Zavar van az adásban: előbb a francia elnök háborús héjaként veri a harci dobot, majd váratlanul békegalambként ír le pár kört, és arról beszél, hogy a nyári olimpia ideje alatt a fegyvereknek hallgatniuk kell. Végül izzadt macsóként, bokszkesztyűvel a kezén méregeti a fekete öves cselgáncsozó Putyint. A világsajtó valahogy így látja a szerepeket állandóan összekeverő Macront.
Felmérések szerint ez a nemzedék nemcsak a politikából, de a világból is kiábrándult.
Portugáliában vasárnap előre hozott parlamenti választásokat tartottak, amelyen – igaz, csekély mértékben, de – a jobboldali erők kerültek ki győztesen. Luzitánia tengerpartjai továbbra is vonzzák az üdülővendégeket, de jönnek ide külföldi befektetők is, Lisszabon pedig a jó államháztartási helyzetéből profitál. Sok portugál számára azonban túl drágává és élhetetlenné vált az ország.
Iránban ma parlamenti választásokat tartanak, emellett döntenek a Szakértők Tanácsa nevű vallási klerikális testület 88 tagjáról. Mindezt megerősített biztonsági intézkedések mellett. Az országban az elmúlt időszakban tapasztalható gazdasági, politikai és társadalmi feszültségek miatt növekvő elégedetlenség közepette ez a mai voksolás a klerikális intézményrendszer népszerűségének próbatétele lesz.
Bár a technológia nagyon hasznos, rossz kezekbe kerülve veszélyes és manipulatív is lehet. A techcégek olyan megállapodáson dolgoznak, amely kiszűrheti a meghamisított vagy mesterséges intelligencia által generált képeket azért, hogy ne lehessen befolyásolni ezekkel a demokratikus választásokat.
Bár cseppet sem volt nyugodtnak nevezhető a 2023-as év, nagyon úgy tűnik, hogy a világpolitika 2024-ben sem lesz az. Sőt inkább erős rázkódásra, mintsem szelíd imbolygásra készülhetünk. Világpolitikát átformáló választások, nemzetközi rendet újratervező konferenciák, olimpia,és még számtalan esemény fog gondoskodni róla, hogy egy percig se unatkozzunk.
Az eddig hatalmon lévő progresszívek elnökjelöltje, Laj Csing-te kényelmes győzelmet aratott a január 13-i választáson, viszont a parlamenti választást a Kína-barátabb Kuomintang nyerte, igaz, egyik párt sem tudott abszolút többséget szerezni. Az újonnan alakult néppárt lehet a királycsináló. Peking szerint a választási eredmény nem változtat Tajvan státuszán.
Nagy nap a mai Tajvan számára, mivel elnököt és új törvényhozást is választanak. Az elnökjelöltek versenyét feszültebb figyelem övezi, hiszen a jelenlegi vezető már nem újrázhat. Három jelölt méretteti meg magát, mindhárman más-más utat képzelnek el a szigetországnak. A világ is feszülten figyel ebben a turbulens geopolitikai időszakban. A választás arról dönt, hogy milyen irányba megy el Tajvan: megindulhat-e egy az eszkalációval ellentétes folyamat és a közeledés Kínához, vagy megmarad az eddigi regionális dinamika és tovább forrósodik a helyzet a Tajvani-szorosban.
Bár még az is kérdéses, ki lesz a következő amerikai elnök, a kampány már elkezdődött. A The New York Times is egy apokalipszisszerű elemzéssel jelentkezett, miszerint Trumpnak van egy mesterterve A mély állam lerombolására címmel. Az illiberális tollforgatók rögtön úgy minősítették a lap Trump 2.0-s verzióját, mintha a Mein Kampfot íratták volna át a mesterséges intelligencia segítségével.
A most vasárnapi, október 15-i lengyel parlamenti választások tétje óriási. Az eredmény hatással lesz az orosz–ukrán háború menetére, az Európai Unióval fennálló kapcsolatokra és a visegrádi együttműködésre. A legvalószínűbb forgatókönyv jelenleg, hogy a PiS megnyeri a szavazást, de könnyen lehet, hogy ez nem lesz elegendő a kormányalakításhoz.
Közeleg az európai parlamenti választás, amely a politikai paletta átrendeződését hozhatja. A konzervatív nacionalista mozgalmak és politikai pártok népszerűsége egyre nő. Ezt bizonyítja az is, hogy a közvélemény-kutatások egybecsengően kimutatták: a fiatalok a vártnál konzervatívabban szavaznak.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
