A német acélipar, élén a ThyssenKrupp Steel Europe-pal, válságos helyzetben van a gyenge kereslet, az olcsó ázsiai import és a magas energiaköltségek miatt, ami több mint 11 ezer munkahely megszüntetéséhez és kapacitáscsökkentéshez vezet. Eközben milliárdos beruházásokkal igyekeznek klímabarát technológiákra váltani. A szakszervezetek élesen bírálják a terveket, amelyek szerintük veszélyeztetik a munkahelyeket és Németország ipari jövőjét.
A német gazdaságot régóta a precizitás és a stabilitás mintapéldájaként emlegetik. Azonban az elmúlt években a kihívások mértéke példátlanul megnőtt, miközben a világ harmadik legnagyobb gazdaságának működési modellje alapjaiban rendült meg. Mit hozhat a jövő Németországnak, ha a megrögzött mértékletesség, a nemzetközi verseny és a belpolitikai turbulenciák egyaránt szorongatják?
Németországban február 23-án előrehozott választásokat tartanak, miután az FDP kilépése miatt felbomlott az SPD, a Zöldek és az FDP jelzőlámpa-koalíciója. Ez a hatodik német kormányválság 1949 óta, és a történelmi mintázatokból kiolvasható, hogy ezeket gyakran az FDP idézi elő a koalícióból való kilépéssel, rendszerint gazdaságpolitikai egyet nem értés miatt. Tehát nincs új a nap alatt!
Tovább gyengélkedik a német gazdaság. Az export szeptemberben 1,7, míg az ipari termelés 2,5 százalékkal csökkent. Mindeközben a közgazdászok az éppen összeomló német kormányt az ipari válságra figyelmeztetik.
A mandátumuk lejárta előtt egy évvel elég zavarodottan viselkednek a német koalíció képviselői. A kancellár, a gazdasági és a pénzügyminiszter viselkedése azt mutatja, mintha teljesen megszűnt volna közöttük a kommunikáció. Berlinben erősödnek a találgatások, hogy e szövetség hamarosan összeomolhat. Több német médium már március 9-ét tartja az előre hozott választások lehetséges időpontjának.
A harmadik negyedévi GDP 0,4 százalékkal nőtt az euróövezetben, míg a közgazdászok mindössze 0,2 százalékot vártak, a meglepő német növekedés pedig Franciaország gyorsabb lendületéhez is hozzájárul.
Nem mi mondjuk ezt, a Spiegel egyik szakírója fogalmazott így, miközben azon siránkozott, hogy az eurózónában fordult a kocka. Virágzó peremvidék, vérszegény mag: miközben a német gazdaság folyamatosan zsugorodik, Európa egyes részei fellendülnek, ami egyre nagyobb kihívást jelent a monetáris unió számára. Sokan mondták, hogy valami baj van a pénzügyi politikával, persze amíg a németek jól jártak az euróval, addig nem foglalkoztak a kérdéssel. Most ébrednek.
A konzervativizmussal nem vádolható Spiegel tette közzé a Világgazdasági Intézet (Kiel Institut für Weltwirtschaft) elnöke, Moritz Schularick javaslatát, aki rendszerváltást szorgalmaz a bevándorlás terén. Méghozzá egy olyan online tesztet, amely alapján kiszűrnék az alkalmas jelentkezőket, akik a követelmények teljesítése után munkavállalási engedélyt kapnának.
Németországban az augusztusi ipari rendelések drámai csökkenése, a szűkülő ingatlanpiac és az ipari recesszió jelei az elmúlt évek strukturális gyengeségeire és a globális gazdasági változásokra világítanak rá, amelyek Európa legnagyobb gazdaságát egyre nehezebb helyzetbe sodorják.
A történet arról szól, hogy miképp adta el Schleswig-Holstein megbízható dízelkompját bagóért, hogy aztán 3,3 millió eurót költhessen egy új, károsanyag-kibocsátástól mentes napelemes kompra, ami persze nem működik. Summa summarum, végeredményben ezzel csak a szén-dioxid-kibocsátás növekedett.
Európa legnagyobb vegyipari vállalata, a ludwigshafeni székhelyű BASF javítaná a versenyképességét, mivel a társaság gyenge kereslettel küzd kontinensünkön. A megszorításokat megérzik az alkalmazottak, de a részvényeseknek is csökken az osztaléka, igaz, ezt némileg ellensúlyozza a tervezett részvény-visszavásárlás. A vegyipari óriás folytatja egyes üzemek esetleges átalakítását is.
Németországban az elektromos autók eladásai drámaian visszaestek a támogatások hirtelen megszüntetése után, ami kérdésessé teszi a kibocsátáscsökkentési célok elérését.
Egy elismert német techszakértő szerint a német termékek nemzetközileg elvesztették a kapcsolatot a vásárlói igényekkel. Ugyanakkor még van rá esély, hogy ismét innovatívabbá és sikeresebbé váljanak.
A Fuggerek és Mediciek óta ritkán láttunk ilyet. Az olaszok második legnagyobb bankja, az UniCredit úgy döntött, hogy bevásárolja magát egy nagy német hitelintézetbe, és máris 21 százalékra növelte részesedését a Commerzbankban. A mindig kemény válaszokra képes Scholz kancellár egyelőre „barátságtalan támadásról” beszél.
