A Krím orosz területként való elismerése kulcsfontosságúvá vált az orosz–ukrán béketervezet elutasításában, mivel Ukrajna alkotmánya tiltja a területek átadását. A javaslat Moszkva számára kedvező lett volna, de Zelenszkij nem fogadta el a félsziget elvesztését – ezáltal megakadályozva a megállapodást.
Tíz év után először nem Németországba érkezett a legtöbb menedékkérelem: az idei év első negyedévében Franciaország volt az első számú célpont. A kérelmek száma uniós szinten is csökkent, miközben Magyarország továbbra is a lista végén szerepel a szigorú határvédelmi intézkedések hatékonysága miatt.
Bár a német választásokat a CDU/CSU nyerte, a koalíciós tárgyalások valódi győztese az SPD lett, amely 7 tárcát is szerzett a leendő kormányban. Friedrich Merz gyors megállapodása komoly politikai kompromisszumokat követelt, miközben az AfD előretörése nyomás alá helyezte a mérsékelt erőket. A német belpolitikai irányváltás Magyarország számára is fontos üzenetet hordoz.
A német konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD koalíciója egy rendkívül összetett politikai és gazdasági programmal állt elő, amely merész növekedési célokat és alapvető szerkezeti változásokat ígér. De vajon képes lesz-e ez az új politikai együttműködés tartósan megfordítani az országban tapasztalható gazdasági lassulást és a társadalmi feszültségeket?
Az európai kötvénypiacot fenekestől felforgatta Berlin masszív állami kiadásokat célzó politikai fordulata, amely a korábbi szigorú fiskális kereteket látványosan elengedte. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok és Németország közötti hozamkülönbség oly mértékben zsugorodott, hogy a befektetők egy része Európa felé tereli a tőkét, bár a Trump-kormányzat vámfenyegetései új rizikófaktorokat jelentenek.
A Goldman Sachs elemzése szerint az amerikai gazdaság idei növekedése a szigorodó kereskedelmi politika miatt elmaradhat a várakozásoktól, míg az euróövezet Németország fiskális lazításával élénkül. A globális piacok már érzik a tengerentúli kilátások gyengülését, ami új gazdasági trendeket indíthat el.
Németország váratlan gazdaságpolitikai fordulattal készül lazítani a 2009-ben bevezetett szigorú adósságféken, hogy példátlan összegű befektetéseket eszközöljön a védelmi és infrastrukturális szektorban. A lépés nemcsak Berlin számára sorsdöntő, de az egész Európai Unió jövője szempontjából is új távlatokat nyithat. A fő kérdés az, hogy a Zöldek beállnak-e a tervezet mögé.
A CDU/CSU és az SPD megkezdi a koalíciós tárgyalásokat, középpontban a migráció szigorításával és a gazdasági válság kezelésével. Megállapodtak a határvédelem megerősítéséről, a szociális juttatások szigorításáról, valamint arról, hogy a védelmi kiadások növelését kivonják az adósságfék alól.
A YouGov felmérése szerint 7 nyugat-európai ország lakosai többnyire úgy vélik, hogy az elmúlt évtizedben túlzott volt a bevándorlás, és elégedetlenek azzal, ahogy a kormányok ezt a problémát kezelik. A bevándorlás az egyik legégetőbb kérdéssé vált, amely meghatározza a politikai vitákat.
A német választások ugyan nem hoztak meglepetést, de megerősítették a törésvonalakat: a nyugati tartományokban az CDU/CSU, míg keleten az AfD dominált. A fővárosban a kelet–nyugati megosztottság mentén kirajzolódik az egykori fal: a CDU Nyugat-Berlinben, az AfD és a Baloldal Kelet-Berlinben szerepelt erősen.
Friedrich Merz egy erősebb geopolitikai fókuszú kormányt alakíthat, amely szigorúbb migrációs politikát és keményebb fellépést ígér Pekinggel és Moszkvával szemben, miközben a költségvetési fegyelem fenntartásához csak ipari és innovációs célú hitelek felvételét engedélyezné.
/A hét ábrája
A német választásokon a CDU/CSU még soha nem nyert ilyen kis aránnyal, míg az AfD rekordot döntve a második helyre került. Az SPD története legrosszabb eredményét érte el, a részvételi arány viszont rekordot döntött. A koalíciós tárgyalások során a legvalószínűbb a CDU/CSU és az SPD koalíciója.
A német választások után a CDU/CSU várhatóan visszatér a hatalomba, míg az AfD minden eddiginél erősebb lehet. Az igazi kérdés a szavazás utáni koalíciós tárgyalások alakulása, amiben a bejutó kisebb pártok száma kulcsfontosságú lehet. Mutatjuk, milyen koalíciós forgatókönyvek jöhetnek!
Németország vasárnap előre hozott választásokat tart, miközben az ország mélyen megosztott: a baloldali szavazók az inflációt, az éghajlatváltozást és a lakhatást tartják a legfontosabbnak, míg a centristák és a jobboldaliak inkább a bevándorlást, a gazdasági helyzetet és a közbiztonságot.
