A háborúk egyeseket megbuktatnak, másokat megerősítenek, mindamellett, hogy több tanulság is kinyerhető a korábbi konfliktusokból. Az egykori vietnámi háborúból több, a jelenlegi orosz–ukrán konfliktusra is érvényes konzekvencia levonható, amire az egykori védelmi miniszter, Robert McNamara kiváló példa, akinek a vietnámi háború erkölcsi és szakmai bukást hozott.
Egyetlen hónap alatt megfordult a lengyel közvélemény: október végén még mintegy 40 százalék támogatta volna a sorkötelezettség visszaállítását, novemberre viszont már 60 százalék döntene a sorozás mellett. A Wirtualna Polska megbízásából készült friss felmérés szerint a drámai ugrás mögött a romló biztonsági környezet és az orosz fenyegetés miatti félelem állhat.
A háború történelmileg az állam kizárólagos monopóliuma volt. Max Weber klasszikus megfogalmazása szerint a modern állam „az erőszak legitim alkalmazásának monopóliumát” birtokolja. A 21. században azonban ez a kiváltságos jog fokozatosan megbomlik: a fegyverkezés és a hadviselés egyre inkább a magánszektor logikája szerint szerveződik.
Donald Trump alaszkai csúcstalálkozója után népszerűsége a korábbi 50-ről 54 százalékra emelkedett, miközben elutasítottsága 48-ról 44 százalékra csökkent. A diplomáciai offenzíva erős vezetőként mutatja be az elnököt, ami komoly politikai előnyt jelenthet a 2026-os félidős választások előtt, még akkor is, ha az amerikai társadalom továbbra is megosztott Ukrajna támogatásának mértékéről.
Ukrajna egyre inkább kettős kényszerpályán mozog: miközben a hazai fegyvergyártás felpörgetésével igyekszik csökkenteni a nyugati szállításoktól való kritikus függőségét, egyre sürgetőbbé válik a fenyegető pénzügyi összeomlás elkerülése. A tét nem kevesebb, mint a háború fenntarthatósága.
Oroszország 2050-ig szóló haditengerészeti stratégiát fogadott el azzal a céllal, hogy a globális tengeri nagyhatalmi státuszát visszaszerezze. A fekete-tengeri hadszíntéren tapasztalt kudarcok, a NATO-reakciók és az északi régió militarizálódása Európára is hatással lesz.
Lezajlott az orosz–ukrán tárgyalások második fordulója Törökországban. A találkozó egy óra alatt véget is ért, a két fél lényegi kérdésekről nem is beszélt. Úgy tűnt, a találkozón a török közvetítők akarják leginkább a háború végét.
A JP Morgan friss jelentése szerint nyár közepére létrejöhet egy tűzszünet Ukrajnában, de a négy lehetséges szcenárió egyikében sem szerepel az oroszok által elfoglalt területek visszaszerzése vagy a NATO-tagság. Mit mond a Georgia-, az Izrael-, a Dél-Korea- és a Fehéroroszország-forgatókönyv?
Ukrajna 2026-ra pénzügyi összeomlással nézhet szembe a háború miatti óriási védelmi kiadások és a GDP 22 százalékát kitevő költségvetési hiány miatt. A G7 idei támogatása csak átmeneti megoldás, így a Trump-kormányzat kivonulása kulcsfontosságúvá teheti a béketárgyalások előmozdítását Európa számára.
Oroszország jemeni férfiakat toboroz az ukrán frontra, ami Moszkva és a Teherán által támogatott húszik közötti kapcsolatok erősödését mutatja. A lépés rávilágít a Kreml külföldi katonai erőforrásokra való támaszkodására és a közel-keleti szövetségek kiépítésére az USA-val való szembenállás érdekében. A konfliktus nemzetközi dimenziói ezzel tovább mélyülnek.
