Hogyan birkózik meg egy nagy kereskedelmi nemzet azzal a felismeréssel, hogy a dicsőséges napjai véget értek? 

Teszi fel a kérdést David Fickling, a Bloomberg véleményrovatának klímaváltozással és energiával foglalkozó munkatársa, aki szerint az első ilyen nagyhatalom – Nagy-Britannia – számára ez az út identitásválsággal járt, amely több mint egy évszázad után is tart.  

Az USA most szintén válaszút előtt áll, és el kell gondolkodnia azon, hogy a szabadkereskedelem vagy a protekcionizmus ígérkezik-e a virágzóbb útnak. 

Az Egyesült Királyságot a gyártási képességek és a nyitott kereskedelem házassága tette a 19. század kiemelkedő hatalmává. A század utolsó évtizedeiben a világ ipari termelésének mintegy negyedét adta. A birodalmi magabiztosság látszata mögött azonban egyre mélyebb aggodalmak húzódtak meg, főként az új hatalmak felemelkedése miatt. 

Chicagóban az Union Stock Yards húsfeldolgozó a régi London városának felét kitevő területen terült el, tízezreket foglalkoztatott, és annyi húst dolgozott fel, hogy az amerikai lakosság 80 százalékát el tudta volna látni. Henry Ford Detroitban lemásolta a Yards gyártósoros újításait, és olyan méretű autógyárakat épített, amilyeneket a világ még nem látott. Eközben Nagy-Britannia elvesztette korai vezető szerepét a vegyiparban is a német Ludwigshafenben üzemelő BASF-fel szemben, amelynek hatalmas integrált üzemei 1900-ra szinte monopolhelyzetbe hozták Németországot. 

Majd a vámok megoldják… 

A helyzetet felismerve Joseph Chamberlain brit államférfi – aki kilépett a világ legnagyobb csavargyártó vállalatából, még mielőtt az amerikai és német versenytársakkal szemben teret vesztett volna, és Nagy-Britannia egyik legbefolyásosabb politikusává vált – a választ a birodalom szabadkereskedelmi hagyományaitól való visszavonulásban látta. „Vámok! Ez a jövő és a közeljövő politikája” – mondta 1902-ben egy parlamenti kollégái számára rendezett vacsorán. 

Az ennek eredményeként kialakult politika lényege a birodalmi preferencia volt, amely az országhatárokon kívülről érkező importra vámok kivetését ígérte. Ez volt az uralkodó irányzat egészen addig, amíg a második világháború meg nem törte Nagy-Britannia globális hegemóniára való törekvését.  

Ennek az árnyéka viszont azóta is az Egyesült Királyságnak az Európai Unióval való gyötrelmes kapcsolatára vetül. 

Meglepő a párhuzam a mai Amerikával, amely épp most kerül szembe Kína termelési erejével: a késő viktoriánus Nagy-Britanniához hasonlóan egy olyan riválissal kell szembenéznie, amely földdel és munkaerővel jobban felszerelt, sőt a tőke tekintetében is gyorsan zárkózik fel. Ráadásul az ázsiai ország kész olyan mértékű beruházásokra és építkezésekre, amelyek túlszárnyalják a versenytársakat. Henry Fordhoz hasonlóan – aki hatalmas River Rouge-i komplexumában minden folyamatot összevont, és még a szénbányák, vasércbányák és gumiültetvények birtoklására is törekedett a nyersanyagellátás érdekében –  

Kína uralma a tiszta technológiák ellátási láncában közel abszolútnak tűnik. 

A BloombergNEF szerint az ázsiai nagyhatalom állítja elő a világ napelemmoduljainak a 84, a lítiumion energiatároló rendszerek 86, a szélturbinák lapátjait a tornyokhoz rögzítő motorházak 67 és a zöld hidrogén előállítására szolgáló elektrolízisek 70 százalékát. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a világ elektromos járműveinek mintegy 60 százalékát Kínában adták el tavaly. 

 

A zöldátállás fogja eldönteni, hogy ki lesz a 21. század hegemónja 

Az olcsó, kiváló minőségű gépkocsik exportja már most is felforgatja a globális autóipart, és egyre nagyobb félelmet kelt Washingtonban, hogy ezek a gépjárművek a saját gyártású autógyártóikat ki fogják szorítani a saját piacukról. 

„Szembeszállunk a kínai kormány tisztességtelen gazdasági gyakorlatával és ipari túlkapacitásával” – mondta Joe Biden elnök április 17-én Pittsburghben az acélmunkások előtt, miközben magasabb vámokat ígért a kínai fémekre és a hajóépítésre. „Erősebb helyzetben vagyunk, hogy megnyerjük a 21. század gazdasági versenyét Kínával szemben” – hangsúlyozta.  

Fickling szerint ugyanakkor ezzel a kijelentéssel várjunk még egy kicsit. 

Nagy-Britannia kísérlete, hogy a kereskedelem segítségével megnyerje az előző évszázad gazdasági versenyét, rövid volt. A birodalmi preferencia csak 1932-től (amikor az ország 10 százalékos általános vámot vezetett be) egészen a második világháborút követő liberalizáció korszakáig volt a politikájuk zászlóshajója.  

A 20. század elejének minden szorongása ellenére az Egyesült Királyság a 2000-es évekig az első öt gyártóhatalom között maradt Franciaország mellett, és az USA, Japán, valamint Németország mögött, amikor először Kína és Olaszország, majd Dél-Korea, India, Mexikó, illetve Oroszország is megelőzte. 

A protekcionizmus mellett szilárdabban elkötelezett nemzetek sorsa kevésbé volt elnéző. A latin-amerikai országok a háború utáni korszakot gazdagabban kezdték, mint ázsiai társaik többsége, és magas vámokat vezettek be a helyi ipar kiépítésének eszközeként, szemben Szingapúr, Hongkong, Tajvan és Dél-Korea szabadkereskedelmi megközelítésével. Az eredmény: a feldolgozóipari ágazatok elsorvadtak, a növekedés a kezdeti lelkesedés után leállt és az adósságteher évtizedekig elhúzódott. 

Az USA valószínűleg nem követi a britek útját 

Az Egyesült Államok nem fog ilyen zord útra lépni. Népessége, erőforrásainak bősége, tőkéje és technológiai szakértelme miatt továbbra is minimum a harmadik legnagyobb hatalom lesz az összes hitelesnek mondható előrejelzés szerint. De a második nagy gyarmatosítási hullám hajnalán, 1750-ben kialakult helyzet – amikor a mogul India és a Csing-kori Kína a világ ipari termelésének több mint egynegyedét adta – sokkal valószínűbbnek tűnik a 21. századra, mint az, amikor az egyik nagyhatalom protekcionizmusa elzárja a másikat a világ többi részétől. 

Washington megszokott hegemóniáját ugyanakkor nehezebb lesz fenntartani egy olyan jövőben, ahol több kontinensnyi méretű ipari gazdaság küzd a dobogó első fokáért. Sőt, ez szinte lehetetlen lesz, ha Amerika elszigetelődésbe vonul vissza. 

(Források: Bloomberg; Bloomberg)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock