Oroszország jemeni férfiakat toboroz az ukrán frontra, ami Moszkva és a Teherán által támogatott húszik közötti kapcsolatok erősödését mutatja. A lépés rávilágít a Kreml külföldi katonai erőforrásokra való támaszkodására és a közel-keleti szövetségek kiépítésére az USA-val való szembenállás érdekében. A konfliktus nemzetközi dimenziói ezzel tovább mélyülnek.
A Pentagon hetedik éve nem tud elszámolni a teljes – most éppen 824 milliárd dolláros – költségvetésével, és 2018 óta egyetlen alkalommal sem felelt meg a törvényileg előírt ellenőrzéseknek. Bár tisztviselői előrelépésről beszélnek, és 2028-ra tiszta auditot tűztek ki célul, a kritikusok szerint a krónikusan átláthatatlan pénzgazdálkodás és a növekvő védelmi kiadások továbbra is aggasztók.
Az orosz–ukrán gáztranzit-megállapodás a végéhez közeledik, Kijev pedig jelezte, hogy nem kívánja meghosszabbítani a szerződést. Úgy tűnik, Moszkva nem aggódik a gázbevételek miatt, de Európának újabb beszerzési útvonalak után kell kutatnia. Vajon lesz-e valódi alternatíva? – Elemzés Európa gázellátásának kihívásairól.
Az ukrán fegyveres erők kudarcai csalódást okoztak egyes nyugati hitelezőknek, és a magánkölcsönt nyújtók egy csoportja követeli, hogy Ukrajna kezdje meg államadósságának törlesztését a 2022 óta tartó moratórium után. Ez az álláspont azonban ütközik az Egyesült Államok és uniós partnerei érdekeivel.
Reform reform hátán Berlinben, eddig inkább kevesebb sikerrel. A német védelmi miniszter katonai újítások sorozatát jelentette be a NATO létrejöttének 75. évfordulója alkalmából. Az átszervezés célja, hogy a fegyveres erők jobban felkészüljenek a szervezet területének védelmére.
Az orosz gazdasági adatok változatos képet festenek a szankciók hatásáról. Ennek ellenére már 2022-ben olyan tendenciáról írt a szerző, amely alapján megbecsülhető, hogy meddig tarthatnak ki az orosz „nagy medve” gazdasági tartalékai. Az eredeti cikk megjelent a Mandiner Makronóm rovatában 2022. augusztus 16-án. Az írás az akkori események és információk birtokában keletkezett. Sebestyén Géza, az MCC […]
A szomszédban zajló orosz-ukrán háború súlyos negatív hatással van Európa és az egész világ gazdaságára, a régióban pedig különösen erőteljes a gazdasági sokk. Ezen országok között 2022-ben Magyarország mutatta a leginkább sikeres gazdaságpolitikai reakciót.
Putyin, miután megnyerte az elnökválasztást, újabb hat éven keresztül vezetheti Oroszországot. Nem is igazán az eredmény az érdekes, hanem a kontextus. Az újraválasztása folytonosságot jelent az ország vezetésében és a Nyugattal való konfrontációban. Mindez a nyugati szankciókkal és a vélt ruszofóbiával együttesen elvezet az orosz nacionalista érzelmek nemzetközi porondon is érezhető fellángolásához.
A kezdetektől fogva, amióta Oroszország invázióba kezdett, egyre több az aggodalmat keltő észrevétel azzal kapcsolatban, hogy Kína esetlegesen követni fogja Oroszország lépéseit és erőszakos intézkedéseket hoz Tajvan ellen.
Orbán Viktor február 17-én tartotta szokásos évértékelő beszédét. A kormányfő kiemelte a zöldenergia fontosságát, ugyanis a magyar gazdaság szerinte csak ezzel maradhat versenyképes. Ezért a kormány fontos szerepet szán a zöldjövőt jelentő energiatároló rendszerek gyártásának, a paksi bővítésnek és a naperőműveknek is.
Moszkva a szakadár Abháziában haditengerészeti bázist nyit, amellyel a Georgiához közeli területre is kiterjeszthetné a háborút, meghosszabbítva az utánpótlásvonalakat. Egyúttal akadályozná a középső folyosó kiterjesztését, amely egyébként is ellentétes Moszkva ambícióival.
