Ázsia legnagyobb gazdaságai olyan lépésre szánták el magukat, amely az amerikai dollártól való eltávolodásukat jelzi. Május 4-én az ASEAN+3 tagjai bejelentették, hogy elfogadtak egy gyors pénzügyi mechanizmust, amely elsőként fogja alkalmazni a regionális valutákat, beleértve a jüant.
A Lowy Institute publikálta az ázsiai hatalmi rangsorról szóló jelentését, amelynek során az intézet a régió 27 országának relatív erejét vizsgálta, 131 indikátort figyelembe véve. Az index szerint Kína pozíciója jelentősen javult, csökkentve a különbséget az Egyesült Államokkal szemben, ami a geopolitikai átrendeződés Ázsiában tapasztalható hatásait tükrözi.
A délkelet-ázsiai kormányok eltérő mértékben alkalmazzák a bebiztosítási stratégiát. Indonézia például az óvatos és puha hedging stratégiát követi Kínával szemben, míg a Fülöp-szigetek erőteljesebb megközelítést alkalmaz, amely magában foglalja a partnerség erősítését az USA-val, Japánnal, Ausztráliával és más nyugati orientációjú hatalmakkal.
Ez nem túl jó hír Európára nézve.
Kanada és Mexikó átvenné az USA helyét a legnagyobb LNG-exportőrök versenyében. Január óta Washington nem ad ki új exportengedélyeket, ezért északi és déli szomszédja gőzerővel bővíti LNG-szállítási kapacitásait, hogy minél gyorsabban és olcsóbban férhessen hozzá a rendkívül éhes ázsiai piacokhoz. De nem ők az egyedüliek.
Az S&P Global Ratings jelentése szerint az Ázsiában tett kísérletek a Kínától való ellátási lánc diverzifikációjára, eddig csak korlátozott hatással jártak, és Kína szerepe a globális exportban várhatóan nem fog drasztikusan csökkenni.
A júliusi adatok szerint ismét a külföldi vendégek hajtották a turizmus növekedését, azon belül is Ázsiából, illetve Észak-Amerikából érkező körében nőtt gyorsabban a forgalom. A stratégiai fontosságú ágazat bővülése a jelenlegi számítások szerint az év hátralévő részében is folytatódhat.
A világ negyedik legnagyobb gazdaságának az irányítása hamarosan új kezekbe kerülhet, miután Kisida Fumio, Japán miniszterelnöke bejelentette lemondását. A döntés mögött a politikus csökkenő népszerűsége, gazdasági kihívások és belpolitikai botrányok állnak. A japán kormányzó párt, az LDP jelenleg új vezetőt keres, aki nemcsak a gazdasági nehézségekkel kell szembenézzen, hanem a párt egységét is meg kell, hogy őrizze.
A mesterséges intelligencia iránti kereslet miatt Dél-Korea chipexportja júniusban rekordszintre emelkedett, ezzel pedig az ázsiai ország a legnagyobb kereskedelmi többletét könyvelhette el 2020 szeptembere óta. Úgy tűnik, a globális piaci trendek Szöulnak kedveznek.
A nemzetközi sajtó az elmúlt napokban arról számolt be, hogy Észak-Korea legfőbb vezetője, Kim Dzsongun ünnepélyesen az elődei mellé állítatta portréját a fontosabb épületekben és iskolákban. Ez azt jelenti, hogy a személyi kultusza elérte elődei, Kim Ir Szen és Kim Dzsongil státuszát a kommunista diktatúrában. De vajon mit jelent ez valójában? Beköszönt egy új éra az országban?
Annak ellenére, hogy a nyugati médiában általában igyekeznek felnagyítani a kínai–vietnámi geopolitikai ellentétet, a két gazdaság összefonódása következtében valójában mindkét félnek érdeke a szoros gazdasági együttműködés. A délkelet-ázsiai térséget tekintve Vietnám is kölcsönösen előnyös együttműködésekre törekszik Kínával. A Két folyosó, egy övezet kezdeményezés megfelelő alapot jelenthet a két ország által megálmodott tervek szinergiájának.
Tavaly Dél-Koreában ismét csökkent a termékenységi ráta, egy nőre számolva rekordalacsony szintre, 0,72 gyermekre. A kormány 2006 és 2021 között összesen 200 milliárd eurót költött a születési kedv növelésére, ám nem tudták megfékezni ezt a romló folyamatot. Egyes demográfiai szakértők azt vetítik előre, hogy Dél-Korea mint ország egyszerűen kihal.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a törökországi Antalyában rendezett fórumon beszélt arról, hogy az EU-nak sokkal többet kellene a versenyképesség növelésébe fektetnie, mivel nem lesz képes úgy alkalmazkodni az új trendekhez, mint az ázsiai versenytársak. A tárcavezető elmondta azt is, Magyarország célja, hogy a keleti és nyugati tőke, valamint technológia találkozási pontjává váljon, és jó úton halad ennek megvalósítása felé.
2022 decemberében arról írtunk, hogy kevéssé pesszimisták a német cégek, mint az említett év őszén voltak. A gázhiány réme jelentősen enyhült és a gazdasági visszaesés is enyhébben sikerült a korábban vártnál. Hogy mik voltak a kilátások 2023 tekintetében? Nos, idézzük fel.
