Nem okozott meglepetést a jegybank döntése: változatlanul hagyta a kamatkondíciókat, noha az infláció alakulása lehetővé tette volna a csökkentést. A Trump-kormány vámpolitikája miatt a pénzpiacok magasabb amerikai inflációt és szigorúbb Fed-kamatpolitikát várnak, ami erős dollárt és szűkülő mozgásteret eredményez a feltörekvő piacok, így Magyarország számára is.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Facebook-oldalán jelentette be, hogy új minisztérium jön létre, amelynek célja – többek között az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv segítségével – a magyar gazdaság fellendítése.
Növelni kell a nemzetközi fejlesztési bankok szerepét a válságok kezelésében, ennek érdekében jobb, nagyobb és hatékonyabb intézményekké alakítjuk át őket – mondta Varga Mihály a G20-as pénzügyminiszterek és jegybankelnökök tanácskozása után Washingtonban.
Szeptemberben az infláció elérte a jegybanki célt, azonban a külső gazdasági környezet romlása, továbbá a forint gyengülése és a Fed-del kapcsolatos kamatcsökkentési várakozások felfelé tolódása következtében a kamatcsökkentés október 22-én elmaradt. Legközelebb decemberben lehetséges 25 bázispontos vágás, míg jövő év végére az alapkamat 5 százalék körülire csökkenhet.
Elemzők reálisnak tartják az idei évre kitűzött GDP-arányos államadósságcél elérését. Szerintük a kormány már időben lépéseket tett, a jegybanknál vezetett számláján felhalmozott tartalékok jelentős pénzügyi mozgásteret biztosítanak. Ugyanakkor a költségvetési hiánycél teljesítése komolyabb kihívás elé állíthatja a gazdasági döntéshozókat. A Világgazdaság minapi cikkében Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza és Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője értékelték a helyzetet.
A Magyar Nemzeti Bank keddi ülésén tovább folytatta kamatcsökkentési ciklusát, miután az infláció, az EKB és a Fed lépései is kedvezők voltak a monetáris politika szempontjából.
Kulcsfontosságú inflációs adatokat publikáltak pénteken az eurózónából és az USA-ból. Az euróövezet inflációja az elemzői várakozásoknak megfelelően alakult, és megágyazott a szeptemberi kamatvágásnak, ugyanakkor a maginflációs folyamatok továbbra is óvatosságra inthetik az EKB-t. Az Egyesült Államokban a várakozásoknál gyorsabban apadt az infláció, a szeptemberi kamatcsökkentést itt sem veszélyezteti semmi.
Az elmúlt héten több váratlan hír érkezett, köztük a japán jegybank kamatemelése és az amerikai munkaerőpiac gyengébb adatai. Ezek szélsőséges reakciókat váltottak ki a befektetőkből, jelentős árfolyammozgásokat és tőzsdei pánikot eredményezve világszerte. A helyzetet súlyosbította a mesterséges intelligenciához kapcsolódó részvények vélt túlárazottsága, ami korrekciót idézett elő a piacon.
Az elemzői várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 6,75 százalékra mérsékelte mai ülésén a jegybank Monetáris Tanácsa az irányadó rátáját. Ha a kedvező nemzetközi trendek folytatódnak, akkor az év végéig itthon további 2-3 kamatcsökkentés is lehet, így 6 százalékra is mérséklődhet az alapkamat.
Minden gazdasági ciklusnak megvan a maga devizaháborúja. Az 1920-as években Franciaország, Németország és Belgium is leértékelte a saját fizetőeszközét annak érdekében, hogy visszatérjen az első világháború alatt felhagyott aranyszabványhoz. Az 1930-as években a világ nagy nemzetgazdaságai versenyképes leértékelésekhez folyamodtak, hogy visszaszerezzék az 1929-es amerikai tőzsdei összeomlás után elvesztett jólétet. A dollár ereje 2024-ben újabb monetáris háborút indíthat el. Johan Gabriels, az iBanFirst regionális igazgatója az alábbiakban ezt a témát fejti ki.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben mérsékelte keddi kamatdöntő ülésén. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének kommentárja.
