Az Oroszországgal szembeni szankciók a nyersanyagimport-tilalomtól indulva a banki szolgáltatásokon keresztül az áruvásárlásokig számtalan területre kiterjednek. Többek között mosodaországokkal, szellemflottával és szürkezónás cégekkel igyekszik Oroszország kikerülni a nyugati szankciókat, egyelőre többnyire sikeresen, de nagy ráfordítások árán.
Moszkva függősége Kínától az orosz–ukrán háború miatt tovább mélyült, miközben Peking az orosz állam fennmaradásának biztosításában érdekelt. A konfliktus egyúttal hatással van az amerikai–kínai szembenállásra is a Távol-Keleten. Minden eshetőséget figyelembe véve a reális forgatókönyvek között szerepel az orosz állam sikere, összeomlása és gyengülése is. De ki ellenőrzi majd az orosz Távol-Keletet?
Ma került sor az Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója apropóján Joe Biden és Hszi Csin-ping találkozójára is a San Franciscótól délre fekvő Filoli birtokon. Maga az, hogy a világ két vezető hatalmának elnöke hajlandó személyes találkozón megvitatni a legfontosabb kérdéseket, bizalomra adhat okot, de reálisan nézve komoly eredményekre nem lehet számítani.
Az orosz–ukrán háború kezdeti republikánus támogatottsága fokozatosan olvad. A pártvonalakon túlmenően az amerikaiak 41 százaléka szerint az USA túl sokat költ Ukrajnára. Igaz, a demokraták továbbra is szilárdan támogatják a jelenlegi kormányzati megközelítést. A konfliktus kimenetelét illetően a Gallup felmérése szerint az amerikaiak 64 százaléka gondolja úgy, hogy egyik fél sem nyeri meg a háborút.
Amerikai tisztviselők szerint titkos tárgyalásokra került sor – az európaiakkal együtt – még októberben az ukrán kormánnyal. A megbeszéléseken nagy vonalakban körvonalazódott, hogy mit kellene Ukrajnának feladnia ahhoz, hogy egyezségre jusson Oroszországgal.
A globalizáció lassulásával és a geopolitikai blokkosodással a közvetlen külföldi tőkebefektetéseket egyre nagyobb mértékben határozzák meg politikai szempontok, ami akár a globális termelés 7 százalékának elvesztéséhez is vezethet. Az orosz–ukrán háború erős nyomot hagy ezen a téren is: az inváziót az ENSZ-ben el nem ítélő országok zöldmezős FDI-aránya az elmúlt két évben megfeleződött az előző évtizedhez képest.
Az orosz–ukrán háborút megelőzően az Európa és Kína közötti áruforgalom csaknem egésze az északi folyosón bonyolódott le. Ez az útvonal az Oroszország elszigetelését célzó törekvések miatt veszített a jelentőségéből, és a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a vasúti forgalom egy része áttevődött a középső folyosóra, amely nem érinti Oroszországot.
Az 1945 után létrehozott szervezet, amely egykor a geopolitikai viták megoldásának centrális fóruma volt, ma válságban van. Az ENSZ nehezen tartja a lépést a puccsokkal (Niger, Gabon), a világjárványokkal és a háborúkkal. A belső krízisről sokat elmond, hogy Biden lesz az egyetlen vétójoggal rendelkező vezető a Biztonsági Tanácsból, aki részt vesz az éves közgyűlés vitáján.
Ezúttal az elnökséget betöltő India adott otthont a G20 csúcstalálkozójának. A slágertéma természetesen az orosz–ukrán háború volt, de döntés született arról is, hogy az Afrikai Uniót felveszik az állandó tagok közé. Bejelentették egy vasúti-hajózási folyosó megépítését is, amely Indiát kötné össze a Közel-Kelettel és Európával. A fő kérdés viszont már a találkozó előtt is az volt, hogy lesz-e közös zárónyilatkozat. Végül kiadtak egy állásfoglalást, ami nem ítélte el úgy Oroszországot, mint a Bali Nyilatkozat. A megállapodás a globális dél növekvő befolyását is jelzi.
A világunk egyre inkább a multipolaritás felé tolódik, amelyben a globális gazdaság meghatározó szereplőjévé válik Kína és az eurázsiai térség. A világhírű amerikai közgazdász, Jeffrey Sachs az Eurázsiának adott interjújában beszélt az orosz–ukrán háború hosszú távú hatásairól és az Egyesült Államok csökkenő hegemón dominanciájáról. Véleménye szerint a magyar miniszterelnök tisztán látja a világ helyzetét.
Orbán Viktor YouTube-csatornájára felkerült egy újabb videó, amelyben – két év után újra – Tucker Carlsonnal beszélgetett. A kisfilmben a háborúról és az abban részt vevő országokról, az Amerikai Egyesült Államokról, illetve a magyar nemzeti értékekről is beszélgettek.
György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztos a minap rövid, tartalmas közösségimédia-posztjában kifejtette, kik is a legnagyobb nyertesei az Oroszországra kivetett szankcióknak. A bejegyzésben rámutat az észt miniszterelnököt érintő ügy anomáliájára is.
A kivetett szankciók és a fronton tapasztalt veszteségek megviselték Oroszországot, beleértve a fegyvergyártási kapacitását is, s ez vissza nem térő alkalmat teremtett Kína fegyveripara számára, hogy előretörjön a nemzetközi fegyverpiacon.
