A Daimler Truck 2028-ra egymilliárd euróra emelné a védelmi bevételét, míg a katonai fejlesztések az autonóm teherautók civil bevezetését is gyorsíthatják. A program azt mutatja, hogy Európa fegyverkezésében a sorozatgyártásra képes civil gyárak is meghatározó szerepet kaphatnak.
A bőrünkön érezzük a hőhullámok és az aszályok hatásait, de míg a tudományos konszenzus az emberi tevékenységre vezeti vissza a szélsőségek szaporodását, a társadalom hozzáállása egész mást mutat. Egy németországi vizsgálat szerint ugyanis növekszik a klímaszkeptikusok száma.
Németország csökkentené a kínai függőségét, ahol először a saját kitettségeit mérte fel, most viszont már az ázsiai óriás európai függőségeit is számba veszi, sőt lehetséges ellenlépéseket készít elő – ezzel a passzív ellenálló képességtől a gazdasági elrettentés felé mozdul.
Franciaország és Németország az uniós külpolitika átalakítását kezdeményezi, a céljuk az EU gyorsabb és egységesebb fellépése, az egyes feladatok pedig az Európai Külügyi Szolgálattól a Bizottsághoz kerülhetnek, ami átrendezheti az uniós intézmények és a tagállamok közötti erőviszonyokat.
A kancellár reformcsomagja adókönnyítést, családtámogatást, munkapiaci szigort, bürokráciavágást és iparpolitikai eszközöket ígér – a vállalatok szerint a siker a végrehajtás sebességén múlik.
A hatodik generációs vadászgépek fejlesztése körül új törésvonal nyílik Európában: a francia–német program szétesése után Berlin a brit–olasz–japán GCAP felé fordulhat, ami a katonai technológiai kérdésen kívül iparpolitikai erőpróba is.
Oroszország, Kína és a növekvő globális feszültségek új helyzet elé állították Németországot és Japánt. A kérdés már nem az, hogy növelik-e katonai erejüket, hanem az, hogy hová vezet ez a stratégiai fordulat.
Lengyelország és Németország katonai együttműködésről írt alá megállapodást, amely bár nem tartalmaz politikai kötelezettségvállalásokat, de jelzi, hogy a jelenlegi biztonságpolitikai helyzet miatt az egymással történelmileg nem a legjobb viszonyban álló európai államok is a közeledést választják.
A francia–német–spanyol FCAS-program kudarca Európa védelmi szuverenitásának legkínosabb leckéje: bár a kontinens gyorsított fegyverkezést hirdet, a legfontosabb technológiák feletti kontrollt mégis nemzeti ügyként kezeli.
A hét ábrája
Reméljük, készült olyan verzió is a német katonai stratégiából, amelyik számol azzal, hogy az USA végleg magára hagyja Európát. A nemrég kiadott dokumentum nem erről tanúskodik, holott Trump épp most vont ki ötezer amerikai katonát Németországból.
Ambiciózus előadást tartott a német külügyminiszter, Johann Wadephul arról, hogyan szeretné megreformálni az Európai Uniót a versenyképesség megerősítése és a gyorsabb döntéshozatal érdekében. Hatpontos tervezetében hangzatos célokat tűzött ki, de a realitások ezektől még lehet, hogy távol vannak.
Több mint másfél millió szír már hazatért, de Németország szinte egyedül kimaradt ebből a folyamatból. Miért alakult így ez a folyamat, ha közben a háború oka nagyrészt megszűnt?
Az elmúlt hónapok fejleményei alapján a Barátság vezeték egyre inkább geopolitikai eszközként működik. A magyar–szlovák tranzitvita és a német ellátást érintő orosz döntés ugyan külön ügyként jelent meg, szerkezetükben és politikai következményeikben azonban feltűnő hasonlóságot mutatnak. Németország az ukrajnai háború kitörése után az orosz olajat részben kazah nyersolajjal váltotta ki a keletnémet finomítókban, elsősorban a […]
Németország a kamikazedrónok tömeges beszerzésével új szintre emeli a hadereje alkalmazkodását az ukrajnai háború tapasztalataihoz. Mindebbe a Rheinmetall bevonása azt jelzi, hogy a drón a nagy európai hadiipari vállalatok és az állami újrafegyverkezés közös ügye lett.
A német fiatalok egyre nagyobb része érzi úgy, hogy a hazájában romlanak a megélhetési, lakhatási és jövőtervezési feltételek. Egy friss ifjúságkutatás szerint sokan már a kivándorlást is komolyan fontolgatják. A kérdés az, hogy Magyarország tud-e vagy akar-e ebből előnyt kovácsolni.
