A fejlett országok válságkezelésében elkerülhetetlenek voltak a jegybanki pénznyomtatásból finanszírozott kiadások és az emelkedő adósságszintek, de ezek kockázatokat hordoznak magukban. Bár a támogató monetáris és fiskális politika szükségessége nem vitatható, tapasztalható, hogy az ily módon gazdaságba juttatott ingyenpénznek inflációs hatása van.
Először emelt kamatlábat a japán jegybank az elmúlt 17 évben. Ezzel utolsóként hagyták hátra az unortodox gazdaságpolitikai eszközöket. A döntést követően a japán részvények növekedtek, a jen azonban gyengült, a szigetországnak pedig még jó pár veszélyre oda kell figyelnie.
A Toyota arra számít, hogy 2025-re évente már nem kevesebb mint 5 millió hibridet ad el. Ezzel szemben 2030-tól évente csak 3,5 millió tisztán elektromos autó értékesítését tűzte ki célul. Sokkal lassabb lehet az e-autó-átmenet, mint azt korábban az ágazati szakértők gondolták.
A japán autógyártók, amelyek komoly lemaradásban vannak az elektromos járművek globális versenyében, a szilárdtest-akkumulátorok sikerében reménykednek. Eközben Kína is új irányba kacsingat.
Japánban több szektorban, többek között a mezőgazdaságban és a kiskereskedelemben is hatalmas probléma a munkaerőhiány. Az erősen elöregedő ország azon dolgozik, hogy robotokkal és egyéb okoseszközökkel pótolja a munkavállalókat, némelyik területen több, máshol kevesebb sikerrel.
Japán szigorít a részint fegyvertermékekhez kapcsolódó áruk exportszabályozásán. A cél, hogy növelje saját, illetve szövetségesei és a térség biztonságát. A javasolt szabályozások az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataihoz igazodnak, és leginkább Kínára, valamint Oroszországra fókuszálnak. Az USA üdvözölte a szigetország lépéseit.
Az év végéhez közeledve összegyűjtöttük a legnépszerűbb cikkeinket. Ez az október 12-i írásunk a második legtöbbet kattintott cikkünk volt 2023-ban. Azt írtuk, hogy az autóipari export terén az ezredfordulótól 2022-ig Kína brutális növekedéséről szólt minden. Kanada, Japán és az USA szelete a nagy tortából azonban vékonyodik.
A SWIFT által kiadott havi nyomkövető szerint a kínai jüan megelőzte a japán jent, és a negyedik leggyakrabban használt valutává vált a globális tranzakciókban, két év után először.
Az orosz és a kínai befolyást blokkolva Japán is csatlakozik ahhoz az őrült versenyhez, amely a közép-ázsiai köztársaságok (az ún. C5 blokk), így Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán megnyeréséért folyik. A Japán–C5 csúcstalálkozót 2024-re tervezik.
A jelenkort sok esetben edukálhatja a történelem kellő mélységű ismerete. Erre kiváló példa Japán és Thaiföld esete. A két ország bizonyítja, hogy a gyarmati sors nem történelmi szükségszerűség, a megmaradás kulcsa a sikeres gazdasági minták nem-szolgai átvétele, és a saját kultúra fel nem adása. Mit tanulhat a jelen társadalma a múlt példáiból?
Az orosz–ukrán háború kirobbanása és Kína globális hatalmi ambíciói arra késztették Japánt, hogy újraértékelje stratégiai érdekeit. Elkezdte kiemelten kezeli az afrikai kapcsolatokat arra hivatkozva, hogy Kína és Oroszország erősödő jelenléte a kontinensen sérti a gazdasági érdekeltségeit. Rekordösszegű, 30 milliárd dollárnyi fejlesztési segélyt ígértek Afrikának 2022-ben.
Riasztó hiány mutatkozik a rizs- és a búzakészletekben egyaránt. Az elmúlt három évben a világ élelmiszer-gazdaságát megterhelték a koronavírus-járvány okozta ellátási zavarok, a kedvezőtlen időjárás, az ukrán és orosz gabona körüli szállítási problémák, valamint az aszályt okozó El Nino gyors megjelenése.
Szorosabb kapcsolatra törekszik Amerika Japánnal és Dél-Koreával is, mivel a térségben növekszik a kínai és az észak-koreai fenyegetettség. A napokban lett 70 éves a koreai háborút lezáró fegyverszünet, így az amerikai–dél-koreai partnerség. Ennek apropóján áttekintjük a közeljövő lehetőségeit, stratégiáját, várható trendjeit.
Az orosz–ukrán háború kitörése óta kijelenthetjük, hogy több évtizedes kihagyás után Japán visszatért a geopolitikába, miközben súlyos demográfiai problémákkal kell szembenéznie. A szigetország helyzetéről számolt be gazdasági és politikai szempontok alapján Mihálovics Zoltán, a Makronóm Intézet elemzője.
A kormány friss adatai szerint a szigetország egyelőre a demográfiai katasztrófa felé tart.
Japán csúcsra járatta nukleáris újranyitási programját, a világ legnagyobb erőműve esetében azonban egy apró emberi baki miatt állt le az olajozottan működő gépezet.
A szigetország évtizedes passzivitást követően fordult néhány éve újra a világ felé, és lett meghatározó globális szereplő. Ez az irány Oroszország Ukrajna elleni háborújában is egyre markánsabb.
Haruhiko Kuroda egy évtized után távozott a japán jegybank éléről. Kérdés, mi következik a közeljövőben a japán monetáris politikában.
Az indoklás Magyarországon ismerős lehet: ha nincs orosz energiahordozó, veszélyben az energiaellátás biztonsága. Tokiónak persze elnézik az ilyesmit, senki nem csóválja a fejét, csak megértően bólogat.
A szigetország óriásit álmodik: két éven belül mélytengeri bányászatba kezd, hogy ritkaföldfémekhez jusson. Technológia még nincs, de az ambíciók nagyok.
Az USA bővítené a Kína-ellenes blokkot. Ez egyelőre inkább kevesebb sikerrel megy.
A volt német külügyminiszter szerint ötpólusú világrend jön.
Az orosz–ukrán háború alapjaiban változtatja meg az Amerikai Egyesült Államok viszonyát szövetségeseihez és az egész világhoz. Bár úgy tűnik, vezető hatalmi pozíciója megszilárdul, valójában óriási átrendeződés vette kezdetét, amely egyben a legújabb kori Pax Americana végét is jelenti.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
