Míg a földi közlekedésben gyorsan növekszik az elektromos járművek használata, a légi közlekedési ágazat küzd a szén-dioxid-mentesítéssel, mivel a hosszú távú repülésekhez nagy energiaigényű üzemanyagokra van szükség. Ráadásul a repülőgépek cseréjét a magas vételár is nehezíti, tehát a jelenlegi flották még évtizedekig üzemben maradnak, és az elektromos vagy hidrogénüzemű repülőgépek amúgy sem biztos, hogy életképesek lesznek a hosszú távú repülési feladatok megoldására. 

Keresni kell tehát egy olyan üzemanyagot, amely nem igényel nagyszabású változtatásokat a jelenlegi repülési infrastruktúrában és berendezésekben. Ez lehet az úgynevezett fenntartható repülőgép-üzemanyag (angol betűszóval: SAF), amelyet biológiai (például biomassza) és nem biológiai (például  szén-dioxidon alapuló) erőforrásokból állítanak elő. Más szén-dioxid-mentesítési stratégiákkal – többek között az egész rendszerre kiterjedő működési hatékonyság-növeléssel, új technológiákkal és szén-dioxid-kompenzációval – kombinálva a SAF-nek a következő évtizedekben a légi közlekedési ágazatot a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátás elérése felé kellene mozdítania.  

Ma a SAF a globális repülőgép-üzemanyag iránti kereslet kevesebb mint 1 százalékát teszi ki, de ennek az aránynak 2040-re 13-15 százalékra kellene növekednie ahhoz, hogy a légiközlekedési ágazat 2050-re a nettó nulla kibocsátáshoz vezető útra lépjen.

Ez a növekedés 300-400 új SAF-üzem létrehozását teszi szükségessé; a légitársaságok, a gyártók és az üzemanyag gyártó vállalatok pedig kitartóan dolgoznak azon, hogy lehetővé tegyék ezt a hatalmas termelési szintet.

Szerencsére a SAF biogén nyersanyagokból, megújuló energia felhasználásával történő előállítása folyamatosan növekszik. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség szerint a SAF-gyártás 2022-ben eléri a legalább 300 millió (optimista becslések szerint 450 millió) litert, ami közel háromszorosa a 2021-ben előállított mennyiségnek. Egyre több légitársaság kötelezte el magát a SAF használata mellett, és ezt a tendenciát olyan globális erőfeszítések fogják felgyorsítani, mint a Világgazdasági Fórum Clean Skies for Tomorrow kezdeményezése és a First Movers Coalition.

Az American Society of Testing and Materials (ASTM) kilenc SAF-t hagyott jóvá a hagyományos benzinalapú repülőgép-üzemanyaghoz legfeljebb 50 százalékos arányban történő keverésre. Az ASTM által 2009-ben jóváhagyott első SAF-t úgy állítják elő, hogy a szén-monoxid és hidrogén keverékét (szintézisgáz – syngas) kémiai reakciók sorozatával szénhidrogénekké alakítják. A szintézisgáz biomasszából vagy hulladékokból, vagy – ami még jobb – megújuló energia felhasználásával leválasztott szén-dioxid  ból és zöld hidrogénből állítható elő.

A második, 2011-ben jóváhagyott SAF növényi olajból és állati zsírból készül. A nyersanyagok elérhetősége és begyűjtése, valamint a fenntartható módon előállított zöld hidrogén iránti igény továbbra is nagy kihívást jelent e lehetőség számára. A bőséges, nem ehető biomasszát lebontani képes, metabolikusan módosított mikroorganizmusok potenciálisan csökkenthetik a növényi olajoktól és állati zsíroktól való függőséget.

Az elmúlt évek során hét további SAF-t hagytak jóvá, és további izgalmas jelöltek vannak  aktív fejlesztés alatt.

Az egyik példa a SAF energia-profiljának javítására mesterséges baktériumokat használ. Idén, 2023-ban egy egyesült királyságbeli szereplőkből álló konzorcium már készen is áll arra, hogy az első, kizárólag fenntartható légi üzemanyagot használó nulla-nettó repülési költségű transzatlanti járatot teljesítse, demonstrálva ezzel e gyorsan fejlődő technológiában rejlő lehetőségeket, és közelebb hozva a világot a nulla-nettó repülési költségű légi közlekedéshez.

(Forrás és fotó: A 2023-as Top 10 Emerging Technologies jelentés)