Egy új technológia lehetővé teszi az emberek követését anélkül, hogy az arcukat felismernék – a jogvédők mindezt riasztónak tartják.
Két princetoni kutató szerint a mesterséges intelligenciát ideje lenne átlagos technológiaként kezelni, nem pedig csodaként vagy végítéletként.
Az Európai Unió összesen 700 millió eurós bírságot szabott ki az Apple-re és a Metára, amiért azok megsértették a versenyjogi és adatvédelmi előírásokat. A döntés nemcsak a két amerikai óriáscégnek szól, hanem világos üzenet a teljes techszektornak: Európában új korszak kezdődött a digitális piacok szabályozásában. De a két cég vajon tényleg megérdemelte?
Egy kentuckyi város lakói gépi tanulással próbálták meghatározni, merre fejlődjön a közösségük.
Az MI-ügynökök képesek komplex kibertámadások végrehajtására, ami új kihívások elé állítja a biztonsági szakértőket.
A lézeracéltól a sziklákból készült üzemanyagig – tekintsünk be az ARPA-E idei energiatechnológiai konferenciájába. A Washington közelében megrendezett ARPA-E energiaipari csúcstalálkozón bemutatott újítások az iparági kutatások sokszínűségét bizonyították. A megoldások között szerepelt lézeracél, föld alatti hidrogén és ritkaföldfémek nélküli mágnesek is. Az energiaátmenet innovációinak sokfélesége a klímacélokat és a globális energiabiztonságot egyaránt szolgálja. A lézerrel […]
Japán tovább folytatja innovációs törekvéseit a fenntartható energia területén, olyan technológiákat vezetve be, amelyek az emberi lépésekből és az autók mozgásából nyernek elektromos áramot.
A kis délkelet-ázsiai ország 1 milliárd szingapúri dollárt fordít a következő öt évben a mesterséges intelligencia fejlesztésére.
A mesterséges intelligencia segíthet a szegénység leküzdésében, de a szakértők óvatosságra intenek. Az MI-elemzések gyorsabb döntéseket és hatékonyabb erőforrás-elosztást tesznek lehetővé a segélyprogramokban, azonban a technológia nem tévedhetetlen, és komoly etikai kérdéseket vet fel.
A mesterséges intelligencia, a dolgok internete és a robotika egyre nagyobb szerepet kap az egészségügyi ellátásban: az úgynevezett okoskórházak piaca 2029-re elérheti a 148 milliárd dolláros értéket.
Szakértők szerint Musk hasonlóan tapossa ki a humanoid robotok útját, ahogyan az elektromos autók esetében tette.
Ahhoz, hogy felgyorsuljanak a gyógyszeripari fejlesztések, érdemes bevetni a mesterséges intelligenciát, azonban egyes cégek gyakran visszatartják az adatokat, ami gátolja a technológiát.
Február 23. és 26. között Szolnoki Szabolcs technológiáért felelős helyettes államtitkár Budapesten fogadta a Kínai Nemzeti Adatkezelési Hivatal magas rangú delegációját.
A vállalat szerint jó úton haladnak egy újfajta, topológiai qubiteken alapuló kvantumszámítógép megalkotása felé.
Az elmúlt évtizedek során számos szakértő és befektető jósolta meg a kínai „csoda” hirtelen végét, és a szkeptikusok még most is temetik a világ második legnagyobb gazdaságát. A tapasztalat azonban ismét azt mutatja, hogy a lassulás ellenére Kína gazdasága még mindig nem omlott össze, csak épp strukturális átalakuláson megy keresztül.
A Meta az idén is arra törekszik, hogy meghatározó pozíciót szerezzen a mesterségesintelligencia-piacon, a kínai DeepSeek piaci berobbanása sem tántorítja el eredeti terveitől.
A kínai WeRide önvezető technológiai vállalat jelentős nemzetközi terjeszkedésre készül az idén, azonban a szabályozások mellett az alacsony kereslet is beárnyékolja a terveit.
