Az Egyesült Államok pénzügyminisztere ismét Kínában járt. A négynapos tárgyalássorozaton figyelmeztette Pekinget: Washington nem engedi, hogy a túlpörgetett ipari kapacitással járó kereskedelmi politika még egyszer az érdekeit és az amerikai munkahelyek millióit veszélyeztesse. Cserébe Kína a szabályok megsértésével vádolja az USA-t, és nyomatékosította: mindent megtesz exportjának növeléséért.
Janet Yellen megalapozta a pár nap múlva esedékes USA–Kína elnöki csúcstalálkozót, és megfenyegette Pekinget: az Oroszországnak küldött háborús eszközök további áramlása súlyos következményekkel fog járni.
Készleteket halmoz fel Peking vagy csak tartalékot növel? Ha felhalmoz, miből és mennyit? Klasszikus hidegháborús vagy valódi fegyveres konfliktusra készül?
Washington az ukrajnai háború támogatása mellett szorgalmasan készül egy számára sokkal fontosabb konfliktusra is. Kína tiltakozik a most bejelentett tajvani fegyverszállítmány ellen, amit az amerikaiak először állítottak össze kizárólag az adófizetők pénzéből.
Az USA pénzügyminisztere új korlátozó intézkedésekről számolt be, igaz, azok szelídebbek lesznek az eddigieknél, a bürokrácia pedig gondoskodik róla, hogy leghamarabb csak 2024-ben léphessenek életbe.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter tulajdonképpen azért utazott Pekingbe, hogy elmondhassa: beszéltek vele. A jelenlegi helyzetben már ez is óriási eredmény.
Az Egyesült Államok számára az európai és ázsiai status quo, valamint Európa védelmének elsődleges finanszírozása, a konfliktusok megszaporodásával már nem fenntartható. Ezt már a 2018-as amerikai nemzetbiztonsági stratégia sem tagadta. A két régióban egyébként is mások a védelmi igények, az erőforrásokért pedig verseny fog zajlani, amelyet Európának megfelelő tervezéssel és koordinációval a saját cselekvőképességének megteremtésére kell felhasználnia.
A 2020-as évtized eddigi és már körvonalazódó krízishelyzetei felhívják a figyelmet arra, hogy a vén Európának újra kell definiálnia saját magát, tisztáznia kell stratégiai érdekeit és pozícióját.
Egy év alatt jelentős előrelépések figyelhetők meg szerte a világon a haderő-modernizációs törekvésekben, de ami sokkal aggasztóbb, hogy a működőképes nukleáris fegyverek száma is jelentősen növekedett.
Ahogyan egykor az Egyesült Államok és a Szovjetunió, úgy most az Egyesült Államok és Kína közt kezdenek egyre ellenségesebbek lenni a kapcsolatok. A helyzet kísértetiesen hasonlít az 1945 utáni időszakhoz. Újabb hidegháború következik? A történelem ismétli önmagát?
A jövő egy olyan piacon dől el, amelyet Kína ural. Ez a ritkaföldfémek piaca. Mi a megoldás?
A globális stabilitás korszaka a végéhez közeledik Európa kárára: az orosz–ukrán háború, a kínai–amerikai rivalizálás és az új középhatalmak felemelkedése mélyreható átrendeződést idéz elő.
„Szerintem ez mindenkit aggaszt” – mondta Musk kedden a CNBC-nek, az USA és Kína közötti, növekvő feszültséggel kapcsolatos kérdésre válaszolva.
A hirosimai G7-csúcstalálkozón már nem Ukrajna a főszereplő. A Nyugat Kína ellen fordul, de ehhez szüksége van a globális délre. Az viszont nem adja könnyen magát.
Egy új, kétpárti törvényjavaslat szerint szigorúan tilos lesz a földfelvásárlás az USA-ban azoknak, akik Kínával, Oroszországgal, Észak-Koreával vagy Iránnal állnak kapcsolatban.
Egy szimulációs sorozat katasztrofális eredményt mutatott az Egyesült Államok lőszer- és fegyverkészleteiről. Így csak egy nagyon hosszú, lemorzsolódási háborút lehet vívni.
Az USA bővítené a Kína-ellenes blokkot. Ez egyelőre inkább kevesebb sikerrel megy.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
