Miközben a tokiói tőzsde a politikai stabilitást és a beígért pénzesőt ünnepli, az első repedések már meg is jelentek a japán reálgazdaságon. A Takaicsi Szanae vezette kormányzat kétharmados felhatalmazással a háta mögött készül lebontani a háború utáni pacifista gazdaságmodellt.
A megállapodás azt üzeni, hogy az indo–csendes-óceáni status quo véget ért. A kínai nyomás, az amerikai bizonytalanság és a mindennapivá váló tengeri incidensek most először kényszerítettek ki nyílt stratégiai választ egy olyan térségben, ahol a semlegesség sokáig erény volt.
A hét ábrája
A Core 5 koncepciója nem önálló terv, hanem egy tünete annak, hogy a globális intézmények válságba kerültek. Kínai, orosz és amerikai értelmezések szerint a nagyhatalmi alkuk egyre inkább informális fórumokra tolódnak, miközben Európa látványosan kiszorul a döntéshozatalból.
Amerika veszít a világgazdasági súlyából, mégis jobban él? Egy friss kutatás szerint a globalizáció és Kína felemelkedése nem gyengítette, hanem összességében növelte az amerikai jólétet – miközben a hatalom és az életszínvonal látványosan szétvált.
Miután a japán miniszterelnök meglehetősen fenyegető hangvételt ütött meg Kínával szemben, a legnagyobb nyugati szövetségese inkább úgy döntött, jobb, ha megpróbálja enyhíteni a feszültségeket.
A japán miniszterelnök beírta magát a történelembe, miután jelezte, hogy országa kész megtorolni egy esetleges Tajvant ért kínai csapást. Vagy csak elszólta magát? A jelek inkább az utóbbira mutatnak, a geopolitikai tendenciákat tekintve azonban lehet, hogy az üzenet tudatos volt.
Japánban az elmúlt hetekben felgyorsultak a politikai folyamatok: Isiba Sigeru miniszterelnök szeptember 7-én bejelentette lemondását, miután pártja, a Liberális Demokrata Párt (LDP) és koalíciós partnere, a Kómeitó történelmi vereséget szenvedett a július 20-i felsőházi választáson, és ezzel mindkét házban elveszítette a többségét.
Az USA és partnerei közötti vámmegállapodások végrehajtása akadozik: Európában a digitális szabályozások és a bürokrácia, Londonban a brit acél körüli viták, míg Ázsiában az autóvámok okoznak feszültséget. A késlekedés milliárdos veszteségekkel jár és növeli a bizalmatlanságot
A hét ábrája
Donald Trump elnök újabb frontot nyitott a globális kereskedelmi háborúban, több kulcsfontosságú partnerországot, köztük Japánt és Dél-Koreát is magasabb vámokkal fenyegetve.
A Hormuzi-szoros biztonsága geopolitikai paradoxon: miközben Ázsia gazdaságai függnek leginkább az olajszállításoktól, a védelem terhét továbbra is a Nyugat viseli – ez a stratégiai egyensúlytalanság azonban hosszú távon nem tartható fenn.
Felháborítja a japánokat, hogy a rizs ára egy év alatt 90 százalékkal emelkedett. Erre tett rá egy lapáttal a május végén lemondott Eto Taku mezőgazdasági miniszter, aki azt nyilatkozta, hogy nem ismeri az árakat, soha nem vesz rizst, mert a támogatóitól ingyen kapja.
Ázsia legnagyobb gazdaságai olyan lépésre szánták el magukat, amely az amerikai dollártól való eltávolodásukat jelzi. Május 4-én az ASEAN+3 tagjai bejelentették, hogy elfogadtak egy gyors pénzügyi mechanizmust, amely elsőként fogja alkalmazni a regionális valutákat, beleértve a jüant.
Donald Trump terve, miszerint egy Kína-ellenes gazdasági blokkot alakítana ázsiai szövetségeseiből, válaszút elé állítja Tokiót. Japán első számú kereskedelmi partnere Kína, így nem járna jól a gazdasági kapcsolatok leépítésével. Eközben Washingtont sem sértheti meg, hiszen az USA amellett, hogy a fő exportpiaca, a nemzetbiztonságban is fontos szerepet játszik. Japánra Európának is érdemes lehet odafigyelni.
A japán autóipar összefogással próbálja ledolgozni hátrányát a szoftveralapú járművek fejlesztésében.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a japán fővárosban tett hivatalos látogatása során több meghatározó japán politikussal és gazdasági döntéshozóval találkozott.
Az Alphabet tulajdonában lévő Waymo jövő héten megkezdi az önvezető járművek tesztelését a japán főváros közútjain. Bár a vállalat még nem döntött arról, hogy elindítja-e robotaxi-szolgáltatását az országban, a tokiói megjelenést így is mérföldkőnek tekinti. A tesztelés elsődleges célja a japán közlekedési környezet sajátosságainak feltérképezése.
Japán tovább folytatja innovációs törekvéseit a fenntartható energia területén, olyan technológiákat vezetve be, amelyek az emberi lépésekből és az autók mozgásából nyernek elektromos áramot.
A japán kaizen, vagyis a folyamatos fejlesztés filozófiája új életre kel a kínai gyártóknál, ami aggodalommal tölti el a nyugati vállalatokat. Kína feltehetően nemcsak elsajátította, de tovább is fejlesztette ezt a módszert, ami jelentős versenyelőnyt biztosíthat a kínai cégeknek a következő évtizedekben.
A japán fiatalok évről évre egyre magányosabbak és visszahúzódóbbak. Az ezzel járó mentális problémák pedig nemcsak egyéni, de társadalmi, többek között demográfiai problémákat is okoz. A kormány jelenleg közösségi térré varázsolná a könyvesboltokat annak érdekében, hogy a fiatalok szocializálódjanak.
A Lowy Institute publikálta az ázsiai hatalmi rangsorról szóló jelentését, amelynek során az intézet a régió 27 országának relatív erejét vizsgálta, 131 indikátort figyelembe véve. Az index szerint Kína pozíciója jelentősen javult, csökkentve a különbséget az Egyesült Államokkal szemben, ami a geopolitikai átrendeződés Ázsiában tapasztalható hatásait tükrözi.
A globális villamosenergia-termelés közel egyharmadát már megújuló energiaforrások biztosítják, de az elavult hálózati infrastruktúra több országban is problémát jelent.
Az ázsiai nagyhatalom ingatlanpiaci válsága és a hitelezés visszaesése Japán „elveszett évtizedeit” idézi, de a szakértők szerint ez inkább Dél-Korea ezredfordulós helyzetére hasonlít, így Szöul példája útmutatót adhat Pekingnek a kilábalásból.
A világ negyedik legnagyobb gazdaságának az irányítása hamarosan új kezekbe kerülhet, miután Kisida Fumio, Japán miniszterelnöke bejelentette lemondását. A döntés mögött a politikus csökkenő népszerűsége, gazdasági kihívások és belpolitikai botrányok állnak. A japán kormányzó párt, az LDP jelenleg új vezetőt keres, aki nemcsak a gazdasági nehézségekkel kell szembenézzen, hanem a párt egységét is meg kell, hogy őrizze.
Az elmúlt évtizedben Németország beruházási rátái Nyugat-Európában a legalacsonyabbak közé tartoztak. Az egymást követő kormányok idegenkedtek a közkiadásoktól, helyette következetesen a szövetségi költségvetési többletre helyezték a hangsúlyt.
Az elmúlt héten több váratlan hír érkezett, köztük a japán jegybank kamatemelése és az amerikai munkaerőpiac gyengébb adatai. Ezek szélsőséges reakciókat váltottak ki a befektetőkből, jelentős árfolyammozgásokat és tőzsdei pánikot eredményezve világszerte. A helyzetet súlyosbította a mesterséges intelligenciához kapcsolódó részvények vélt túlárazottsága, ami korrekciót idézett elő a piacon.
Tavaly a németeket előzték le, a Világbank júniusi adatai szerint pedig a japánokat küldték maguk mögé a vásárlóerő-paritáson (PPP) számolt GDP-ben. Mégis mi fűti ennyire az orosz gazdaságot?
Minden gazdasági ciklusnak megvan a maga devizaháborúja. Az 1920-as években Franciaország, Németország és Belgium is leértékelte a saját fizetőeszközét annak érdekében, hogy visszatérjen az első világháború alatt felhagyott aranyszabványhoz. Az 1930-as években a világ nagy nemzetgazdaságai versenyképes leértékelésekhez folyamodtak, hogy visszaszerezzék az 1929-es amerikai tőzsdei összeomlás után elvesztett jólétet. A dollár ereje 2024-ben újabb monetáris háborút indíthat el. Johan Gabriels, az iBanFirst regionális igazgatója az alábbiakban ezt a témát fejti ki.
