A japán autógyártók közösen veszik fel a harcot a kínai versenytársakkal
A japán autóipar összefogással próbálja ledolgozni hátrányát a szoftveralapú járművek fejlesztésében.
2025. április 21., hétfő
A japán autóipar összefogással próbálja ledolgozni hátrányát a szoftveralapú járművek fejlesztésében.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a japán fővárosban tett hivatalos látogatása során több meghatározó japán politikussal és gazdasági döntéshozóval találkozott.
Az Alphabet tulajdonában lévő Waymo jövő héten megkezdi az önvezető járművek tesztelését a japán főváros közútjain. Bár a vállalat még nem döntött arról, hogy elindítja-e robotaxi-szolgáltatását az országban, a tokiói megjelenést így is mérföldkőnek tekinti. A tesztelés elsődleges célja a japán közlekedési környezet sajátosságainak feltérképezése.
Japán tovább folytatja innovációs törekvéseit a fenntartható energia területén, olyan technológiákat vezetve be, amelyek az emberi lépésekből és az autók mozgásából nyernek elektromos áramot.
A japán kaizen, vagyis a folyamatos fejlesztés filozófiája új életre kel a kínai gyártóknál, ami aggodalommal tölti el a nyugati vállalatokat. Kína feltehetően nemcsak elsajátította, de tovább is fejlesztette ezt a módszert, ami jelentős versenyelőnyt biztosíthat a kínai cégeknek a következő évtizedekben.
A japán fiatalok évről évre egyre magányosabbak és visszahúzódóbbak. Az ezzel járó mentális problémák pedig nemcsak egyéni, de társadalmi, többek között demográfiai problémákat is okoz. A kormány jelenleg közösségi térré varázsolná a könyvesboltokat annak érdekében, hogy a fiatalok szocializálódjanak.
A Lowy Institute publikálta az ázsiai hatalmi rangsorról szóló jelentését, amelynek során az intézet a régió 27 országának relatív erejét vizsgálta, 131 indikátort figyelembe véve. Az index szerint Kína pozíciója jelentősen javult, csökkentve a különbséget az Egyesült Államokkal szemben, ami a geopolitikai átrendeződés Ázsiában tapasztalható hatásait tükrözi.
A globális villamosenergia-termelés közel egyharmadát már megújuló energiaforrások biztosítják, de az elavult hálózati infrastruktúra több országban is problémát jelent.
Az ázsiai nagyhatalom ingatlanpiaci válsága és a hitelezés visszaesése Japán „elveszett évtizedeit” idézi, de a szakértők szerint ez inkább Dél-Korea ezredfordulós helyzetére hasonlít, így Szöul példája útmutatót adhat Pekingnek a kilábalásból.
A világ negyedik legnagyobb gazdaságának az irányítása hamarosan új kezekbe kerülhet, miután Kisida Fumio, Japán miniszterelnöke bejelentette lemondását. A döntés mögött a politikus csökkenő népszerűsége, gazdasági kihívások és belpolitikai botrányok állnak. A japán kormányzó párt, az LDP jelenleg új vezetőt keres, aki nemcsak a gazdasági nehézségekkel kell szembenézzen, hanem a párt egységét is meg kell, hogy őrizze.
Az elmúlt évtizedben Németország beruházási rátái Nyugat-Európában a legalacsonyabbak közé tartoztak. Az egymást követő kormányok idegenkedtek a közkiadásoktól, helyette következetesen a szövetségi költségvetési többletre helyezték a hangsúlyt.
Az elmúlt héten több váratlan hír érkezett, köztük a japán jegybank kamatemelése és az amerikai munkaerőpiac gyengébb adatai. Ezek szélsőséges reakciókat váltottak ki a befektetőkből, jelentős árfolyammozgásokat és tőzsdei pánikot eredményezve világszerte. A helyzetet súlyosbította a mesterséges intelligenciához kapcsolódó részvények vélt túlárazottsága, ami korrekciót idézett elő a piacon.
Tavaly a németeket előzték le, a Világbank júniusi adatai szerint pedig a japánokat küldték maguk mögé a vásárlóerő-paritáson (PPP) számolt GDP-ben. Mégis mi fűti ennyire az orosz gazdaságot?
Minden gazdasági ciklusnak megvan a maga devizaháborúja. Az 1920-as években Franciaország, Németország és Belgium is leértékelte a saját fizetőeszközét annak érdekében, hogy visszatérjen az első világháború alatt felhagyott aranyszabványhoz. Az 1930-as években a világ nagy nemzetgazdaságai versenyképes leértékelésekhez folyamodtak, hogy visszaszerezzék az 1929-es amerikai tőzsdei összeomlás után elvesztett jólétet. A dollár ereje 2024-ben újabb monetáris háborút indíthat el. Johan Gabriels, az iBanFirst regionális igazgatója az alábbiakban ezt a témát fejti ki.
Japánban jelenleg 9 millió lakás áll üresen.
