A gallium és a germánium mellett Peking az antimon exportját is megtiltotta az Egyesült Államok felé. A chipekben és katonai rendszerekben nélkülözhetetlen anyag ára 250 százalékkal ugrott meg azóta.
Egyik félnek sem tenne jót, ha Donald Trump Kína miatt felrúgná a Mexikóval kötött szabadkereskedelmi egyezményt. Márpedig az elnök úgy véli, hogy a kínai vállalatok Mexikót olyan kapunak használják, ahol besétálhatnak az Egyesült Államokba. Akkor is, ha kint lóg a „Ne zavarj!” tábla.
A kínai kormány egyelőre nem veszi fel a kesztyűt, és minden kereskedelmi válaszcsapását úgy válogatja meg, hogy az komoly kárt ne okozzon az Egyesült Államokkal egyelőre még mindig kielégítőnek nevezhető gazdasági kapcsolatában.
Hatalmas lépést tesz Washington a kereskedelmi háború eszkalációja felé. A kormány be akarja tiltani az Amerikában értékesített autókban a kínai szoftverek és hardverek használatát. Az indoklás jól ismert: nemzetbiztonsági aggályok merültek fel.
Újabb protekcionista húzás az Egyesült Államokban: a Fehér Ház határozott szándéka fellépni a Kínából érkező olcsó, vámmentes termékek ellen, hogy függetlenedjen Pekingtől, és elősegítse a hazai ipari tevékenység fokozását. A Temuról és a Sheinről rendelő fogyasztók azonban nem feltétlenül fognak örülni a változásnak.
Bár a Kína felé irányuló amerikai chipkereskedelemre a legszigorúbb tiltó rendelkezések vonatkoznak, a gyártók – tudatosan vagy sem – mindig megtalálják a módját, hogy eladhassák a termékeiket. Ahogyan a kínai vevők is pontosan ismernek minden trükköt.
Amikor egy ország kereskedelmét a külpolitika kezdi el diktálni, az rövid távú célok elérésére talán alkalmas, de mivel gazdaságilag teljesen hamis narratívára épül, alkalmazása törvényszerűen bukni fog. Ám addig is jóvátehetetlen károkat okoz.
Amennyiben valóban kitörne egy fegyveres konfliktus az Egyesült Államok és Kína között, Washington hetek alatt kifogyna a lőszerből. A hadihajók elleni rakéták például csak néhány napra elegendők. Aztán vége is lenne a háborúnak.
Rand Paul republikánus szenátor páros lábbal szállt bele Joe Biden Kína-politikájába, különös tekintettel a büntetővámokra, amelyeknek a leghevesebb ellenzője éppen ő volt az előző elnökválasztási kampányban.
Washington az Európai Unióra próbál nyomást gyakorolni, hogy hozzá hasonlóan sújtsa brutális extravámokkal a Kínából érkező termékeket. Lelkesedésében egyelőre nem sokan osztoznak – meglepő, de még Ursula von der Leyen sem.
A Fehér Házat immár nem a racionális gazdasági gondolkodás, csupán a hisztéria, a kínafóbia és a romboló rettegés irányítja. Elnökválasztási kampány van, de Biden gyűlölete és átgondolatlan vámpolitikája átlépett egy határt – ez pedig mindenkinek véres sebeket fog okozni.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztere ismét Kínában járt. A négynapos tárgyalássorozaton figyelmeztette Pekinget: Washington nem engedi, hogy a túlpörgetett ipari kapacitással járó kereskedelmi politika még egyszer az érdekeit és az amerikai munkahelyek millióit veszélyeztesse. Cserébe Kína a szabályok megsértésével vádolja az USA-t, és nyomatékosította: mindent megtesz exportjának növeléséért.
Janet Yellen megalapozta a pár nap múlva esedékes USA–Kína elnöki csúcstalálkozót, és megfenyegette Pekinget: az Oroszországnak küldött háborús eszközök további áramlása súlyos következményekkel fog járni.
Készleteket halmoz fel Peking vagy csak tartalékot növel? Ha felhalmoz, miből és mennyit? Klasszikus hidegháborús vagy valódi fegyveres konfliktusra készül?
Washington az ukrajnai háború támogatása mellett szorgalmasan készül egy számára sokkal fontosabb konfliktusra is. Kína tiltakozik a most bejelentett tajvani fegyverszállítmány ellen, amit az amerikaiak először állítottak össze kizárólag az adófizetők pénzéből.
Az USA pénzügyminisztere új korlátozó intézkedésekről számolt be, igaz, azok szelídebbek lesznek az eddigieknél, a bürokrácia pedig gondoskodik róla, hogy leghamarabb csak 2024-ben léphessenek életbe.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter tulajdonképpen azért utazott Pekingbe, hogy elmondhassa: beszéltek vele. A jelenlegi helyzetben már ez is óriási eredmény.
Az Egyesült Államok számára az európai és ázsiai status quo, valamint Európa védelmének elsődleges finanszírozása, a konfliktusok megszaporodásával már nem fenntartható. Ezt már a 2018-as amerikai nemzetbiztonsági stratégia sem tagadta. A két régióban egyébként is mások a védelmi igények, az erőforrásokért pedig verseny fog zajlani, amelyet Európának megfelelő tervezéssel és koordinációval a saját cselekvőképességének megteremtésére kell felhasználnia.
A 2020-as évtized eddigi és már körvonalazódó krízishelyzetei felhívják a figyelmet arra, hogy a vén Európának újra kell definiálnia saját magát, tisztáznia kell stratégiai érdekeit és pozícióját.
Egy év alatt jelentős előrelépések figyelhetők meg szerte a világon a haderő-modernizációs törekvésekben, de ami sokkal aggasztóbb, hogy a működőképes nukleáris fegyverek száma is jelentősen növekedett.
Ahogyan egykor az Egyesült Államok és a Szovjetunió, úgy most az Egyesült Államok és Kína közt kezdenek egyre ellenségesebbek lenni a kapcsolatok. A helyzet kísértetiesen hasonlít az 1945 utáni időszakhoz. Újabb hidegháború következik? A történelem ismétli önmagát?
A jövő egy olyan piacon dől el, amelyet Kína ural. Ez a ritkaföldfémek piaca. Mi a megoldás?
A globális stabilitás korszaka a végéhez közeledik Európa kárára: az orosz–ukrán háború, a kínai–amerikai rivalizálás és az új középhatalmak felemelkedése mélyreható átrendeződést idéz elő.
„Szerintem ez mindenkit aggaszt” – mondta Musk kedden a CNBC-nek, az USA és Kína közötti, növekvő feszültséggel kapcsolatos kérdésre válaszolva.
A hirosimai G7-csúcstalálkozón már nem Ukrajna a főszereplő. A Nyugat Kína ellen fordul, de ehhez szüksége van a globális délre. Az viszont nem adja könnyen magát.
Egy új, kétpárti törvényjavaslat szerint szigorúan tilos lesz a földfelvásárlás az USA-ban azoknak, akik Kínával, Oroszországgal, Észak-Koreával vagy Iránnal állnak kapcsolatban.
Egy szimulációs sorozat katasztrofális eredményt mutatott az Egyesült Államok lőszer- és fegyverkészleteiről. Így csak egy nagyon hosszú, lemorzsolódási háborút lehet vívni.
Az USA bővítené a Kína-ellenes blokkot. Ez egyelőre inkább kevesebb sikerrel megy.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