Berlin már nem reménykedhet abban, hogy a kölcsönös gazdasági függés önmagában lefékezi az amerikai nyomásgyakorlást. A német kormány felmérte, hol lehetne az EU egységes piacát, technológiai súlyát és szabályozási erejét ellenlépésként használni egy újabb Trump-konfliktusban.
A költségvetési szabályok lazításával, a különalapok felpörgetésével és a védelmi kiadások gyors növelésével Berlin rövid idő alatt olyan pénzügyi mozgósítást hajtott végre, amely korábban elképzelhetetlen volt. Pénz tehát van a rendszerben, a kérdés az, hogy át tudják-e alakítani tényleges gazdasági és ipari kapacitássá.
A Zöldek szoros versenyben megőrizték első helyüket Baden-Württembergben. A választás azonban nemcsak történelmi lehetőséget hozhat Cem Özdemir személyében az első bevándorló hátterű tartományi miniszterelnökkel, hanem egy másik trendet is megmutat: az AfD rekordot döntött Nyugat-Németországban, amivel a legnagyobb ellenzéki erővé lépett elő.
A német autógyártók, amelyek évtizedekig a belső égésű korszak technológiai élvonalát jelentették, nehezen fordulnak rá az elektromos átállásra. A hagyományos modell eróziója gyors, az EV-piacon viszont egyelőre nem mindenhol állt össze a költségben és szoftverben is versenyképes termék.
A német vasút Európa-szerte hírhedt a pontatlanságáról, ám ez a probléma nemcsak őket hátráltatja, hanem a kontinens teljes vasúti hálózatának fejlesztését is. A hiányosságok mélyen gyökereznek, a reformokat pedig a vasút stratégiai szerepe is sürgeti.
Varsó számára csábító az EU6: nagyobb rálátás és befolyás az uniós napirendre, erősebb alkupozíció a nagy dossziékban. A belépés ára viszont a régiós koordináció gyengülése lehet, ami közvetve Berlin és Párizs napirendjét erősítheti Közép-Európában.
A Bloomberg szerint tavaly a lengyel vállalatok rekordszámú, 22 nyugat-európai felvásárlást jelentettek be, ezek közül kilencet Németországban, és főleg autóipari beszállítói, IT-, valamint élelmiszeripari területeket érintettek. Varsó eddig inkább beruházásokat vonzott, ma azonban már tőkét is exportál, amivel egyre több tulajdonosi pozíciót épít Nyugaton.
A német tőke ismét áramlik Kínába, annak ellenére, hogy Európa és Peking viszonya egyre hűvösebb. Ami kívülről növekedési beruházásnak tűnik, az sok vállalatvezetés számára inkább egyfajta biztosíték, amivel a következő kereskedelmi konfliktus előtt a termelés egy részét igyekeznek hazavinni, biztonságos körülmények közé.
Repedezik a német jóléti állam mítosza és vele együtt a politikai status quo. A lakosság kétharmada úgy véli, hogy a szociális rendszer a jelenlegi formájában fenntarthatatlan, a CDU/CSU és az SPD pedig arról vitázik, hogy melyiküknek kellene megfizetnie a stagnáló gazdaság árát. A háttérben az AfD erősödése pedig azt jelzi, hogy a jóléti konszenzus megingott. A reform borítékolható, a kérdés csupán az, hogy ki éli túl politikailag.
Bár az AfD már a 2010-es években felvetette a német aranykészlet hazaszállítását, 2026 elején több közgazdász és politikai szereplő is azt javasolja, hogy Berlin csökkentse, akár számolja fel a New Yorkban tárolt aranykészletét.
Az Onox nem a dízeltraktorok teljes kiváltását ígéri, hanem azt mutatja meg, hogy hol használható az elektromos hajtás a mezőgazdaságban – nagyfeszültségű töltési infrastruktúra nélkül.
Németország és Lengyelország az orosz veszély feltartóztatásának vezető szerepéért verseng a háború utáni európai biztonsági rendben: Berlin EU-s logisztikai-integrációs pályát, Varsó az USA-ra támaszkodó régiós modellt képzel el. A rivalizálás a térség kisebb államainak is mozgásteret nyithat.
A stagnáló német gazdaság a védelmi szektorban keres menedéket, de a fegyverkezési boom inkább tűzoltás, mint újjászületés.
A német gazdaság strukturális válsága felgyorsította a külföldi felvásárlásokat: rekordösszegű akvizíciók zajlanak a vegy-, a nehéziparban és a kkv-szektorban is. A „Made in Germany” egyre inkább bajba jutott eszközzé válik, geopolitikai következményekkel.
