A grönlandiak a korábbi koalíciós kormány leváltása mellett döntöttek. Hetvenszázalékos feldolgozottságnál már biztosan a demokraták nyerik a választásokat, kérdés, hogy kivel lépnek koalícióra. A Dániától való különválásban minden párt egyetért, csupán annak módját illetően vannak eltérő vélemények, így ez lehet a meghatározó szempont.
A dicsőséges Scholz kancellár megbukott, a német pártok pedig már a bizalmatlansági indítványról szóló vitán megkezdték a választási kampányt. Hogy mit kínálnak az áldott német népnek? Természetesen több adót a milliárdosoknak és kevesebb sarcot a szupermarketekben. Legyen szó a CDU-ról, az SPD-ről, a Zöldekről vagy az FDP-ről: mindenki adó- és illetékcsökkentést ígér.
A grúz választások kapcsán zajlik a cirkusz. A felháborodott nyugati fotelszakértők és politikusok kollektíve dühbe estek, mivel nehezen tudják megemészteni a kormányzópárt győzelmét. Ian Proud volt brit diplomata más véleményen van, szerinte ezek a választások is a gazdasági érdekekről szóltak. Nem szabad kárhoztatni Georgiát, amely a kenyeret választotta az üres szólamok helyett.
Vajon elég a viszonylagos jólét egy választás megnyeréséhez? Az 1992-es Clinton-kampányban megfogalmazott „the economy, stupid” mint sokszor hangoztatott alapelv, azaz hogy a gazdasági kérdések döntik el a választásokat, ma már nem teljesen igaz. A szavazók figyelmét érzelmi és kulturális problémák kötik le, és kiemelkednek az olyan szimbolikus ügyek, amelyek mentén felsorakozva eldönthető egy-egy választás.
Az egy hete Mexikó elnökévé választott Claudia Sheinbaum lesz az első nő ebben a tisztségben, és a legelső tudós, aki megkapta a felhatalmazást, hogy egy latin-amerikai országot irányíthasson. Egyesek attól tartanak, hogy elődje, az idén 70 esztendős Andrés Manuel López Obrador nyomdokaiba lép, és bábként kiszolgálja majd politikai környezetét. Sheinbaum azonban okosabb ennél.
A francia elnök feloszlatta a parlamentet, majd azonnal bejelentkezett a szóba jöhető pártoknál, hogy létrehozzon egy jobboldal elleni szövetséget, amely megnyerheti az előre hozott választást. Mindenhol kosarat kapott.
Megalázó vereséget szenvedett a francia elnök pártja az európai parlamenti választásokon. Macron azonnal bejelentette a Nemzetgyűlés feloszlatását, és új választásokat írt ki még erre a hónapra.
Ursula von der Leyen, az unió bizottságnak elnöke, akinek újbóli kinevezése nem magától értetődő, támogatók után kutatva járja Európát. Próbálja megnyerni Macront, Scholzot és Melonit, akiknek a szavára három eltérő európai pártcsaládban hallgatnak, és ezek közül egyik sem a leköszönő elnöké. A matematika szabályai szerint a jelöltnek teljesülhet a vágya az újrázásra, ám a tapasztalatok szerint mindig történnek meglepetések.
Egy friss elemzés szerint a közép- és jobboldali pártok valószínűleg teret nyerhetnek Európa-szerte a mostani európai parlamenti választásokon. A gazdaságpolitikai fókuszt ugyanis a zöldfordulatról, illetve a zöldgazdaságra történő átállásról (és a szükséges jogalkotásról) a versenyképességre helyezhetik át.
Huszonegy ágyúlövéssel üdvözölték, amikor Emmanuel Macron repülőgépe vasárnap leszállt Németországba, ahol Berlinben a demokrácia napjának ünnepségén vett részt. Majd másnap francia és német nyelvű beszédében felszólította az európaiakat, hogy „ébredjenek fel” a szélsőjobboldal erősödésére, kevesebb mint két héttel a választások előtt. Franciaországban, akárcsak Németországban, a kormányzó erők megalázó vereséggel nézhetnek szembe a június 9-i voksoláson.
Visszafelé sül el Macron fegyvere? A francia közvélemény-kutatási adatokból egyre inkább az látszik, hogy az elnöki párt csúfos vereségbe fog belesétálni. A Nemzeti Tömörülés, az RN nemcsak hogy toronymagas esélyese a június 9-i választásoknak, de ha szerencséje lesz, akár a Macron-féle párt szavazatainak a dupláját is megkaphatja. Az elnök harcias megfogalmazásaira a sajátjain kívül senki sem vevő, megeshet, hogy a voksolás egy Macron-ellenes referendummá válik.
