Juhász Imre volt külgazdasági szakdiplomata írása a Makronómon.

Az év elején a Szövetségi Statisztikai Hivatal 1,9 százalékkal becsülte meg a német gazdaság teljesítményét, a múlt évi GDP növekedését. Azonban kiderült, hogy a negyedik negyedévben nem stagnált, hanem az előző három hónaphoz képest 0,2 százalékkal csökkent az előállított hozzáadott érték, így 1,8 százalékos növekedést regisztráltak.

a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) január végén 0,2 százalékponttal, 2,9 százalékra emelte a világgazdaság múlt évi teljesítményére vonatkozó előrejelzését, ami csaknem egy százalékponttal alacsonyabb a 2000 és 2019 közötti évi 3,8 százalékos átlagos növekedési dinamikától, de több mint egy százalékponttal meghaladja a múlt évi németországi növekedési ütemet. Ami pedig azt jelenti, hogy 2022-ben (tovább) csökkent Németországnak a világ országai gazdasági teljesítményében elért részesedése. Ez német szempontból rossz hír. Ugyanakkor emlékeztetni kell arra, hogy 2021-ben a német gazdaságnak sikerült a nyugat-európai partnerországoknál jóval szerényebb visszaeséssel megúsznia a koronavírus-járványt, ami folytán más országokkal összehasonlítva magasabb bázisról vágott neki a 2022-es esztendőnek, s akkor talán már nem is annyira kedvezőtlen a kép. 

A bruttó hazai termék előállítása szempontjából figyelemre méltó, hogy 2022-ben a feldolgozóipar termelése a naptárhatástól megtisztítva 0,6 százalékkal elmaradt az előző évitől, a 2019. évihez, a koronavírus-járvány előtti utolsó „békeév” produktumához képest viszont nem kevesebb, mint 5 százalék az elmaradás.  

Az előzetes adatok szerint a bérek az elmúlt évben 3,4 százalékkal emelkedtek, ami azonban a valóságban – összehasonlítva a történelmi magasságokba emelkedett 7,9 százalékos inflációval – a reálbérek átlagosan 4,1 százalékos visszaesésével párosult. 
Az, hogy az infláció megeszi, kevésbé finoman szólva „falzabálja” a béremelések jövedelemnövelő hatását, nem új jelenség. Ez már így volt 2021-ben, sőt – a rövidített munkaidőnek a koronavírus-járvány miatti tömeges alkalmazása miatt – már 2020-ban is; tehát egy immár harmadik éve tartó jelenségről van szó. A szakértők azt mondják, hogy a magánfogyasztás múlt évben tapasztalt felfutásához a korábban félretett megtakarítások egy része szolgált forrásul. 

Németország külkereskedelme 2022-ben

A 2022-ben kitört háború a szomszédunkban mély sebeket hagytott Németország külkereskedelmi kapcsolataiban. Az áruforgalom mind az export, mind az import vonatkozásában emelkedett, de a forgalom euróban kifejezett rekordszintre történt emelkedése az árak változásának következménye. S mivel az importárak emelkedése több mint 10 százalékponttal meghaladta az exportárak növekedését, több mint két évtized óta a legkisebb értékre esett vissza Európa vezető gazdasági hatalmának exporttöbblete.  

Konkrét számokban kifejezve: az 1.564 milliárd eurós áruexport 14,3 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, miközben az import 24,3 százalékkal, 1.488 milliárd euróra emelkedett. A Szövetségi Statisztikai Hivatal számítása szerint az exportárak 14,6, ezzel szemben az importárak – elsődlegesen az energiaárak rendkívüli emelkedésének hatására – átlagosan 26 százalékkal növekedtek.

Mindezek együttes hatására a német exporttöbblet a 2021. évi 175,3 milliárd euró kevesebb, mint a felére, 79,7 milliárd euróra csökkent. A külkereskedelmi többlet így a megszokottnál lényegesen kevésbé járult hozzá a bruttó hazai termékhez és a németországi jóléthez. A 2022. évi exporttöbblet a 2000 óta eltelt 22 év legalacsonyabb értékére esett vissza. 

Németország külgazdasági kapcsolatainak feltételrendszere a háború elhúzódása esetén vélhetően tovább romlik, de legalábbis beáll a jelenlegi, a korábbi éveknél kedvezőtlenebb arányokra, mivel az ország energiaellátása nagymértékben függ az importtól.

Bár az energiahordozók árai az utóbbi időben lényegesen csökkentek, a szakértők szerint valószínűleg hosszú távon továbbra is drágábbak maradnak Németország számára, mint az ukrajnai orosz invázió előtt, amikor még viszonylag alacsony áron jutott hozzá a gázhoz Oroszországtól.

Az eredeti cikk megjelent a mandiner.hu/rovat/makronom oldalán

Címlapfotó: shutterstock