A világkereskedelmet a korábban vártnál is jobban átformálja a blokkosodás: az Egyesült Államok és Kína, illetve az EU és Oroszország közötti kereskedelmi szálak drasztikus meggyengülése várható a következő tíz évben. A világban zajló folyamatok és trendek mind a szétválás irányába mutatnak, az átrendeződés elsődleges nyertesei pedig a mosodaországok és az el nem köteleződő középhatalmak (ingaállamok) lehetnek.
India gazdasága jelentős növekedést tudhatott magáénak az elmúlt években, a népessége pedig tavaly meghaladta Kínáét. Azonban az indiai gazdaság további útja korántsem ígérkezik olyannak, mint amilyen a kínai volt, ugyanis sokkal több kihívás övezi.
Ázsia és a csendes-óceáni térség 2001 óta a világ legnagyobb energiapiacává vált, ugyanakkor még mindig a szén dominál a térség energiaszerkezetében. A regionális termelés ráadásul nem képes kielégíteni az egyre növekvő keresletet. A terület energiafogyasztása a jövőben is gyors ütemben növekszik, ami a vezető energiaexportőrök számára kedvező helyzetet teremt. Ennek előfeltételei a méretgazdaságosság, a tartalékok és az alacsony termelési költségek.
Kína az elmúlt 40 évben megközelítette a nyugati vállalatok technológiai fejlettségét olyan világszínvonalú vállalatokat kifejlesztve, mint a Huawei vagy a CATL. Az USA egyértelműen komoly kihívóként számolhat az ázsiai nagyhatalommal, azonban akad-e vetélytárs a térségben? India, bár némi lemaradással, de lassan szintén meghatározó szereplővé válhat, főként Kína korábbi szerepét betöltve.
Az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségek továbbra is gazdasági vonalak mentén törik meg Ázsiát, súlyosbítva a protekcionizmus felé mutató globális tendenciát. Ázsiában három multilaterális struktúra verseng a geopolitikai befolyásért.
Az ázsiai gazdaságok integrációja folyamatosan mélyül, igaz, még van hová fejlődniük. Eddig jellemzően a nyugati cégek gyártottak olcsón Ázsiában, ennek azonban már vége. Vajon átfordul-e szorosabb politikai együttműködésbe a gazdasági integráció? Le lehet másolni az EU-t egy másik kontinensen?
𝗔 𝗺𝗼𝘀𝗼𝗱𝗮𝗼𝗿𝘀𝘇𝗮́𝗴𝗼𝗸 𝗲́𝘀 𝗮 𝘀𝘇𝗮𝗻𝗸𝗰𝗶𝗼́𝗸𝗮𝘁 𝘀𝘇𝗼𝗿𝗴𝗮𝗹𝗺𝗮𝘇𝗼́ 𝗯𝗮𝗹𝘁𝗶 𝗮́𝗹𝗹𝗮𝗺𝗼𝗸 𝗮 𝗹𝗲𝗴𝗻𝗮𝗴𝘆𝗼𝗯𝗯 𝗻𝘆𝗲𝗿𝘁𝗲𝘀𝗲𝗶 𝗮𝘇 𝗢𝗿𝗼𝘀𝘇𝗼𝗿𝘀𝘇𝗮́𝗴𝗿𝗮 𝗸𝗶𝘃𝗲𝘁𝗲𝘁𝘁 𝘀𝘇𝗮𝗻𝗸𝗰𝗶𝗼́𝗸𝗻𝗮𝗸!
Komolyan fontolóra vette a NATO, hogy létrehoz egy Japánban működő összekötő irodát. Ez felszínre hozta azokat a kérdéseket, amelyek felvetik egy NATO 2.0, azaz egy NATO-hoz hasonló szervezet kialakítását Ázsiában. Ez azonban jelenleg nem reális várakozás többek között az ázsiai nemzetek közötti különbségek, valamint a Kína-politikával kapcsolatos egység hiánya miatt.
Kína előtt nem létezett olyan hatalom, amely ilyen mértékben képes lett volna az Egyesült Államok erejéhez felzárkózni. Peking végső célja egy Kína-központú globális ellenpólus létrehozása, amelynek elengedhetetlen alkotóeleme a történelmileg Oroszország befolyása alá tartozó közép-ázsiai régió. Annak ellenére, hogy az orosz–kínai barátság a geopolitikai víziók tükrében egyre erősebb, a két „barát” most mégis szembe találja magát a régió feletti befolyásért folyó küzdelemben.
Az Egyesült Államok számára az európai és ázsiai status quo, valamint Európa védelmének elsődleges finanszírozása, a konfliktusok megszaporodásával már nem fenntartható. Ezt már a 2018-as amerikai nemzetbiztonsági stratégia sem tagadta. A két régióban egyébként is mások a védelmi igények, az erőforrásokért pedig verseny fog zajlani, amelyet Európának megfelelő tervezéssel és koordinációval a saját cselekvőképességének megteremtésére kell felhasználnia.
Az Egyesült Államok rég nem nézett szembe olyan kihívóval, amely dominanciáját veszélyeztetné, mint a világ vezető hatalma. Kína viszont méltó kihívó, nem véletlen, hogy az Egyesült Államok az utóbbi időben nagyobb hangsúlyt fektet az ázsiai térségre Európa helyett – ez az „Asia First”. Ez az Európától való elfordulás veszélyes lehet a kontinens biztonságára nézve, de egyben lehetőség is a cselekvőképes Európa alapjainak lerakására.
