Az iráni klerikális vezetők nagy részvételre számítanak a mai szavazáson, amivel megerősíthetnék legitimitásukat, amely egy fiatal nő őrizetben bekövetkezett halála miatt kirobbantott, hónapokig tartó tömegtüntetések miatt sérült. 

A parlamenti választással egy napon Iránban döntenek 88 hittudós tagról is a Szakértők Tanácsa nevű nagyhatalmú klerikális testületbe, amelynek feladata a legfelsőbb vezető kinevezése vagy menesztése. 

A jelölteket átvilágítják 

A belügyminisztérium szerint rekordszámú, több mint 15 ezer jelölt jutott be a 290 fős parlamentbe, akik túlélték az Őrök Tanácsa által végzett átvilágítást, ami az eredetileg induláshoz regisztráltak közel 75 százaléka. A tanács egy keményvonalas, papokból és jogászokból álló testület, amely az iszlám iránti elkötelezettséget, a vallási törvények rendszerébe és az iszlám köztársaságba vetett hitet értékeli. A keményvonalas ellenőrző testület 144 klerikust minősített a szakértői gyűlés szavazásán való indulásra a regisztrált 510 jelölt közül. Az elit testület egyik jelenlegi tagját, a pragmatista Haszan Róháni volt elnököt az Őrök Tanácsa eltiltotta az indulástól. 

Politikai formációk Iránban 

A belügyminisztérium által számontartott 103 országos és tartományi szintű párt ellenére Iránban nincs hagyománya az európai politikai kultúrában mélyen beivódott frakciófegyelemnek vagy a részletes pártprogramoknak, a politika a frakciók mentén folyik. A reformisták, akiket száműztek az ország politikai fősodrából, miután 2009-ben vitatták a keményvonalas elnök újraválasztását, nem állítottak jelöltlistát a parlamenti választásokon.  

A reformpárti jelöltek a 2020-as szavazáson tömeges kizárással szembesültek. 

A reformisták az iszlám köztársaság fokozatos megváltoztatására, nem pedig annak megbuktatására törekszenek. A politikai és társadalmi szabadságjogok növelésére tett évek óta tartó sikertelen kísérletek után azonban a 2022-es tüntetők elégtelennek minősítették a programjukat. 

A hónapok óta tartó alkudozás több koalíciót hozott létre, két fő keményvonalas, egy konzervatív és egy centrista csoportot. 

• Az iszlám forradalmi erők koalíciója: a legnagyobb keményvonalas csoport, amely az elit Forradalmi Gárda és a hozzájuk tartozó Baszidzs milícia egykori tagjaiból, valamint Ali Khamenei ajatollah legfőbb vezető más lojális embereiből áll, várhatóan meg fogja őrizni dominanciáját a parlamentben. Olyan pártok tartoznak ide, mint az Iszlám Forradalom hívei és útkeresői, az Iszlám Forradalom Stabilitási Frontja, az Iszlám Koalíció Pártja és a Harcos Lelkészek Szövetsége. 
• Az iszlám forradalom erőinek nép koalíciója: az iszlám fundamentalista tábor szélsőséges végének tekintett csoport a vallási intézmény legradikálisabb alakjaihoz kötődik, akiknek székhelye a szent síita Kom városában található. 

• Az Egységtanács: konzervatívok, akik az iszlám köztársaság eszméihez való hűségük miatt „elvorientált” politikusoknak titulálják magukat, de abban különböznek a keményvonalasoktól, hogy kevésbé ellenségesek a Nyugattal szemben. Erős támogatást élveznek a bazárkereskedők részéről. 
• A Nemzet Hangja: néhány visszafogott mérsékelt és centrista párt támogatásával ez a koalíció a legnagyobb független koalícióként mutatkozott be, de nincs meg a reformerek támogatása. A koalíciónak van egy jelöltlistája a 30 teheráni képviselői helyre. 

Mire lehet számítani? 

A majdnem 88 milliós országban mintegy 61 millió választásra jogosult van, akik betöltötték a 18. életévüket. A mai választáson szerte Iránban 59 ezer szavazóhelyiség fog üzemelni, ebből 5000 Teheránban. A voksokat többnyire kézzel számolják majd, így a végleges eredményt csak három nap múlva hirdethetik ki, bár részeredmények hamarabb is megjelenhetnek. Az ország alkotmánya szerint a vallási kisebbségek számára öt helyet kell fenntartani a parlamentben.  

Maga a törvényhozás Irán politikai rendszerében nem képez olyan központi szerepet, mint az európai parlamentáris demokráciákban, az érdemi jogkörük igen kevés: az iráni parlament nem határozza meg a politikát olyan területeken, mint a külügyek és a nukleáris kérdések, ezeket Hámenei  (Irán legfelsőbb vezetője) határozza meg.  

Szinte biztos, hogy a keményvonalasok megőrzik a dominanciájukat a parlamentben. 

Kapcsolódó: 

Borítókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh