Összegezve a tavalyi évet, a nemzetközi viszonyok és a globális események tükrében 2023-at leginkább a növekvő feszültségek és geopolitikai változások jellemezték:  

• Demográfia: áprilisban India megelőzte Kínát a világ legnépesebb országaként. 
• Világgazdaság: az év elején közgazdászok többsége enyhe recessziót jósolt az Egyesült Államokban, mélyebbet Európában és erőteljes fellendülést Kínában. Ehhez képest végül az USA-nak sikerült elkerülnie a recessziót, Európa a vártnál jobban kezelte a helyzetet, Kína pedig – bár a gazdasága továbbra is növekszik – küzd a talpra állásért. A Nemzetközi Valutaalap szerint ugyanakkor a globális növekedés a 2022-es 3,5 százalékról 2023-ban 3,0, 2024-ben pedig 2,9 százalékra lassul, ami jóval a 3,8 százalékos történelmi (2000–19) átlag alatt marad. A globális infláció azonban az előrejelzések szerint folyamatosan csökken, a 2022-es 8,7 százalékról 2023-ban 6,9, 2024-ben pedig 5,8 százalékra. 
• Amerikai ipar: májusban, júliusban és szeptemberben az Egyesült Államokban a szórakoztató- és autóipart munkabeszüntetések borították fel.  
• Európai ipar: Németország a teljes tavalyi év alatt az európai ipar gyenge pontjának bizonyult, amelyet a kínai kereslet csökkenése és az elhúzódó energiaválság kiemelten sújtott. 
• Időjárás: július első hetét a bolygó eddigi legmelegebb hetének nyilvánították, Kanadában rekordot döntő erdőtüzek pusztítottak, Brazília Amazonas menti dzsungelében történelmi szárazság uralkodott, a Dora hurrikán szelei pedig az Egyesült Államokban több mint egy évszázada a leghalálosabb tüzeket okozták Mauin.  
• Biztonságpolitika:  

1. Orosz–ukrán háború: Ukrajna 2023-as offenzívája kisebb területi nyereségeket ért el, de a frontvonalak közel egy éve stabilak. Mindkét fél beásta magát, ami egyre nehezebbé teszi az áttörést, míg a katonai veszteségek száma a becslések szerint már félmillióra emelkedett. Eközben Oroszország továbbra is bombázza az ukrán városokat és blokád alá veszi a kikötőket, Ukrajna pedig fokozta az orosz hajók és infrastruktúra elleni dróntámadásokat. 
2. Afrika: a júliusban és augusztusban Nigerben és Gabonban végrehajtott puccskísérletekkel együtt már 10 ilyen történt 2020 óta Afrika „puccsövében”. 
3. Fegyverkezés: augusztusban Japán rekordösszegű, 52 milliárd dolláros növelést javasolt katonai kiadásainak emelésére a Kínával fennálló feszültségek közepette; szeptemberben a NATO-tag–várományos Svédország mintegy 11 milliárd dollárra növelte a védelmi költségvetését, Pal Jonson védelmi miniszter „a második világháború vége óta a legsúlyosabb biztonságpolitikai helyzetre” hivatkozott.  
4. Közel-Kelet: októberben a Hamász a Gázai övezetből indított meglepetésszerű támadással Izrael történetének és az izraeli polgárok elleni legsúlyosabb támadását követte el. 

2024 a választások éve  

Bár 2023-ban nem sok eseménymentes nap volt a világban, nagyon úgy tűnik, hogy az idei év is számos meglepetést, nem várt fordulatot tartogat:  

2024-ben a világ népességének több mint a felét – több mint négymilliárd embert – tömörítő országok küldik szavazni a polgáraikat. 

A világ tíz legnépesebb országa közül nyolcban választásokat tartanak. Hogy csak párat említsünk: az Egyesült Államok a modern történelem talán egyik legkritikusabb elnökválasztási időszakába lép, Vlagyimir Putyin pedig valószínűleg nem pusztán indul, hanem egyenesen belesétál az ötödik elnöki ciklusába az orosz elnökválasztáson. Indiában a világ legnépesebb demokráciája tart általános voksolást, ahol Narendra Modi jelenlegi miniszterelnök áll szemben az ellenzéki pártok egyesült frontjával, de választások lesznek még Finnországban, Pakisztánban, Indonéziában és Azerbajdzsánban is. Az Egyesült Királyságban szintén várható a politikai pártok demokratikus összecsapása. Az Európai Unió 27 tagállama pedig megválasztja a következő parlamentet. Aztán ott van Ukrajna, ahol Volodimir Zelenszkij elnök március 31-én, első hivatali idejének lejárta után újraválasztható, hacsak a hadiállapotra hivatkozva nem késleltetik a szavazást. 

Ha hónapról hónapra sorra vesszük a következő év legfőbb, előre látható eseményeit, egy valamit azonnal elkönyvelhetünk magunknak:  

unatkozni egy percig sem fogunk.  

JANUÁR 

OROSZORSZÁG, január 1.: Oroszország vette át a BRICS-elnökséget Dél-Afrikától. Irán, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom és Etiópia tagsága szintén január 1-jén lépett hatályba. 

TAJVAN, január 13.: Az eddig hatalmon lévő Demokratikus Progresszív Párt elnökjelöltje, Laj Csing-te kényelmes győzelmet aratott a választáson, viszont a parlamenti választást a Kína-barátabb Kuomintang nyerte, igaz, egyik párt sem tudott abszolút többséget szerezni. Az újonnan alakult néppárt lehet a királycsináló. Peking szerint a választási eredmény nem változtat Tajvan státuszán.  

SVÁJC, január 15–19.: A Világgazdasági Fórum 54. éves találkozója a „vissza az alapokhoz” szellemiségét igyekszik megtestesíteni, elősegítve a nyílt és konstruktív párbeszédet. 

FEBRUÁR 

NÉMETORSZÁG, LENGYELORSZÁG ÉS A BALTIKUM, február és március: az Oroszország és a Nyugat közötti potenciális fegyveres konfliktus egyik legfontosabb előjele lehet a Steadfast Defender, a NATO tavasszal induló hadgyakorlata.  

A Steadfast Defender a hidegháború óta a legnagyobb kollektív védelmi gyakorlat,  

amely a NATO-tagállamok és a NATO-reménybeli Svédország között katonai személyzetet, légi harci bevetéseket és haditengerészeti gyakorlatokat foglal magában. 

NÉMETORSZÁG, február 16–18.: a 60. Müncheni Biztonsági Konferencia (MSC) a nemzetközi biztonságpolitikai viták egyik legfontosabb fóruma. Több mint 450 magas rangú döntéshozó, köztük államfők, miniszterek és különböző ágazatok, például a nemzetközi szervezetek, az üzleti élet, a média, a tudományos élet és a civil társadalom vezetői gyűlnek össze. A konferencia nem meglepő módon most is a nemzetközi biztonságpolitika égető kérdéseire összpontosít: a megvitatott témák között szerepel majd Európa szerepe a biztonságban és a védelemben, a globális rend új elképzelései, az éghajlatváltozás biztonsági vonatkozásai és még sok más. 

EGYESÜLT ARAB EMÍRSÉGEK, február 26–29.: a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) miniszteri konferenciája a WTO legfőbb döntéshozó szerve, amely általában kétévente ülésezik. A februárban esedékes konferencia elsősorban a vitarendezési reformra, a mezőgazdaságra és a halászati támogatásokra összpontosít. A legfontosabb mezőgazdasági kérdések közé tartozik az élelmezésbiztonságot szolgáló állami készletezés tartós megoldása és a fejlődő országokat érintő különleges védintézkedési mechanizmus. Fontos téma lesz továbbá a halászat, különösen a túlhalászásra vonatkozó fegyelmi intézkedések, valamint a tengeri erőforrásokhoz való méltányos hozzáférés. 

MÁRCIUS 

EGYESÜLT ÁLLAMOK, március 4.: Kezdődik Donald J. Trump pere a választások befolyásolásának vádjával, majd a volt elnöknek egy hónappal később az igazságszolgáltatás akadályozásának vádjával szintén szembe kell néznie. Bár nem valószínű, hogy bármelyik per megakadályozná Trumpot a republikánus elnökjelöltségtől, a szóban forgó ügyek árnyékot vethetnek a kampányára. 

OROSZORSZÁG, március 17.: Vlagyimir V. Putyin, aki 1999 óta vezeti Oroszországot miniszterelnökként vagy elnökként, „indul” az ötödik ciklusáért. Az elemzők nagy meglepetésekre nem számítanak. 

ÁPRILIS 

INDIA, április-május: A világ legnépesebb demokráciájában általános miniszterelnök-választást tartanak. A verseny a hivatalban lévő kormányfő, Narendra Modi – aki az általa szeptemberben rendezett G20-as csoport csúcstalálkozóján a Bharat névtábla mögé ült, vagyis India hindi neve mögé, amely sokak szerint nacionalista programjának népszerűsítésére szolgált – és egy új szövetségben mind a 26 ellenzéki pártot tömörítő egyesült front között zajlik. Az új csoport, az Indiai Nemzeti Fejlesztési Inkluzív Szövetség megalakulása jelzi Modi nacionalista politikájával szembeni ellenállást, amely az ország többpárti demokráciáját hirdeti. 

JÚNIUS 

MEXIKÓ, június 2.: Először fordul elő, hogy két nő indul a világ legnagyobb spanyol nyelvű országának elnöki posztjáért. A kormánypárti jelölt Claudia Sheinbaum fizikus, Mexikóváros korábbi polgármestere, akit Andrés Manuel López Obrador jelenlegi elnök pártfogoltjának tekintenek. Ellenfele Xóchitl Gálvez, a vidéki szegénységben felnőtt számítógépes mérnök és technológiai alapító, aki földhözragadt viselkedéséről, őslakos ruházatáról és Mexikóváros körüli kerékpározási szokásairól ismert. 

BELGIUM, június 6–9.: A tagállamok választásokat tartanak az Európai Parlament képviselőinek megválasztására. Várhatóan 2024-ben új összetételű lesz az Európai Parlament, jelentős változás várható a jelenlegi uniós biztosok között, új bizottsági elnök kerülhet be és új elnöke lesz az Európai Tanácsnak. Ez a politikai átmenet elkerülhetetlenül változást hoz a szakpolitikákban. Akár változatlan marad a Bizottság elnöke, akár nem, az Európai Tanács és az Európai Parlament új politikai prioritásainak bevezetése, valamint az új biztosok új napirendet eredményeznek.  

Az olyan külső tényezők, mint az ukrajnai háború, az izraeli–gázai konfliktus, a zöldátmenet és a gazdasági kihívások – különösen az unió költségvetésével kapcsolatosak – nagy szerepet fognak játszani az EU-s politika alakításában. 

JÚLIUS 

BELGIUM, július 1.–december 31.: Magyarország veszi át az EU Tanácsának soros elnökségét.  

Az elnökség alatt megvitatandó legfontosabb témák várhatóan a bővítési folyamat előmozdítása, az európai versenyképesség erősítése, a demográfiai kihívások kezelése, az illegális migráció megállítása, az európai védelmi politika erősítése, illetve a kohéziós politika lesznek. 

FRANCIAORSZÁG, július 26.–augusztus 11.: Párizs egy évszázaddal 1924-es nyári olimpiai játékok után újra otthont ad a világ legfontosabb sportrendezvényének. A görög hagyományoktól eltérve a megnyitóünnepséget nem stadionban, hanem a Szajnán, a 10 500 részt vevő sportolót szállító csónakok flottilláján tartják. A jegyet váltó nézők az alsó partról nézhetik majd az eseményt, míg a felső partot ingyen látogathatja a nagyközönség, ami szintén újdonság a közelmúlt olimpiai történetében.  

Mindemellett a mesterséges intelligencia folyamatosan figyelni fogja a látogatókat, hogy észlelje és jelentse a szabálysértés jeleit.  

Természetesen lesz néhány figyelemre méltó hiányzó is: Oroszország és Fehéroroszország az ukrajnai háború, Guatemala pedig a Nemzeti Olimpiai Bizottság függetlenségébe való kormányzati beavatkozás miatt. 

AUGUSZTUS 

INDONÉZIA, augusztus 17.: A süllyedő és túlzsúfolt Jakartával szemben Joko Widodo elnök felavatja új fővárosát, Nusantarát Borneón, a világ harmadik legnagyobb szigetén. A 30 milliárd dolláros projekt, Nusantara a tervek szerint Indonézia függetlenségének napján nyílik meg az elnöki palota és más kormányzati épületek leleplezésével. 

Épül az új főváros Indonéziában (Forrás: MTI)

OKTÓBER 

VATIKÁN: Októberben tartja a Vatikán a Ferenc pápa kérésére összehívott hároméves közgyűlés utolsó ülését, amelynek célja a katolikus hit irányának újragondolása. A szolidaritási szinódusnak (Synod on Solidarity) nevezett közgyűlés olyan modernizációs kérdésekkel foglalkozott, mint a nők szerepe a papságban és a melegházasságok megáldása, ami olyan reformokhoz vezethet, amelyek meghatározzák Ferenc pápa liberális örökségét. 

OROSZORSZÁG: A következő BRICS-csúcstalálkozó, amelyet októberre terveznek az oroszországi Kazanyban, több jelentős témával foglalkozik majd. Először is,  

a BRICS-tagok közötti közös valuta bevezetéséről fognak tárgyalni, hogy csökkentsék a dollártól való függőséget,  

ahogyan azt Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök javasolta. Ez a lépés a globális pénzügyi rendszer sebezhetőségének az enyhítését célozza. A csúcstalálkozón emellett hangsúlyt kap a blokk további bővítése, mivel az idén már több mint 20 ország mutatott érdeklődést a csatlakozás iránt. Narendra Modi indiai miniszterelnök egy BRICS-műhold-konstelláció létrehozását javasolta az űrkutatás és az időjárásfigyelés fokozása érdekében. Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig egy állandó közlekedési bizottság felállítását javasolta a logisztikai és közlekedési folyosók fejlesztésére, ami mérföldkőnek számítana a BRICS-országok közötti infrastruktúra és összeköttetés javítása felé. 

NOVEMBER  

EGYESÜLT ÁLLAMOK, november 5.: Az elnökválasztás szavazólapja tükörképe lehet a 2020-as Joseph R. Biden Jr.–Donald J. Trump összecsapásnak, de maga a voksolás egész új dolgokkal is fenyeget. Várhatóan ez lesz az amerikai történelem legköltségesebb választása, az AdImpact nyomkövető cég szerint több mint 10 milliárd dollárt költenek majd politikai hirdetésekre. Ez utóbbiak pedig egyre nagyobb aggodalomra adnak okot a mesterséges intelligencia szerepével kapcsolatban, amely a „deepfake” létrehozásában és a dezinformáció terjesztésében játszik szerepet. Bár a Szövetségi Választási Bizottság még nem hozott szabályokat a politikai kampányhirdetésekben használt mesterséges intelligenciára vonatkozóan, egyes technológiai cégek, például  

a Google már előírta, hogy minden politikai hirdetésben fel kell tüntetni a tartalomban használt mesterséges intelligenciát. 

EGYESÜLT ÁLLAMOK: Az 52 év óta első legénységgel végrehajtott küldetésen négy űrhajós 10 napra fog a Holdra utazni. Az asztronauták között van az első fekete és az első női űrhajós is. A NASA Artemis II. missziója adatokat gyűjt az Orion űrhajóról és felméri az Artemis-program felkészültségét arra, hogy több embert küldjön a Hold felszínére. 

A szemünk előtt fog átalakulni a világ 

A 2024-es év rendkívüli változásokat és kihívásokat hoz a globális politikai színtéren. A világ legnagyobb demokráciáiban zajló választások, valamint az olyan nemzetközi intézményi változások, mint a BRICS-bővítés vagy a WTO-t érintő égető reformkérdések jelentős hatást gyakorolhatnak a nemzetközi kapcsolatokra és a geopolitikai dinamikákra. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, India, valamint az Európai Unió parlamenti választásai döntő fontosságúak lesznek a jövőbeli irányok meghatározásában. Ezen túlmenően az olyan technológiai fejlődések, mint a mesterséges intelligencia politikai kampányokban való felhasználása, új kihívások elé állítják a demokráciát és a társadalmi interakciókat. Végül a tudományos előrehaladás, például az űrkutatás és az egészségügyi innovációk terén, továbbra is létfontosságú szerepet játszik a globális fejlődésben, és ez erősebb vértezetet adhat a világ országainak az új évtized kihívásaival szembeni küzdelemben. 

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: Shutterstock