A brandenburgi tartományi választáson az SPD szűk győzelmet aratott az AfD előtt, de koalíciós kényszerbe került a radikális baloldali BSW bevonásával. Az AfD és a BSW előretörése a radikális pártok térnyerését jelzi, különösen a fiatalok és a kékgalléros szavazók körében. Ez a trend nemcsak Németországban, hanem egész Európában kihívást jelent a hagyományos pártok számára.
Az Intel úgy döntött, hogy egyelőre két évvel elhalasztja a Magdeburgba tervezett chipgyár építését. Ez egyrészt kellemetlen a német gazdaságpolitikának, amely szeretne újra részt venni a fejlett technológiák fejlesztésében, másrészt viszont egyelőre nem kell felhasználni azt a tízmilliárd eurót, amit az amerikai cég bevonzására szántak. Persze hogy a hirtelen talált pénzt miképp lehetne elkölteni, az azonnal vitát robbantott ki a szövetségi kormányban.
Gyülekeznek a felhők a német gazdaság felett, ami nem jó hír a magyar gazdaságnak, hiszen ezer szállal kötődünk hozzájuk. Átfutva a Spiegel gazdasági rovatát, sajnos nem igazán találtunk pozitív hangulatú írást. A vállalatoknak rosszul megy, de az IG Metall szakszervezet mégis lényegesen több pénzt követel az alkalmazottaknak. A tárgyalások eszkalálódhatnak.
Gyülekeznek a felhők a német gazdaság felett, ami nem jó hír a magyar gazdaságnak, hiszen ezer szállal kötődünk hozzájuk. Átfutva a Spiegel gazdasági rovatát, sajnos nem igazán találtunk pozitív hangulatú írást. A Német Iparszövetség (BDI) gyógyírként milliárdos beruházásokat szorgalmaz.
„Jó ideje az egyik legnagyobb közvetlen külföldi befektetésről szólnak a hírek Lengyelországban”: nagy összegekkel akarják az amerikai Intel chipgyártót az ország nyugati részén való letelepedésre csábítani.
Gyülekeznek a felhők a német gazdaság felett, ami nem jó hír hazánknak sem, hiszen ezer szállal kötődünk hozzájuk. Átfutva a Spiegel gazdasági rovatát, sajnos nem igazán találtunk pozitív hangulatú írást. Kifejezetten rossz hír, hogy az első fél évben jelentősen nőtt a csődök száma.
A német energiapiac épp egy jelentős átalakuláson megy keresztül. Az árnormalizáció ellenére az energiakereslet tovább csökken, a leszerelt szén- és nukleáris kapacitások pedig arra kényszerítik az európai gazdaság motorját, hogy importra támaszkodjon.
Az uniónak 2028-tól évente akár 30 milliárd eurót kell majd visszafizetnie a Covid-időszak alatt felhalmozott adósság után, ami az éves költségvetése egyhatodát teszi ki. Mario Draghi szerint az adósság futamidejének meghosszabbítása elengedhetetlen lenne, de Németország ellenállása akadályt jelent.
A második világháború óta először fordult elő, hogy a politika paletta jobb széléről érkező párt választást nyert Németországban.
A németek az EU-s átlagnál is kevesebbet dolgoznak hetente, mindössze heti 28 órát. Erre a minap Christian Sewing, a Deutsche Bank vezérigazgatója is felhívta a figyelmet, részben ezt és az alacsony nyugdíjkorhatárt jelölve meg a növekedési problémák okaként. Arról nem is beszélve, hogy a politikai instabilitás csökkenti Berlin befektetési célpontként való vonzerejét.
A második világháború óta először fordult elő, hogy a politika paletta jobb széléről érkező párt nyert választást Németországban. Türingiában az AfD 32,8 százalékkal győzött, míg Szászországban szorosan a CDU mögött végzett 30,6 százalékkal, jelezve a radikális pártok erősödését, különösen a fiatalok körében.
A nagy múltú német vállalat történetében először merül fel a gyárbezárások lehetősége, ez pedig újabb csapást mér Scholz kormányára.
Európa gazdasága lassú, de egyre láthatóbb növekedést mutat, azonban a jövőbeli kilátások aggodalomra adnak okot. Németország gyengélkedése és az inflációs kockázatok miatt a fellendülés továbbra is törékeny lábakon áll.
Az elmúlt évtizedben Németország beruházási rátái Nyugat-Európában a legalacsonyabbak közé tartoztak. Az egymást követő kormányok idegenkedtek a közkiadásoktól, helyette következetesen a szövetségi költségvetési többletre helyezték a hangsúlyt.
Ezúttal Christian Lindner pénzügyminiszter miatt áll a bál a német jelzőlámpa-koalícióban, miután kétségbe vonta a 2025-ös költségvetési megállapodás tervezetét. Ezzel ismét veszélyes vizeken evez a kormány, bő egy évvel a szövetségi választások előtt.
Az általunk ismert német gazdasági motor tartós betegségtől szenved, és egyelőre nem látni rá az ellenszert. Ennek a négy alapvető tünete az amerikai–kínai piactól való jelentős függőség, a magas energiaárak, az alacsony beruházási kiadások és a demográfiai problémák.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