A Pentagon hetedik éve nem tud elszámolni a teljes – most éppen 824 milliárd dolláros – költségvetésével, és 2018 óta egyetlen alkalommal sem felelt meg a törvényileg előírt ellenőrzéseknek. Bár tisztviselői előrelépésről beszélnek, és 2028-ra tiszta auditot tűztek ki célul, a kritikusok szerint a krónikusan átláthatatlan pénzgazdálkodás és a növekvő védelmi kiadások továbbra is aggasztók.
Az orosz–ukrán gáztranzit-megállapodás a végéhez közeledik, Kijev pedig jelezte, hogy nem kívánja meghosszabbítani a szerződést. Úgy tűnik, Moszkva nem aggódik a gázbevételek miatt, de Európának újabb beszerzési útvonalak után kell kutatnia. Vajon lesz-e valódi alternatíva? – Elemzés Európa gázellátásának kihívásairól.
Az ukrán fegyveres erők kudarcai csalódást okoztak egyes nyugati hitelezőknek, és a magánkölcsönt nyújtók egy csoportja követeli, hogy Ukrajna kezdje meg államadósságának törlesztését a 2022 óta tartó moratórium után. Ez az álláspont azonban ütközik az Egyesült Államok és uniós partnerei érdekeivel.
Reform reform hátán Berlinben, eddig inkább kevesebb sikerrel. A német védelmi miniszter katonai újítások sorozatát jelentette be a NATO létrejöttének 75. évfordulója alkalmából. Az átszervezés célja, hogy a fegyveres erők jobban felkészüljenek a szervezet területének védelmére.
Az orosz gazdasági adatok változatos képet festenek a szankciók hatásáról. Ennek ellenére már 2022-ben olyan tendenciáról írt a szerző, amely alapján megbecsülhető, hogy meddig tarthatnak ki az orosz „nagy medve” gazdasági tartalékai. Az eredeti cikk megjelent a Mandiner Makronóm rovatában 2022. augusztus 16-án. Az írás az akkori események és információk birtokában keletkezett. Sebestyén Géza, az MCC […]
A szomszédban zajló orosz-ukrán háború súlyos negatív hatással van Európa és az egész világ gazdaságára, a régióban pedig különösen erőteljes a gazdasági sokk. Ezen országok között 2022-ben Magyarország mutatta a leginkább sikeres gazdaságpolitikai reakciót.
Putyin, miután megnyerte az elnökválasztást, újabb hat éven keresztül vezetheti Oroszországot. Nem is igazán az eredmény az érdekes, hanem a kontextus. Az újraválasztása folytonosságot jelent az ország vezetésében és a Nyugattal való konfrontációban. Mindez a nyugati szankciókkal és a vélt ruszofóbiával együttesen elvezet az orosz nacionalista érzelmek nemzetközi porondon is érezhető fellángolásához.
A kezdetektől fogva, amióta Oroszország invázióba kezdett, egyre több az aggodalmat keltő észrevétel azzal kapcsolatban, hogy Kína esetlegesen követni fogja Oroszország lépéseit és erőszakos intézkedéseket hoz Tajvan ellen.
Orbán Viktor február 17-én tartotta szokásos évértékelő beszédét. A kormányfő kiemelte a zöldenergia fontosságát, ugyanis a magyar gazdaság szerinte csak ezzel maradhat versenyképes. Ezért a kormány fontos szerepet szán a zöldjövőt jelentő energiatároló rendszerek gyártásának, a paksi bővítésnek és a naperőműveknek is.
Moszkva a szakadár Abháziában haditengerészeti bázist nyit, amellyel a Georgiához közeli területre is kiterjeszthetné a háborút, meghosszabbítva az utánpótlásvonalakat. Egyúttal akadályozná a középső folyosó kiterjesztését, amely egyébként is ellentétes Moszkva ambícióival.
Oroszország és Ukrajna háborúja túlmutat az európai területi konfliktuson. Egyszerre zajlik az európai status quo és a globális hatalmi hierarchia átrajzolására tett kísérlet. Bármi is legyen a vége a konfliktusnak, Európa már veszített: valódi alternatíva nélkül levágta magát az energiában és nyersanyagokban gazdag Oroszországról, miközben nem alakított ki az USA-tól független geopolitikai álláspontot.
