Az USA bővítené a Kína-ellenes blokkot. Ez egyelőre inkább kevesebb sikerrel megy.
Mihálovics Zoltán politológus írása a Makronómon.
Az USA szeretné, ha több ország csatlakozna Kína elszigeteléséhez. Japán és Dél-Korea mindeddig pragmatikusan viszonyult Kínához.
A japánok…
Japán új nagy hatótávolságú rakétákon dolgozik, amelyek képesek lennének elérni Kínát. Japán esete a fegyverkezéssel az alkotmánya miatt nem mindennapi. Ehhez szükséges az alkotmány módosítása.
A japán alkotmány viszont kimondja, hogy a japán nép örök időkre lemondott a háborúról, valamint az erőszakról. Várhatóan mostanában jelenik meg az ország nemzetbiztonsági stratégiája, és valószínű, hogy a NATO-hoz fog igazodni azzal, hogy Kínát kihívásként definiálja.
Egyes értesülések szerint Japán mégis cirkálórakéták vásárlására készül. Továbbá a védelemről szóló 2022-es fehér könyvben írtak szerint délen a védelem erősítésére készül, elvetve a diplomáciai rendezést.
Ráadásul tovább folytatja a k+f szektorban tett védelmi erőfeszítéseket: elektromágneses sínfegyverek, nagy teljesítményű mikrohullámú energiarendszerek (drónrajok elleni küzdelemben hasznos), wingman drónok és scramjet motortechnológia.
Dél-Korea dupla félelme
Dél-Korea helyzete komplex. Az elnökük Jun Szuk Jol (Yoon Suk Yeol) volt az első, aki részt vett NATO-csúcson.
Az amerikaiak közben fejlesztik Dél-Koreában a THAAD rakétavédelmi rendszert. Korábban a THAAD bevetésének lehetőségét Észak-Korea jelentette, viszont a radarok innentől érintik a kínai légteret.
Igényt tartanak atommeghajtású tengeralattjárókra is, habár már így is erős képességekkel büsazkélkedhetnek. Még októberben megállapodtak arról az USA-val, hogy a kis moduláris nukleáris reaktorok (SMR) technológiáját megosztják.
Az exportellenőrzés
Az USA exportellenőrzést vezetett be Kína ellen, hogy elzárja a félvezetők piacától. A probléma viszont az, hogy az exportellenőrzés eddig csak egyoldalú, így Kína más országtól képes félvezetőket beszerezni. Ahhoz, hogy az USA sikeresen tudja elzárni Kínát, meg kell győződnie, hogy a szövetségesei is hajlandók-e erre.
Amerika próbálkozik
A dél-koreai csipgyártók jelen helyzetben kiszolgáltatottak, hiszen jelentős költségekkel kell szembenézniük. Ez a két vállalat a Taiwan Semiconductor Manufacturing Companyval a világ legnagyobb csipgyártója.
A Samsung vonatkozásában Dél-Korea félvezetőtermékeinek 60 százalékát Kínának adja el. Ez tavaly 523 milliárd dollárnyi értékesítést jelentett, ami Dél-Korea félvezetőexportjának közel 40 százaléka. A dél-koreai csipgyártók döntően kínai alkatrészekre támaszkodnak, és ezek eltávolítása ilyen értékes piacról súlyos következményekkel jár. A japán csipgyártókat súlyosan érintenék a korlátozások, mivel globális szereplői zömében ezeken a területeken koncentrálódnak. Tavaly ennek az exportnak az értéke 23,67 milliárd dolláros rekordot döntött. Ebből Kína részesedése volt a legnagyobb, 39 százalékkal.
Gazdasági kihívások sorozata
Japán és Dél-Korea már így is gazdasági kihívásokkal néz szembe, amit tovább rontana a kereskedelmi háború. Július és szeptember között a japán GDP 1,2 százalékkal zsugorodott. Dél-Korea esetében 5,7 százalékkal csökkent az export októberben, ennek eredményeként az ország 6,7 milliárd dolláros kereskedelmi hiányt könyvelhetett el.
Jolly Joker: ritkaföldfémek
Kínában zajlik a világ ritkaföldfém-feldolgozásának nagy része. Japán ezért szeretné csökkenteni a ritkaföldfém-függőségét, ami viszont nem olyan egyszerű, tekintettel az USA függőségére.
Jelenleg Kínának van a legjelentősebb feldolgozási kapacitása. Japán Kínából származó importjának 80 százaléka, 9,4 milliárd dollár, beleértve a nyersanyagokat és az alkatrészeket is, két hónapra megszakadna.
Érdekes hónapok következnek
Összefoglalva tehát mind katonai, mind gazdasági fronton Dél-Korea és Japán hasonlóan járna, mint az európai országok a szankciókkal: a kínai teljes csipgyártásnak vagy -exportnak a leállítása tehát ebből a szempontból irreális célkitűzés.
Borítókép: 123rf
Eredetileg megjelent a Makronom.Mandiner.hu oldalán.
