúlt évek politikai feszültségei miatt nehézségekbe ütközött. 

Az utóbbi néhány esztendőben török–német kapcsolatokban voltak feszültségek, amik általában politikai kérdések köré csoportosultak. Ezek közé tartozik az izraeli–palesztin konfliktus, amely mindkét országot eltérő megközelítésekre késztette a külpolitikájában. Emellett a Törökország belpolitikájával és az emberi jogi kérdésekkel kapcsolatos német kritika is feszültséget okozott. Ez számos német tisztviselőt arra késztetett, hogy bírálja Erdoğan látogatását. 

Mindazonáltal a török–német kapcsolatok továbbra is stratégiai jelentőségűek. A két ország kölcsönösen függ egymástól, és ez határozza meg a jövőbeli kapcsolataik irányát is. Következésképpen mind Törökország, mind Németország számára létfontosságú, hogy ez a viszony továbbra is egészséges maradjon. 

Erdoğan és Olaf Scholz várva várt találkozása Forrás: MTI

A látogatás háttere 

Recep Tayyip Erdoğan 2020 óta először látogatott Németországba, és e mögött számos fontos tényező áll. A két állam közelmúltbeli feszült viszonya pedig tovább növeli a találkozó jelentőségét. A török elnök németországi útja alkalmat adott arra, hogy közösen foglalkozzanak több összetett és érzékeny kérdéssel. Az eurázsiai ország gazdasági helyzete, a közel-keleti konfliktusok, a Törökország és az Európai Unió közötti kapcsolatok a napirendi pontok között szerepeltek. A látogatással kapcsolatos várakozások is nagyok voltak. Egyrészt Törökországnak szüksége van a németek támogatására a gazdasági nehézségeinek leküzdéséhez és az EU-val való kapcsolatainak megerősítéséhez. Másrészt erre a találkozóra érzékeny időszakban került sor. Egyes zsidó szervezetek ugyanis az esemény lemondását követelték, mivel Erdoğan bírálta Izraelt és védelmébe vette a Hamászt. Csakhogy Németországnak is szüksége van Törökországra, mivel fontosnak és sürgősnek tartja az eurázsiai állam szerepét a közel-keleti konfliktusok eszkalálódásának megakadályozásában. A találkozót tovább bonyolítja, hogy Németországnak nagy a török diaszpórája, és Törökországra támaszkodik a Közel-Keletről érkező migránsok áramlásának korlátozásában is. A közös kihívások is ott állnak a háttérben, ugyanakkor nem lehet eléggé hangsúlyozni az ilyen találkozók fontosságát ezek leküzdése és a kapcsolatok erősítése szempontjából. 

Erdoğan geopolitikai befolyása 

A török elnök geopolitikai befolyása fontos szerepet játszik a két állam közötti kapcsolatokban. Az eurázsiai ország földrajzi elhelyezkedése és stratégiai jelentősége a régióban azt eredményezi, hogy Erdoğan vezetési stílusa és külpolitikai preferenciái befolyásolják a Németországgal való kapcsolatokat. Az elmúlt években a török elnök aktívan részt vett a közel-keleti és az európai politikai eseményekben. Különösen az olyanokban, mint a szíriai polgárháború és az ukrán válság, Törökország szerepe megnőtt. Ez megerősítette a török elnök geopolitikai befolyását, és lehetővé tette számára, hogy olyan államokkal alakítsa ki a kapcsolatait, mint Németország, amely az eurázsiai ország geopolitikai befolyása miatt fontos partnerként tekint Erdoğanra. A törökök támogatása és együttműködése, különösen az olyan kérdésekben, mint a menekültválság és a terrorizmus elleni küzdelem, stratégiai jelentőségű a németek számára. A közel-keleti konfliktusokban közvetlenül érintett államként Törökországot Németország kulcsfontosságú szereplőnek tekinti a regionális stabilitás biztosításában.

Problémák és feszültségek 

Erdoğan vezetési stílusa és belpolitikai preferenciái azonban némi problémát okoztak a két állam közötti kapcsolatokban. Különösen az emberi jogok megsértése, a sajtószabadság korlátozása és a demokratikus értékekkel kapcsolatos aggályok váltottak ki kritikát a jelzőlámpa-koalíció vezette országban. Ezért a török elnök geopolitikai befolyása és a Németországgal való kapcsolatokat alakító tényezők között elég sok az ellentmondás. 