Idézzük fel mi is történt, amikor a szomszédos országunkban háború tört ki, milyen prognózist jeleztek a gazdaságát illetően.
A háború hatására szakértők szerint az ukrán gazdaság mérete megfeleződött, ami jelentősen csökkentette az ország költségvetési bevételeit. Ezenfelül az ukrán kormánynak számolnia kell a hadi kiadások drasztikus növekedésével is. Ukrajna elnöki hivatalának tanácsadója szerint az év végére a költségvetési hiány elérheti az 50 milliárd dollárt, ami a GDP-nek 30-35 százalékát teszi ki.
Tavaly január 19-én kezdte meg a munkát védelmi miniszterként Boris Pistorius, akivel a Tagesspiegel készített nagyinterjút, amelyben rengeteg témát érintettek: többek között az Oroszország által jelentett fenyegetésről, valamint arról is beszélt, hogy Németországnak hogyan kellene felfegyverkeznie. A tárcavezető meggyőződése, hogy az elrettentés a tartós béke kulcsa.
A tőzsdék reakciói előrevetítették már 2022-ben, hogy az orosz-ukrán konfliktus hosszabb időn át tartó fennmaradása esetén magasabb inflációval, növekvő katonai kiadásokkal, nagyobb költségvetési hiánnyal és államadóssággal kell számolni.
Az uniós országok attól tartanak, hogy Párizs és Berlin az ipar számára olcsó energiát biztosító lépései árthatnak az unió versenyképességének és a belső piacnak. Az olyan kis, többnyire Kelet- és Közép-Európában található országok, mint Magyarország vagy éppen Csehország lehetnek a fő kárvallottjai ezeknek a lépéseknek.
Az orosz-ukrán konfliktus kitörése következtében a tőzsdék reakciói azt mutatták, a háború elhúzódása esetén a nem alapvető fogyasztási cikkek iránt visszaeshet a kereslet, bizonyos bankok és autóipari cégek pedig veszteségeket könyvelhetnek el. Sebestyén Géza írása a Makronómon. Az eredeti cikk megjelent a Mandiner Makronóm rovatában 2022. március 11-én. Az írás az akkori események és információk birtokában keletkezett. […]
Egy új orosz rendelet szerint azok a külföldiek és családjaik, akik Oroszországért harcolnak vagy harcoltak, orosz állampolgárságot kérvényezhetnek, ehhez pedig mindössze egy papírra van szükségük.
Az év végéhez közeledve összegyűjtöttük a legnépszerűbb cikkeinket. Ez az október 14-i írásunk a nyolcadik legtöbbet kattintott volt 2023-ban. Azt írtuk, hogy Belgium hozzányúlt a befagyasztott orosz vagyonhoz, de ez trükkösen tette: magát az összeget nem bolygatta, de a vagyonkezelőt – annak beleegyezésével – kegyetlenül megadóztatja. A pénz aztán mehetett is Ukrajnába.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) három forgatókönyvet vázolt fel az orosz–ukrán háború lehetséges kimenetelére. Ukrajnát tárgyalóasztalhoz kényszeríthetik, főként akkor, ha Donald Trump vagy valamelyik republikánus jelölt nyeri az elnökválasztást. A másik lehetőség, hogy Oroszország elfoglalhatja Ukrajna keleti és déli területeit, ha elapad a nyugati támogatás. Végül, az EIU szerint, Oroszország veresége is benne van a pakliban.
Az Oroszországgal szembeni szankciók a nyersanyagimport-tilalomtól indulva a banki szolgáltatásokon keresztül az áruvásárlásokig számtalan területre kiterjednek. Többek között mosodaországokkal, szellemflottával és szürkezónás cégekkel igyekszik Oroszország kikerülni a nyugati szankciókat, egyelőre többnyire sikeresen, de nagy ráfordítások árán.