Növekszik az Alternative für Deutschland (AfD) népszerűsége Németországban, különösen a fiatalok körében, ami annak is köszönhető, hogy sikeresen használja a közösségi médiát, főként a TikTokot, hogy azon keresztül elérje a kiábrándult fiatalabb szavazókat.
Európa gazdasági motorja újabb két évig szenvedhet recesszióban, ha Donald Trump élesíti a jelenleg függőben lévő vámokat Mexikóval és Kanadával szemben – derült ki egy német kutatóintézet jelentéséből.
Németországban 80 éves politikai tabu dőlt meg, amikor a Bundestag az AfD szavazataival fogadta el a CDU/CSU indítványát a bevándorlási szabályok szigorításáról, ezzel ledöntve az ún. „tűzfalat”.
Németországban 1988 óta először tört ki a száj- és körömfájás. A szarvasmarhát, juhot, kecskét és sertést veszélyeztető rendkívül fertőző vírusos betegség miatt drasztikus intézkedéseket kellett bevezetni. Mindez áremelkedéshez vezethet és veszélyeztetheti a német agrárexportot.
Egy cég elhatározta, hogy milliárdokat fordít akkumulátoros energiatárolókra Németországban, hogy kiküszöbölje a „sötétszélcsend” hatásait.
Több problémával is küzd a Volkswagen, és ez az eladási adatokban is megmutatkozik. A gond főként Kínából ered, ahol csökken a csoport elektromos autóinak értékesítése.
Az áramtőzsdén éjszaka lényegesen olcsóbb az áram, mint a nappali csúcsidőben, sőt az ár napközben akár negyedóránként is változhat. Elméletileg ez év elejétől minden német háztartás kihasználhatná ezt, ugyanis joga van az úgynevezett dinamikus áramdíjhoz. A gyakorlat azonban egy kicsit más.
Az EU az egyes szankciók feloldásával a szíriai újjáépítést kívánja elősegíteni. A konkrét döntés január végén születhet meg, amit az új szír rezsim rögtön hatalmas sikerként könyvelhetne el. Mindeközben a Biden-kormányzat átmenetileg már enyhítette a szankciókat.
Az EU és a dél-amerikai Mercosur közötti szabadkereskedelmi megállapodás közel áll a megkötéshez, Franciaország ellenállása ellenére. Az egyezség a geopolitikai és gazdasági diverzifikációt szolgálja, csökkentve a blokk Kínától és az USA-tól való függését. Németország már támogatja a megegyezést, Olaszország pedig döntő szerepet játszhat a ratifikálásban.
Brandenburgban az SPD és a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) koalícióra lépett, hogy elszigeteljék az AfD-t. Türingiában és Szászországban az AfD előretörése miatt nehéz kormányalakítási helyzet alakult ki, ami a mainstream pártok számára komoly kihívást jelent. A német politikai instabilitás Magyarország számára is aggodalomra ad okot, mivel a gazdasági kapcsolatokat befolyásolhatja.
A dicsőséges Scholz kancellár megbukott, a német pártok pedig már a bizalmatlansági indítványról szóló vitán megkezdték a választási kampányt. Hogy mit kínálnak az áldott német népnek? Természetesen több adót a milliárdosoknak és kevesebb sarcot a szupermarketekben. Legyen szó a CDU-ról, az SPD-ről, a Zöldekről vagy az FDP-ről: mindenki adó- és illetékcsökkentést ígér.
Németország a francia atomenergiára szorul, mivel a szélerőművek termelése visszaesett, az utolsó német atomerőművek pedig 2023 áprilisában leálltak. Franciaország rekordmagas nukleáris termeléssel látja el részben Németországot, amelynek szélcsendes időszakokban importálnia kell az áramot. Az energiabiztonság és az emelkedő árak közepette a nukleáris energia kérdése újra előtérbe kerülhet Németországban.
A geopolitikai feszültségek közepette az Európai Unió tagállamai éppen egy közös, 500 milliárd eurós védelmi alap létrehozásáról tárgyalnak. Az ambiciózus terv nemcsak az EU katonai képességeinek megerősítését célozza, de egyfajta válasz is arra a biztonságpolitikai dilemmára, amelyet Donald Trump visszatérése okoz.
Angela Merkel döntése, amely Németországot eltérítette az atomenergia útjáról, mára a politikai és gazdasági viták középpontjává vált. Az ország energiaátállásának története nem csupán a klímacélokról szól, hanem egy olyan geopolitikai sakkjátszmáról is, amelynek következményeit a gazdaság minden szintjén érezhetik.
A német acélipar, élén a ThyssenKrupp Steel Europe-pal, válságos helyzetben van a gyenge kereslet, az olcsó ázsiai import és a magas energiaköltségek miatt, ami több mint 11 ezer munkahely megszüntetéséhez és kapacitáscsökkentéshez vezet. Eközben milliárdos beruházásokkal igyekeznek klímabarát technológiákra váltani. A szakszervezetek élesen bírálják a terveket, amelyek szerintük veszélyeztetik a munkahelyeket és Németország ipari jövőjét.