Oroszország és Ukrajna háborúja túlmutat az európai területi konfliktuson. Egyszerre zajlik az európai status quo és a globális hatalmi hierarchia átrajzolására tett kísérlet. Bármi is legyen a vége a konfliktusnak, Európa már veszített: valódi alternatíva nélkül levágta magát az energiában és nyersanyagokban gazdag Oroszországról, miközben nem alakított ki az USA-tól független geopolitikai álláspontot.
Idézzük fel mi is történt, amikor a szomszédos országunkban háború tört ki, milyen prognózist jeleztek a gazdaságát illetően.
A háború hatására szakértők szerint az ukrán gazdaság mérete megfeleződött, ami jelentősen csökkentette az ország költségvetési bevételeit. Ezenfelül az ukrán kormánynak számolnia kell a hadi kiadások drasztikus növekedésével is. Ukrajna elnöki hivatalának tanácsadója szerint az év végére a költségvetési hiány elérheti az 50 milliárd dollárt, ami a GDP-nek 30-35 százalékát teszi ki.
Tavaly január 19-én kezdte meg a munkát védelmi miniszterként Boris Pistorius, akivel a Tagesspiegel készített nagyinterjút, amelyben rengeteg témát érintettek: többek között az Oroszország által jelentett fenyegetésről, valamint arról is beszélt, hogy Németországnak hogyan kellene felfegyverkeznie. A tárcavezető meggyőződése, hogy az elrettentés a tartós béke kulcsa.
A tőzsdék reakciói előrevetítették már 2022-ben, hogy az orosz-ukrán konfliktus hosszabb időn át tartó fennmaradása esetén magasabb inflációval, növekvő katonai kiadásokkal, nagyobb költségvetési hiánnyal és államadóssággal kell számolni.
Az uniós országok attól tartanak, hogy Párizs és Berlin az ipar számára olcsó energiát biztosító lépései árthatnak az unió versenyképességének és a belső piacnak. Az olyan kis, többnyire Kelet- és Közép-Európában található országok, mint Magyarország vagy éppen Csehország lehetnek a fő kárvallottjai ezeknek a lépéseknek.
Az orosz-ukrán konfliktus kitörése következtében a tőzsdék reakciói azt mutatták, a háború elhúzódása esetén a nem alapvető fogyasztási cikkek iránt visszaeshet a kereslet, bizonyos bankok és autóipari cégek pedig veszteségeket könyvelhetnek el. Sebestyén Géza írása a Makronómon. Az eredeti cikk megjelent a Mandiner Makronóm rovatában 2022. március 11-én. Az írás az akkori események és információk birtokában keletkezett. […]
Egy új orosz rendelet szerint azok a külföldiek és családjaik, akik Oroszországért harcolnak vagy harcoltak, orosz állampolgárságot kérvényezhetnek, ehhez pedig mindössze egy papírra van szükségük.
Az év végéhez közeledve összegyűjtöttük a legnépszerűbb cikkeinket. Ez az október 14-i írásunk a nyolcadik legtöbbet kattintott volt 2023-ban. Azt írtuk, hogy Belgium hozzányúlt a befagyasztott orosz vagyonhoz, de ez trükkösen tette: magát az összeget nem bolygatta, de a vagyonkezelőt – annak beleegyezésével – kegyetlenül megadóztatja. A pénz aztán mehetett is Ukrajnába.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) három forgatókönyvet vázolt fel az orosz–ukrán háború lehetséges kimenetelére. Ukrajnát tárgyalóasztalhoz kényszeríthetik, főként akkor, ha Donald Trump vagy valamelyik republikánus jelölt nyeri az elnökválasztást. A másik lehetőség, hogy Oroszország elfoglalhatja Ukrajna keleti és déli területeit, ha elapad a nyugati támogatás. Végül, az EIU szerint, Oroszország veresége is benne van a pakliban.
Az Oroszországgal szembeni szankciók a nyersanyagimport-tilalomtól indulva a banki szolgáltatásokon keresztül az áruvásárlásokig számtalan területre kiterjednek. Többek között mosodaországokkal, szellemflottával és szürkezónás cégekkel igyekszik Oroszország kikerülni a nyugati szankciókat, egyelőre többnyire sikeresen, de nagy ráfordítások árán.
