Németország továbbra is küzd a gyengélkedő ipari termelés és csökkenő megrendelések okozta kihívásokkal. A legfrissebb statisztikai adatok és elemzések szerint a német gazdaság stagnálásával és az ipar visszaesésével kell számolni, ami komoly akadályt jelent a fellendülés útján, ezért Németországnak egy új stratégiára van szüksége.
A Nemzetközi Valutaalap, az IMF szerint a német államadósság a következő években csökken, míg Olaszország és Franciaország fizetési kötelezettsége kitartóan növekszik. A szakértők szerint ez az eltérés a következő néhány évben újabb feszültségeket vált ki az euróövezeten belül.
A német kancellár legutóbbi útja megerősíti azt, amit már mindenki régóta sejt: Németország Kína-politikája a vállalati igazgatótanácsokban születik. De talán ez okkal van így: a német gazdaság ereje erősen összefügg a Pekinggel való üzleti kapcsolataival és így Scholz politikai szerencséjével is.
Olaf Scholznak megint nem sikerült. Nagy reményekkel indult többnapos pekingi útjára, de mint kiderült, stratégia nélkül. Szerette volna elérni azt, amit az EU már több éve próbál, nevezetesen, hogy Kína változtasson a kereskedelmi gyakorlatán, mivel az ellehetetleníti az európai gyártókat. Hszi Csin-ping elnök szorgalmazta a Berlinnel való szorosabb együttműködést, miközben Scholz erkölcsi magaslatokból felszólította, hogy ne támogassa Moszkvát és járuljon hozzá az „igazságos békéhez” Ukrajnában.
Németország Kínától való függősége néhány termék esetében még növekedett is, így egyáltalán nem mondható el, hogy jó úton halad a kockázatmentesítés. Olaf Scholz kínai látogatására fontos tisztviselőket is magával visz, ami jelzi, hogy Peking továbbra is fontos maradhat Berlin számára.
Reform reform hátán Berlinben, eddig inkább kevesebb sikerrel. A német védelmi miniszter katonai újítások sorozatát jelentette be a NATO létrejöttének 75. évfordulója alkalmából. Az átszervezés célja, hogy a fegyveres erők jobban felkészüljenek a szervezet területének védelmére.
Nem elég Németországnak a migránsáradat, Botswana pluszban 20 ezer elefántot is küldene Berlinnek. Csak azért, hogy a német kormány megtapasztalja, milyen az, amikor a derék hátik tombolni kezdenek.
Európa gazdasági motorja, a világ negyedik és Európa legnagyobb gazdasága olyan strukturális problémákkal szembesül, amelyek több évtizednyi jólétnek vethetnek véget.
Újabban Olaf Scholz nyitottá vált az adósságszabályok módosítása iránt. Az alkotmányos, adósságfék néven ismert korlátozásokra eredetileg azért volt szükség, hogy megakadályozza a kormányzati túlköltekezést. A kancellár egészen mostanáig elutasította a szabályok módosítását, most azonban szerinte meg lehetne vitatni, hogy jelenlegi formájukban még mindig megfelelnek-e a célnak.
Az Európa motorját jelentő német gazdaság, különösen az ipar mélyrepülésben van, miután a működésének alapjai megrendültek. A súlyosbodó strukturális kihívásokra pedig pártpolitikai okok miatt nem képes választ adni a széttartó gazdaságpolitika. A német gyengélkedés Európa többi részére is kihat, és a belpolitikai feszültségeket is kiélezi.
A német fővárosban a múlt héten a weimari hármak – Német-, Francia- és Lengyelország – vezetőinek találkozóján megpróbálták megint működőképessé tenni az ukrajnai háború által megtépázott Berlin–Párizs-tandemet. Nem sok sikerrel. Macron azóta is kitart, és egyre nagyobb tábort gyűjt maga köré azzal a céllal, hogy katonákat kell küldeni Kijev megsegítésére. Ez a problémahalmaz jól mutatja, hogy milyen mélyek a különbségek a két ország védelmi stratégiájában.
Annak ellenére, hogy 15 év alatt világszerte hatezermilliárd dollárt fektettek a megújuló energiákba, 2023-ban rekordot döntött a szénfogyasztás. Nagy ívű környezetvédelmi megállapodások ide, hangzatos földmentő célok oda, valójában az ezredforduló óta alig csökkent a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának az aránya.
Három évtizedes alulfinanszírozottság után Olaf Scholz német kancellár végül is teljesítette a célt: még az idén a nemzeti jövedelem két százalékára növeli az elvárt védelmi költségvetést. Ennek a törekvésnek a hosszú távú finanszírozása, valamint a Bundeswehr felszerelésének és személyi állományának utánpótlása azonban továbbra is komoly kihívást jelent.
Ha a német gazdaságban problémák vannak, annak a hatásai alól mi sem húzhatjuk ki magunkat. A hangulatindexek alapján a német gazdasági szereplők sem lehetnek derűlátók. Hazánk pedig külső húzóerőre nem számíthat, így maradnak a belső források – írta Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője a Világgazdaság internetes portálon megjelent véleménycikkében.
2022 decemberében arról írtunk, hogy kevéssé pesszimisták a német cégek, mint az említett év őszén voltak. A gázhiány réme jelentősen enyhült és a gazdasági visszaesés is enyhébben sikerült a korábban vártnál. Hogy mik voltak a kilátások 2023 tekintetében? Nos, idézzük fel.