A jegybank 75 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, lassítva az előző kamatdöntés csökkentési tempóján.
Az USA idei gazdasági növekedését érdemben felfelé, 2,1 százalékosra módosította szerda esti ülését követő közleményében az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve. Bár Amerikában a vártnál némileg magasabb lett az infláció, a következő években folyamatos csökkenést vár a Fed.
Először emelt kamatlábat a japán jegybank az elmúlt 17 évben. Ezzel utolsóként hagyták hátra az unortodox gazdaságpolitikai eszközöket. A döntést követően a japán részvények növekedtek, a jen azonban gyengült, a szigetországnak pedig még jó pár veszélyre oda kell figyelnie.
Az infláció februárban minimálisan tovább lassult 3,7 százalékra, amely így kedvezőbb, mint az elemzői várakozások. Habár a következő hónapokban kismértékben emelkedhet, 2024-ben éves átlagban 4,9 százalék lehet az infláció. Jövőre 4,2 százalékra lassulhat az áremelkedési ütem, miközben a jegybank 3 százalékos célját jövő nyáron érheti el.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 100 bázisponttal, 9 százalékra csökkentette az alapkamatot a kamatdöntő ülésén. A kamatcsökkentés gyorsítását a kedvező inflációs folyamatok tették lehetővé. Ugyanakkor a német gazdaság recessziója, illetve az olaj- és üzemanyagárak várható alakulása továbbra is óvatosságra int.
Az oroszok nem hagyták megjegyzés nélkül, hogy a Politico az Orosz Központi Bank vezetőjét, Elvira Nabiullinát az év pusztítójának választotta, mert tönkretette a Nyugatnak az orosz gazdaság megfojtásával kapcsolatos álmait.
Valamilyen ütemű lazítást lehetővé tesznek a várhatóan továbbra is folytatódó dezinflációs folyamatok, azonban a forint sérülékenysége és a nemzetközi környezet óvatosságra int – derül ki a mai kamatdöntéshez fűzött szakértői kommentárból.
Nem okozott meglepetést a jegybank kedd délutáni, július 25-i döntése, számítani lehetett rá, hogy a kamatfolyosó teteje, illetve az egynapos betéti eszköz kamata is 100-100 bázisponttal csökken.
A két fordulóban lebonyolított idei török elnökválasztáson Recep Tayyip Erdoğan elnök elsöprő győzelmet aratott. A választási eredmények nemcsak a 20 éve hatalmon lévő Erdoğan pozícióját szilárdították meg, hanem azt is tükrözik, hogy a török lakosság jelentős része továbbra is támogatja és bízik benne.
A 2010-es éveket a fejlett gazdaságokban az alacsony infláció és az alacsony kamatkörnyezet kombinációja jellemezte. A jegybankok – szemben a mai időszakkal – eszköztáruk minden elemét arra használták, hogy támogassák az aggregált keresletet, így a pénzromlás üteme tartósan elérje az inflációs célt. A koronavírus-járvány megjelenése és főként az energiaválság végképp lezárták ezt a korszakot, és több jel is arra utal, hogy ez az „aranykor” már nem tér vissza, a gazdasági szereplőknek pedig be kell rendezkedniük a magasabb kamatok és magasabb infláció időszakára. Ezen gazdasági korszakváltásra reagál Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter Magyar Nemzetben megjelent véleménycikkében.
Haruhiko Kuroda egy évtized után távozott a japán jegybank éléről. Kérdés, mi következik a közeljövőben a japán monetáris politikában.
Az alapkamat szintje 9,75 százalékra emelkedett.
Slágertéma a forint további esése az euróval szemben, hiszen már 417-nél is járt a magyar deviza. Az MNB lépése nem is meglepő.
A privátbankáron is olvasható, hogy Matolcsy György írása szerint át kell lendíteni a fiskális és monetáris ösztönzőkkel a gazdaságot a krízishelyzeten.