A fejlett országok válságkezelésében elkerülhetetlenek voltak a jegybanki pénznyomtatásból finanszírozott kiadások és az emelkedő adósságszintek, de ezek kockázatokat hordoznak magukban. Bár a támogató monetáris és fiskális politika szükségessége nem vitatható, tapasztalható, hogy az ily módon gazdaságba juttatott ingyenpénznek inflációs hatása van.
Először emelt kamatlábat a japán jegybank az elmúlt 17 évben. Ezzel utolsóként hagyták hátra az unortodox gazdaságpolitikai eszközöket. A döntést követően a japán részvények növekedtek, a jen azonban gyengült, a szigetországnak pedig még jó pár veszélyre oda kell figyelnie.
A Toyota arra számít, hogy 2025-re évente már nem kevesebb mint 5 millió hibridet ad el. Ezzel szemben 2030-tól évente csak 3,5 millió tisztán elektromos autó értékesítését tűzte ki célul. Sokkal lassabb lehet az e-autó-átmenet, mint azt korábban az ágazati szakértők gondolták.
A japán autógyártók, amelyek komoly lemaradásban vannak az elektromos járművek globális versenyében, a szilárdtest-akkumulátorok sikerében reménykednek. Eközben Kína is új irányba kacsingat.
Japánban több szektorban, többek között a mezőgazdaságban és a kiskereskedelemben is hatalmas probléma a munkaerőhiány. Az erősen elöregedő ország azon dolgozik, hogy robotokkal és egyéb okoseszközökkel pótolja a munkavállalókat, némelyik területen több, máshol kevesebb sikerrel.
Japán szigorít a részint fegyvertermékekhez kapcsolódó áruk exportszabályozásán. A cél, hogy növelje saját, illetve szövetségesei és a térség biztonságát. A javasolt szabályozások az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataihoz igazodnak, és leginkább Kínára, valamint Oroszországra fókuszálnak. Az USA üdvözölte a szigetország lépéseit.
Az év végéhez közeledve összegyűjtöttük a legnépszerűbb cikkeinket. Ez az október 12-i írásunk a második legtöbbet kattintott cikkünk volt 2023-ban. Azt írtuk, hogy az autóipari export terén az ezredfordulótól 2022-ig Kína brutális növekedéséről szólt minden. Kanada, Japán és az USA szelete a nagy tortából azonban vékonyodik.
A SWIFT által kiadott havi nyomkövető szerint a kínai jüan megelőzte a japán jent, és a negyedik leggyakrabban használt valutává vált a globális tranzakciókban, két év után először.
Az orosz és a kínai befolyást blokkolva Japán is csatlakozik ahhoz az őrült versenyhez, amely a közép-ázsiai köztársaságok (az ún. C5 blokk), így Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán megnyeréséért folyik. A Japán–C5 csúcstalálkozót 2024-re tervezik.
A jelenkort sok esetben edukálhatja a történelem kellő mélységű ismerete. Erre kiváló példa Japán és Thaiföld esete. A két ország bizonyítja, hogy a gyarmati sors nem történelmi szükségszerűség, a megmaradás kulcsa a sikeres gazdasági minták nem–szolgai átvétele, és a saját kultúra fel nem adása. Mit tanulhat a jelen társadalma a múlt példáiból?
Az orosz–ukrán háború kirobbanása és Kína globális hatalmi ambíciói arra késztették Japánt, hogy újraértékelje stratégiai érdekeit. Elkezdte kiemelten kezeli az afrikai kapcsolatokat arra hivatkozva, hogy Kína és Oroszország erősödő jelenléte a kontinensen sérti a gazdasági érdekeltségeit. Rekordösszegű, 30 milliárd dollárnyi fejlesztési segélyt ígértek Afrikának 2022-ben.
Riasztó hiány mutatkozik a rizs- és a búzakészletekben egyaránt. Az elmúlt három évben a világ élelmiszer-gazdaságát megterhelték a koronavírus-járvány okozta ellátási zavarok, a kedvezőtlen időjárás, az ukrán és orosz gabona körüli szállítási problémák, valamint az aszályt okozó El Nino gyors megjelenése.
Szorosabb kapcsolatra törekszik Amerika Japánnal és Dél-Koreával is, mivel a térségben növekszik a kínai és az észak-koreai fenyegetettség. A napokban lett 70 éves a koreai háborút lezáró fegyverszünet, így az amerikai–dél-koreai partnerség. Ennek apropóján áttekintjük a közeljövő lehetőségeit, stratégiáját, várható trendjeit.
Az orosz–ukrán háború kitörése óta kijelenthetjük, hogy több évtizedes kihagyás után Japán visszatért a geopolitikába, miközben súlyos demográfiai problémákkal kell szembenéznie. A szigetország helyzetéről számolt be gazdasági és politikai szempontok alapján Mihálovics Zoltán, a Makronóm Intézet elemzője.
A kormány friss adatai szerint a szigetország egyelőre a demográfiai katasztrófa felé tart.