A világgazdaság következő nagy nyertesei azok az iparágak lehetnek, amelyek a leggyorsabban alkalmazkodnak az új technológiai trendekhez. A „versenyarénák” 2040-re akár évi 6 ezer milliárd dolláros nyereséget is hozhatnak. Magyarország számára hat kulcsfontosságú terület kínál kitörési lehetőséget, többek között a mesterséges intelligencia és az önvezető járművek.
Malajzia ambiciózus célt tűzött ki maga elé: Ázsia Szilícium-völgyévé szeretne válni. Az ország vezetése és technológiai szektora optimistán tekint a jövőbe, miközben igyekszik stabilizálni magát a politikai viharok után.
A mesterséges intelligencia (MI) 2030-ra akár 600 milliárd dollárral növelheti Európa gazdaságát, de kontinensünk komoly lemaradással küzd a félvezetők tervezése és gyártása terén. Az MI-értéklánc néhány területén Európa vezető szerepet játszik, ám az USA és Kína technológiai dominanciájának kihívása a befektetések és szakértelem növelését sürgeti.
Angela Merkel döntése, amely Németországot eltérítette az atomenergia útjáról, mára a politikai és gazdasági viták középpontjává vált. Az ország energiaátállásának története nem csupán a klímacélokról szól, hanem egy olyan geopolitikai sakkjátszmáról is, amelynek következményeit a gazdaság minden szintjén érezhetik.
A padlón heverő német vállalat eladja részesedését az emberjogi szempontból folyamatos támadások alatt állt hszincsiangi üzemből. A cég gazdasági okokra hivatkozik, úgy tűnik azonban, hogy valójában a kínai társtulajdonos akart megszabadulni a kellemetlenségtől.
A világot ma két meghatározó trend formálja: az új technológiák gyors fejlődése és a geopolitikai instabilitás fokozódása. Ezek egyre inkább összekapcsolódnak, a vállalatok pedig kénytelenek alkalmazkodni az egyre kiszámíthatatlanabb környezethez.
A csökkenő munkaképes réteg miatt Kína rákényszerül a robotok alkalmazására, hogy gyártói továbbra is versenyképesek maradjanak, ez azonban választás elé állítja a munkavállalókat.
A Baidu mesterségesintelligencia-alapú okosszemüvege új korszakot nyithat a kínai techcégek versenyében. Az Ernie modellre épülő eszköz jövőre kerül piacra, ami tükrözi a cég elkötelezettségét az MI-innovációk és -alkalmazások fejlesztése terén.
A Meta főnöke egy atomerőmű üzemeltetőjével akart leszerződni, hogy mesterségesintelligencia-adatközpontjához sok és tiszta energiához jusson. A természet azonban éppen csípős kedvében volt, így a dealből nem lett semmi.
Mivel az eddigi tárgyalások nem hoztak eredményt Brüsszel és Peking között, a Kereskedelmi Világszervezet előtt folytatódik a kínai elektromos autókra kivetett büntetővámok ügye.
Mi lenne, ha már nemcsak a tárgyaknak és a növényeknek, de nekünk is lehetne digitális másunk? Így ahelyett, hogy mi kísérleteznénk a különböző gyógyszerekkel, megnézhetjük, hogy a digitális ikrünk hogyan reagál rá.
Zuckerberg évek óta beszél kiterjesztett valóság (AR) szemüvegekről, vajon eljött az idő, hogy beváltsa az ígéretét?
A drónok elterjedése új kihívások elé állítja a modern hadviselést. A sci-fikből jól ismert lézerfegyverek már a harckocsihangárok ajtaján kopogtatnak, miközben költséghatékony megoldást kínálnak a drónok elleni védekezésben, a technológia fejlődése révén pedig egyre közelebb kerülnek a széles körű alkalmazáshoz.