Világszinten szükség van a hadiipari termelés növelésére – hívta fel a figyelmet Olaf Scholz a Rheinmetall fegyvergyártó vállalat észak-németországi gyárának alapkőletételén. A tervek szerint ez az üzem képes lesz fedezni a német hadsereg igényeit és a kancellár szerint megalapozza az európai partnerek független ellátását is a tüzérségi lövedékek tekintetében.
A súlyos német munkaerőhiány ellenére a jelen lévő külföldiek azt mondják, hogy nem találják a helyüket az országban, jó páran közülük idő előtt veszik kalapjukat és máshol keresnek állást. Az okok közt a drága megélhetést, a gyermekelhelyezési gondokat, az ellenséges munkakörnyezetet, sőt nem egy esetben a rasszizmust hozzák fel. Így igencsak nehéz lesz olyan munkaerőt az országba csábítani, aki dolgozni is akar.
A német energiapolitika nemcsak az energiabiztonságot, hanem az ágazatba való beruházásokat is tönkreteheti. Németország tavaly teljesen leállította nukleárisenergia-termelését, megújulókból azonban még nem képesek hosszú távú tartalékot biztosítani. A kormány a gázerőművek termelőkapacitását szeretné növelni, ám az energiabiztonság jövője így is kérdéses.
A múlt év egészét tekintve kedvező a külkereskedelmi mérlegadatok alakulása: a 2022-es évi 9,1 milliárd eurós hiány 9,3 milliárdos többletbe fordult az export 2023 eleji bővülése, valamint a fogyasztás és a beruházások visszaesése miatti alacsonyabb import nyomán. A decemberi adatokban azonban már a német gazdaság gyengélkedése mutatkozhatott meg.
Az egyik legrégebbi körzetvezető, Martina Schweinsburg az 1990-es német újraegyesítés óta van hivatalban. A türingiai Greiz körzetben most ő az első, aki saját kezdeményezésére bevezette a menekülteknek szóló fizetési kártyát. A körzetébe 740-an vannak beosztva, és eddig 200-an vehették át a fizetőkártyájukat. Az első menekültek készpénzt követeltek, majd tiltakozásul jó páran távoztak. Több kerületben zajlik hasonló kísérlet.
Óriási tüntetések zajlanak szerte Németországban a második legnépszerűbb pártnak számító AfD ellen. A párt politikusai ugyanis megfontolnák azoknak az országban tartózkodó menekülteknek a visszatoloncolását, akik huzamosabb ideje nem voltak képesek beintegrálódni a társadalomba.
Tavaly január 19-én kezdte meg a munkát védelmi miniszterként Boris Pistorius, akivel a Tagesspiegel készített nagyinterjút, amelyben rengeteg témát érintettek: többek között az Oroszország által jelentett fenyegetésről, valamint arról is beszélt, hogy Németországnak hogyan kellene felfegyverkeznie. A tárcavezető meggyőződése, hogy az elrettentés a tartós béke kulcsa.
Németországban erősödik a gazdák tüntetése, január 15-én mintegy 100 ezer traktor vonult ki az utakra, a tiltakozásuk mindenhol látható volt. Persze nem csak az ottani gazdák érzik úgy, hogy ellehetetlenednek a környezetvédelmi előírások szigorítása, az ukrán gabona térnyerése, illetve a támogatások megvonása miatt.
Az uniós országok attól tartanak, hogy Párizs és Berlin az ipar számára olcsó energiát biztosító lépései árthatnak az unió versenyképességének és a belső piacnak. Az olyan kis, többnyire Kelet- és Közép-Európában található országok, mint Magyarország vagy éppen Csehország lehetnek a fő kárvallottjai ezeknek a lépéseknek.
Az év végéhez közeledve összegyűjtöttük a legnépszerűbb cikkeinket. Ez az október 15-i írásunk a kilencedik legtöbbet kattintott volt 2023-ban. Azt írtuk, hogy Kissinger szerint Berlin súlyos hibát követett el, amikor hagyta elfajulni a tömeges bevándorlást.
Egészen eddig úgy látszott, hogy a német kormánykoalíció jelentősebb következmények nélkül tehet egymásnak sokszor ellentmondó lépéseket. Ennek novemberben azonban meglett a böjtje: ideológiák ütköztek, sőt a német alkotmánybíróság mondta ki, hogy alkotmányellenesen költötték az adófizetők és a hitelezők pénzét, a kiüresített költségvetésről nem is beszélve. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter véleménycikke.
2022-es év tavaszán a német gazdaság helyzetével és az akkori közeljövőjére vonatkozó előrejelzésekkel foglalkoztunk, amelyről váltakozva fogalmazódtak meg bizakodó és kevésbé reményteljes várakozások.
Az osztrák Signa óriáscég több egysége is fizetésképtelenné válhat, lehet, hogy a héten elfogy az ingatlanbirodalom készpénze. Németország, Európa legnagyobb gazdasága ingatlanválság közepén van.
Robin Brooks, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet vezető közgazdásza aggodalmát fejezte ki a Németországból Kirgizisztánba áramló export rendkívüli mértékű megugrása kapcsán. A szakértő úgy sejti, nem a türk állam a német alkatrészek végső állomása. A kirgiz kormány azonnal reagált, miszerint a rekordbővülés csupán az ottani gazdaság növekedésének és a jó kormányzásnak köszönhető.
Az alkotmánybíróság múlt heti döntése alaposan megbolygatta a német gazdaságot. A bizonytalanság az adókat, a beruházásokat és az adósságot is negatívan befolyásolja a szakértők szerint. Berlinnek szembe kell néznie elrontott gazdaságpolitikájának következményeivel.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
