A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben mérsékelte keddi kamatdöntő ülésén. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének kommentárja.
A jegybank 75 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, lassítva az előző kamatdöntés csökkentési tempóján.
Az USA idei gazdasági növekedését érdemben felfelé, 2,1 százalékosra módosította szerda esti ülését követő közleményében az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve. Bár Amerikában a vártnál némileg magasabb lett az infláció, a következő években folyamatos csökkenést vár a Fed.
Először emelt kamatlábat a japán jegybank az elmúlt 17 évben. Ezzel utolsóként hagyták hátra az unortodox gazdaságpolitikai eszközöket. A döntést követően a japán részvények növekedtek, a jen azonban gyengült, a szigetországnak pedig még jó pár veszélyre oda kell figyelnie.
Az infláció februárban minimálisan tovább lassult 3,7 százalékra, amely így kedvezőbb, mint az elemzői várakozások. Habár a következő hónapokban kismértékben emelkedhet, 2024-ben éves átlagban 4,9 százalék lehet az infláció. Jövőre 4,2 százalékra lassulhat az áremelkedési ütem, miközben a jegybank 3 százalékos célját jövő nyáron érheti el.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal, 9 százalékra csökkentette az alapkamatot a kamatdöntő ülésén. A kamatcsökkentés gyorsítását a kedvező inflációs folyamatok tették lehetővé. Ugyanakkor a német gazdaság recessziója, illetve az olaj- és üzemanyagárak várható alakulása továbbra is óvatosságra int.
Az oroszok nem hagyták megjegyzés nélkül, hogy a Politico az Orosz Központi Bank vezetőjét, Elvira Nabiullinát az év pusztítójának választotta, mert tönkretette a Nyugatnak az orosz gazdaság megfojtásával kapcsolatos álmait.
Valamilyen ütemű lazítást lehetővé tesznek a várhatóan továbbra is folytatódó dezinflációs folyamatok, azonban a forint sérülékenysége és a nemzetközi környezet óvatosságra int – derül ki a mai kamatdöntéshez fűzött szakértői kommentárból.
Nem okozott meglepetést a jegybank kedd délutáni, július 25-i döntése, számítani lehetett rá, hogy a kamatfolyosó teteje, illetve az egynapos betéti eszköz kamata is 100-100 bázisponttal csökken.
A két fordulóban lebonyolított idei török elnökválasztáson Recep Tayyip Erdoğan elnök elsöprő győzelmet aratott. A választási eredmények nemcsak a 20 éve hatalmon lévő Erdoğan pozícióját szilárdították meg, hanem azt is tükrözik, hogy a török lakosság jelentős része továbbra is támogatja és bízik benne.
A 2010-es éveket a fejlett gazdaságokban az alacsony infláció és az alacsony kamatkörnyezet kombinációja jellemezte. A jegybankok – szemben a mai időszakkal – eszköztáruk minden elemét arra használták, hogy támogassák az aggregált keresletet, így a pénzromlás üteme tartósan elérje az inflációs célt. A koronavírus-járvány megjelenése és főként az energiaválság végképp lezárták ezt a korszakot, és több jel is arra utal, hogy ez az „aranykor” már nem tér vissza, a gazdasági szereplőknek pedig be kell rendezkedniük a magasabb kamatok és magasabb infláció időszakára. Ezen gazdasági korszakváltásra reagál Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter Magyar Nemzetben megjelent véleménycikkében.
Haruhiko Kuroda egy évtized után távozott a japán jegybank éléről. Kérdés, mi következik a közeljövőben a japán monetáris politikában.
Az alapkamat szintje 9,75 százalékra emelkedett.
Slágertéma a forint további esése az euróval szemben, hiszen már 417-nél is járt a magyar deviza. Az MNB lépése nem is meglepő.
A privátbankáron is olvasható, hogy Matolcsy György írása szerint át kell lendíteni a fiskális és monetáris ösztönzőkkel a gazdaságot a krízishelyzeten.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