A félig nyitva hagyta Ukrajna NATO csatlakozása előtt az ajtót, kijelentve, hogy Ukrajna a NATO-tagságát olyan feltételtől – a háború befejezésétől – tette függővé, ami nem csak Ukrajnán múlik. Oroszország fő célja pedig éppen Ukrajna NATO- tagságának megakadályozása, ami azt vetíti előre, hogy az ukrán NATO-csatlakozás megakadályozása érdekében Oroszország folytatni fogja a háborút. Melyek most a kilátások a békére?
Már áprilisban Richard Haass és Charles Kupchan a leghitelesebb bizonyítékokkal próbáltál igazolni: Oroszországnak végül – igaz politikai és területi engedményekkel – hamarosan el kell jutnia egy békeszerződésig. A Rand és a Pentagon szivárogtatása után újabb agrumentum: már az amerikaiaknak is elege van a háborúból. Elemzésükben szó esik arról is arról is – hogyan azt a Makronóm korábban megírta – , hogy az egész háborúskodásnak Ukrajna után Európa a legnagyobb vesztese.
Logikusan felépített tárgyalási javaslatot tett közzé Ted Snider az ukrajnai béke megteremtése érdekében. Bár nem a prominens lapok hasábjain jelent meg, de a mai változó világunkban tapasztalhattuk, hogy pár hét múlva, ezek sorra megjelennek a Foreign Policy vagy a WSJ oldalain.
Az immár 31 tagúra bővült NATO vezetői július 11–12-én Vilniusban gyűlnek össze, miközben a háború lassan 18 hónapja tart. A legfontosabb témát természetesen az orosz–ukrán háború szolgáltatja, illetve az, hogy Ukrajna NATO-taggá válhat-e a jövőben. Ám már a kérdés is meglehetősen megosztó a tagállamok között, ráadásul más fontos ügyben is döntenie kell az észak-atlanti szövetségnek: Ki vezesse a szövetséget? Svédországnak meddig kell várnia? Hogyan teljesítenek a tagállamok a védelmi kiadások terén? Van-e jövője az amerikai–brit tengelynek?
A Pentagonhoz közel álló Rand elemzés alapján ugyanaz az amerikai érdek mint a magyar: a háború mihamarabbi befejezése, a fegyverszünet és politikai békés rendezés.
Lássuk milyen kihívásokkal néz szembe a német gazdaság és társadalom.
A német nőmozgalom legpopulárisabb képviselőinek egyike és a Die Linke (Balpárt) parlamenti frakciójának társelnöke kiáltványt tett közzé az ukrajnai békét szorgalmazva.
Újabb békejavaslat látott napvilágot, ezúttal a szerb fővárosban, Belgrádban, mely kitér a Krím és Kelet-Ukrajna helyzetének rendezésére, Ukrajna helyreállítására és a biztonsági garanciákra is.
A háború a béke reménye nélkül folytatódott júniusban is, miközben a NATO július 11-12-ei vilniusi csúcstalálkozóját megelőzően a tagországok többsége óvatosan nyilatkozik azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna mikor, milyen feltételekkel csatlakozhasson a védelmi szövetséghez.
Ez az évtized idáig bővelkedik konfliktusokban, a legkiemelkedőbbek az orosz–ukrán háború, valamint az amerikai-kínai kapcsolatok elhidegülése. A kínai fenyegetés miatt az USA elkezdett az ázsiai térség felé fordulni. Ez Európa számára veszély és vissza nem térő lehetőség is stratégiai érdekeinek tisztázására, valamint önmaga újradefiniálására.
Egy év alatt jelentős előrelépések figyelhetők meg szerte a világon a haderő-modernizációs törekvésekben, de ami sokkal aggasztóbb, hogy a működőképes nukleáris fegyverek száma is jelentősen növekedett.
A Szovjetunió összeomlása és a hidegháború vége után Európa számos országa eltörölte a kötelező katonai szolgálatot. Az ukrajnai háború nyomán azonban több helyen fontolgatják annak visszaállítását. A hidegháborús időszakból a sokak által jól ismert általános hadkötelezettség reneszánsza következik?
A hárompárti német kormány a minap bemutatta és el is fogadta a már sokat halogatott német nemzetbiztonsági stratégiát. Ez az első ilyen stratégia, melynek célja Németország ellenálló képességének növelése.
A Szocsiban tartott orosz-fehérorosz elnöki találkozón Putyin bejelentette, hogy július elején megindulhat a „taktikai nukleáris fegyverek” telepítése Fehéroroszországba. Ha ez megtörténik, ez lesz az első eset 1991 óta, hogy Oroszország nukleáris fegyvereket telepít saját határain kívülre.
Svédország szerint ezúttal teljesítették Törökország összes követelését, és már nem lehetnek biztonsági aggályaik.
A vizsgálat célja, hogy megszüntesse a Kreml állítólagos befolyását a lengyel politikára.
A globális stabilitás korszaka a végéhez közeledik Európa kárára: az orosz–ukrán háború, a kínai–amerikai rivalizálás és az új középhatalmak felemelkedése mélyreható átrendeződést idéz elő.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