Kellemetlen levelet kapott Csádtól az USA, ami után elképzelhető, hogy Washington ebből a közép-afrikai országból is szedheti a sátorfáját. Franciaország felkészül?
Zavar van az adásban: előbb a francia elnök háborús héjaként veri a harci dobot, majd váratlanul békegalambként ír le pár kört, és arról beszél, hogy a nyári olimpia ideje alatt a fegyvereknek hallgatniuk kell. Végül izzadt macsóként, bokszkesztyűvel a kezén méregeti a fekete öves cselgáncsozó Putyint. A világsajtó valahogy így látja a szerepeket állandóan összekeverő Macront.
Felmérések szerint ez a nemzedék nemcsak a politikából, de a világból is kiábrándult.
Portugáliában vasárnap előre hozott parlamenti választásokat tartottak, amelyen – igaz, csekély mértékben, de – a jobboldali erők kerültek ki győztesen. Luzitánia tengerpartjai továbbra is vonzzák az üdülővendégeket, de jönnek ide külföldi befektetők is, Lisszabon pedig a jó államháztartási helyzetéből profitál. Sok portugál számára azonban túl drágává és élhetetlenné vált az ország.
Iránban ma parlamenti választásokat tartanak, emellett döntenek a Szakértők Tanácsa nevű vallási klerikális testület 88 tagjáról. Mindezt megerősített biztonsági intézkedések mellett. Az országban az elmúlt időszakban tapasztalható gazdasági, politikai és társadalmi feszültségek miatt növekvő elégedetlenség közepette ez a mai voksolás a klerikális intézményrendszer népszerűségének próbatétele lesz.
Bár a technológia nagyon hasznos, rossz kezekbe kerülve veszélyes és manipulatív is lehet. A techcégek olyan megállapodáson dolgoznak, amely kiszűrheti a meghamisított vagy mesterséges intelligencia által generált képeket azért, hogy ne lehessen befolyásolni ezekkel a demokratikus választásokat.
Bár cseppet sem volt nyugodtnak nevezhető a 2023-as év, nagyon úgy tűnik, hogy a világpolitika 2024-ben sem lesz az. Sőt inkább erős rázkódásra, mintsem szelíd imbolygásra készülhetünk. Világpolitikát átformáló választások, nemzetközi rendet újratervező konferenciák, olimpia,és még számtalan esemény fog gondoskodni róla, hogy egy percig se unatkozzunk.
Az eddig hatalmon lévő progresszívek elnökjelöltje, Laj Csing-te kényelmes győzelmet aratott a január 13-i választáson, viszont a parlamenti választást a Kína-barátabb Kuomintang nyerte, igaz, egyik párt sem tudott abszolút többséget szerezni. Az újonnan alakult néppárt lehet a királycsináló. Peking szerint a választási eredmény nem változtat Tajvan státuszán.
Nagy nap a mai Tajvan számára, mivel elnököt és új törvényhozást is választanak. Az elnökjelöltek versenyét feszültebb figyelem övezi, hiszen a jelenlegi vezető már nem újrázhat. Három jelölt méretteti meg magát, mindhárman más-más utat képzelnek el a szigetországnak. A világ is feszülten figyel ebben a turbulens geopolitikai időszakban. A választás arról dönt, hogy milyen irányba megy el Tajvan: megindulhat-e egy az eszkalációval ellentétes folyamat és a közeledés Kínához, vagy megmarad az eddigi regionális dinamika és tovább forrósodik a helyzet a Tajvani-szorosban.
Bár még az is kérdéses, ki lesz a következő amerikai elnök, a kampány már elkezdődött. A The New York Times is egy apokalipszisszerű elemzéssel jelentkezett, miszerint Trumpnak van egy mesterterve A mély állam lerombolására címmel. Az illiberális tollforgatók rögtön úgy minősítették a lap Trump 2.0-s verzióját, mintha a Mein Kampfot íratták volna át a mesterséges intelligencia segítségével.
A most vasárnapi, október 15-i lengyel parlamenti választások tétje óriási. Az eredmény hatással lesz az orosz–ukrán háború menetére, az Európai Unióval fennálló kapcsolatokra és a visegrádi együttműködésre. A legvalószínűbb forgatókönyv jelenleg, hogy a PiS megnyeri a szavazást, de könnyen lehet, hogy ez nem lesz elegendő a kormányalakításhoz.
Közeleg az európai parlamenti választás, amely a politikai paletta átrendeződését hozhatja. A konzervatív nacionalista mozgalmak és politikai pártok népszerűsége egyre nő. Ezt bizonyítja az is, hogy a közvélemény-kutatások egybecsengően kimutatták: a fiatalok a vártnál konzervatívabban szavaznak.