Moszkva függősége Kínától az orosz–ukrán háború miatt tovább mélyült, miközben Peking az orosz állam fennmaradásának biztosításában érdekelt. A konfliktus egyúttal hatással van az amerikai–kínai szembenállásra is a Távol-Keleten. Minden eshetőséget figyelembe véve a reális forgatókönyvek között szerepel az orosz állam sikere, összeomlása és gyengülése is. De ki ellenőrzi majd az orosz Távol-Keletet?
Ma került sor az Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója apropóján Joe Biden és Hszi Csin-ping találkozójára is a San Franciscótól délre fekvő Filoli birtokon. Maga az, hogy a világ két vezető hatalmának elnöke hajlandó személyes találkozón megvitatni a legfontosabb kérdéseket, bizalomra adhat okot, de reálisan nézve komoly eredményekre nem lehet számítani.
Az orosz–ukrán háború kezdeti republikánus támogatottsága fokozatosan olvad. A pártvonalakon túlmenően az amerikaiak 41 százaléka szerint az USA túl sokat költ Ukrajnára. Igaz, a demokraták továbbra is szilárdan támogatják a jelenlegi kormányzati megközelítést. A konfliktus kimenetelét illetően a Gallup felmérése szerint az amerikaiak 64 százaléka gondolja úgy, hogy egyik fél sem nyeri meg a háborút.
Amerikai tisztviselők szerint titkos tárgyalásokra került sor – az európaiakkal együtt – még októberben az ukrán kormánnyal. A megbeszéléseken nagy vonalakban körvonalazódott, hogy mit kellene Ukrajnának feladnia ahhoz, hogy egyezségre jusson Oroszországgal.
A globalizáció lassulásával és a geopolitikai blokkosodással a közvetlen külföldi tőkebefektetéseket egyre nagyobb mértékben határozzák meg politikai szempontok, ami akár a globális termelés 7 százalékának elvesztéséhez is vezethet. Az orosz–ukrán háború erős nyomot hagy ezen a téren is: az inváziót az ENSZ-ben el nem ítélő országok zöldmezős FDI-aránya az elmúlt két évben megfeleződött az előző évtizedhez képest.
Az orosz–ukrán háborút megelőzően az Európa és Kína közötti áruforgalom csaknem egésze az északi folyosón bonyolódott le. Ez az útvonal az Oroszország elszigetelését célzó törekvések miatt veszített a jelentőségéből, és a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a vasúti forgalom egy része áttevődött a középső folyosóra, amely nem érinti Oroszországot.
Az 1945 után létrehozott szervezet, amely egykor a geopolitikai viták megoldásának centrális fóruma volt, ma válságban van. Az ENSZ nehezen tartja a lépést a puccsokkal (Niger, Gabon), a világjárványokkal és a háborúkkal. A belső krízisről sokat elmond, hogy Biden lesz az egyetlen vétójoggal rendelkező vezető a Biztonsági Tanácsból, aki részt vesz az éves közgyűlés vitáján.
Ezúttal az elnökséget betöltő India adott otthont a G20 csúcstalálkozójának. A slágertéma természetesen az orosz–ukrán háború volt, de döntés született arról is, hogy az Afrikai Uniót felveszik az állandó tagok közé. Bejelentették egy vasúti-hajózási folyosó megépítését is, amely Indiát kötné össze a Közel-Kelettel és Európával. A fő kérdés viszont már a találkozó előtt is az volt, hogy lesz-e közös zárónyilatkozat. Végül kiadtak egy állásfoglalást, ami nem ítélte el úgy Oroszországot, mint a Bali Nyilatkozat. A megállapodás a globális dél növekvő befolyását is jelzi.
A világunk egyre inkább a multipolaritás felé tolódik, amelyben a globális gazdaság meghatározó szereplőjévé válik Kína és az eurázsiai térség. A világhírű amerikai közgazdász, Jeffrey Sachs az Eurázsiának adott interjújában beszélt az orosz–ukrán háború hosszú távú hatásairól és az Egyesült Államok csökkenő hegemón dominanciájáról. Véleménye szerint a magyar miniszterelnök tisztán látja a világ helyzetét.