Erdoğan geopolitikai befolyásának hatása a két állam közötti viszonyra összetett. Egyrészt országa földrajzi elhelyezkedése és stratégiai jelentősége a régióban együttműködési és partnerségi lehetőségeket kínál Németország számára, másrészt a belpolitikai preferenciák és az olyan kérdések, mint az emberi jogok megsértése, feszültségeket okozhatnak a kapcsolatokban. Ebben az összefüggésben Erdoğan németországi látogatása új fejezetet nyithat a török–német kapcsolatokban. Nem világos azonban, hogy ez az új oldal hogyan alakul, és hogyan hat majd vissza a két állam közötti viszonyra. Fontos, hogy mindkét ország a geopolitikai érdekeit figyelembe véve konstruktív párbeszédet alakítson ki. 

A nézeteltérések szerepe 

A török–német nézeteltérések számos kritikus kérdésben is fokozódtak az elmúlt években. Ezek fontos szerepet játszottak Erdoğan németországi látogatásának hangvételében és napirendjének meghatározásában. 

• Hamász–Izrael konfliktus: Németország megvédte Izrael biztonságát, míg Törökország a palesztinokat támogatta. Erdoğan Izraelt terroristaállamnak minősítő kijelentései miatt egyes zsidó szervezetek a látogatás lemondására szólítottak fel. 
• Migráció: Németország nagymértékben támaszkodik Törökországra. Erdoğan fenyegetése azonban, hogy befagyasztja az Európai Unióval kötött migrációs paktumot, tovább feszítette a két ország közötti kapcsolatokat. 
• Orosz–ukrán háború: Bár Törökország szerepét a nyugati hatalmak fontosnak tartották, a Berlin és Ankara közötti harmonizáció ebben a helyzetben nehéznek bizonyult. 
• Emberi jogok és demokrácia: Erdoğan önkényuralmát és a növekvő geopolitikai befolyását beárnyékolja Németországnak az emberi jogok és a demokrácia törökországi helyzete miatti aggodalma. 

Minden egyes nézeteltérés jelentős feszültséget okozott a török–német kapcsolatokban. Nem tagadhatók azonban az ezek leküzdésére irányuló erőfeszítések.  

A két ország közötti párbeszéd reményt ad arra, hogy ezeket a nézeteltéréseket kezelni lehet.  

Erdoğan németországi látogatása ezért mindkét fél eltökéltségét bizonyította a kapcsolatok rendezése és a közös érdekek előmozdítása iránt. 

A találkozót több dimenzióban is érdemes vizsgálni. Erdoğan németországi látogatása során tett kijelentéseiről a török és a német média különböző módon számolt be. Míg a török kormánymédia a közel-keleti konfliktusok megoldására, a gazdasági együttműködésre és az uniós tagsági folyamatra összpontosítva tudósított, addig Németországban Erdoğant az Izrael elleni retorikája és a Hamász védelmében tett kijelentései miatt bírálták. A látogatást követően nyilvánvalóvá vált az eurázsiai állam gyenge gazdasági helyzete és hajlandósága arra, hogy szerepet vállaljon a közel-keleti konfliktusok megoldásában. A Törökországban tartózkodó négymillió menekült miatt azonban Erdo ğ an befolyása továbbra is jelentős, annak ellenére, hogy az EU–Törökország migrációs megállapodást ténylegesen befagyasztották. 

Más-más felfogás 

A két állam között jelentős felfogásbeli különbség van Erdoğan látogatásának értelmét és jelentőségét illetően. Míg Németországban a török elnök megérkezését komoly biztonsági intézkedésekkel és tervezett tüntetésekkel fogadták, addig Törökországban a Berlin és Ankara közötti feszült viszony miatt az esemény jelentőségét alacsonyra értékelték. Ez fontos mutató a két ország közötti kapcsolatok jövőjét illetően. Ebben az időszakban, amikor mindkét félnek eltérő elvárásai és céljai vannak, nagyon fontos a párbeszéd és az együttműködés fenntartása. Ebben az összefüggésben érdekes lesz, hogy Erdoğan németországi látogatásának eredményei milyen hatást gyakorolnak az elkövetkező időszakra.

Mi következik mindebből? 

Bár Erdoğan útjának a hatása a török–német kapcsolatokra ellentmondásos, fontos, hogy a két ország közötti párbeszéd folytatódjon. A találkozó eredményei és annak a médiában való visszatükröződése a kapcsolatokról alkotott felfogásbeli különbségekről tanúskodnak. Több időre van azonban szükség ahhoz, hogy egyértelmű következtetést lehessen levonni arról, hogy ez a látogatás új fejezetet nyitott-e a két állam közötti viszonyban. Tekintettel a történelmi kötelékekre és gazdasági összefonódásokra, fontos, hogy a két állam szilárd párbeszédet folytasson egymással. Közös érdekeik vannak, mint például Törökország európai uniós csatlakozási folyamata, a menekültválság és a biztonsági kérdések. Az ilyen találkozók pedig lehetőséget kínálnak a kapcsolatok további fejlesztésére. 

Borítókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke