Haruhiko Kuroda egy évtized után távozott a japán jegybank éléről. Kérdés, mi következik a közeljövőben a japán monetáris politikában.
Haruhiko Kuroda 2013-ban lépett hivatalba és foglalta el a japán jegybankelnöki tisztséget. Őt az akkoriban újonnan megválasztott japán miniszterelnök, Abe Sinzó nevezte ki jegybankelnöknek. Kinevezését követően Kuroda magabiztosan jelentette ki, hogy a Bank of Japan (BOJ) meg fogja duplázni a vagyonát az elkövetkező két éven belül, amivel akkora pénzáradatot zúdít a nemzetgazdaság nyakába, ami az akkori számítások szerint 2 százalékos inflációt hozna. Ez összhangban volt a japán kormányzati célkitűzésekkel, hiszen az évtizedeken át tartó, a gazdaságot szorító defláció (a jen folyamatos felértékelődése, az inflációval ellenkező folyamat) ellenében akartak megteremteni ezzel egy stagnáló gazdaságot. Kuroda mondhatni napjainkra érte el az áhított célt, amihez szüksége volt a pandémiára, a globális ellátási láncok válságára, valamint az orosz–ukrán háború gazdasági hatásaira:
jelenleg Japánban az infláció 4 százalék felett van, ami a legmagasabb érték az 1981-es olajsokk óta.
Viszont inkább arról beszélnek, hogy ez a 4 százalék feletti szám egy csúcsérték, hiszen a nyersanyagárak világszinten kiegyenlítődnek vagy csökkennek, és ott is elkezdődhet az inflációs ütem érdemi lassulása.
Nyitott kérdés, hogy a munkavállalók képesek lesznek-e még magasabb béreket elérni két évtizednyi, szinte folyamatos fizetésnövekedés után. A Goldman Sachs szerint az éves japán szakszervezeti bértárgyalások – várhatóan még tavasszal – 4 százalék alatti béremelkedést fognak eredményezni. Igaz, hogy ez a legmagasabb fizetésnövekedés 1992 óta, de alig elég ahhoz, hogy ellensúlyozza az inflációt. Kuroda sem látja úgy, hogy a jelenlegi helyzet megfelelne a jegybank céljának, miszerint keresletvezérelt inflációs ciklus alakuljon ki, amely a munkavállalók javát szolgálná.
Viszont a most leköszönő jegybankelnök által alkalmazott negatív kamatpolitika miatt – amely a likviditást a bankrendszeren keresztül segítette elterjedni – a jegybanknak most inkább felduzzadt a mérleg. A BOJ jelenleg az összes forgalomban lévő japán államkötvény több mint felének tulajdonosa. Ez több mint ötszöröse a Kuroda előtti szintnek. Annak ellenére, hogy Kuroda határozottan ragaszkodik az adósság pénzzé tételéhez, a jegybank gyakorlatilag folyamatosan támogatja a kormány kiadási hiányát: minden évben az összes kiadás nagyjából 30-50 százalékát új adósság kibocsátása fedezi.
Ezt a visszás helyzetet Kudora utódjának, Kazuo Uedának kell megoldania, aki korábban a jegybank igazgatótanácsának volt a tagja.
Ueda ugyanakkor a piaci elemzők szerint várhatóan igen lassan oldja majd meg a rábízott, fent részletezett feladatokat, ezzel ugyanis elkerülheti a hirtelen piaci kamatemelkedést, ami pedig alapjaiban rázná meg a gazdaságot.
Fontos tudni, hogy 1990 óta Japán szerény, nagyjából évi 0,5-1,5 százalékos gazdasági növekedést produkált. Ez kevésbé volt szembetűnő, ám elég volt ahhoz, hogy így is virágozzon a kis szigetország gazdasága. Igaz, Japán relatív vagyona meredeken csökkent, miközben Ázsia többi része fokozatosan zárkózott és zárkózik fel.
Ázsiában a legfigyelemreméltóbb felzárkózás Kínához fűződik, amelynek a GDP-je 2010-ig nem haladta meg Japánét. Jelenleg a kínai gazdaság 3,5-szer akkora, mint a japán.
Az újdonsült jegybankelnöknek tehát egyáltalán nem lesz könnyű feladata: a 10 éves japán államkötvényre nullaszázalékos hozamot tűztek célul, ami nem vonzó a legtöbb befektető számára. Az elmúlt időszakban a nemzeti bank minden idők legnagyobb kötvényvásárlását hajtotta végre: 12 nap alatt mintegy 90 milliárd dollár értékben.
Ueda a parlamenti meghallgatásán elmondta, hogy a jegybank fokozatosan fog haladni, de úgy, hogy szükség esetén új vásárlásokkal megelőzze az éles piaci kilengéseket. A japán adósság mindig is a legalacsonyabb hozamúak közé tartozott a világon. A 10 éves kötvény legutoljára 1998-ban lépte túl a 2 százalékos hozamszintet.
Takahide Kiucsi, a Nomura Research Institute vezető közgazdásza és a nemzeti bank egykori tisztviselője úgy számolt, hogy a piac valószínűleg a jegybank folyamatos vásárlása nélkül is rendeződik, a 10 éves kötvény vonatkozásában 0,8 százalék körüli szintre. Ez pedig szerinte aligha jelentene katasztrófát a piacra, a pénzügyi rendszerre vagy a japán gazdaságra nézve.
Borítókép: MTI/AP/Szaszahara Kodzsi
