A múlt hétvégén immár ötödik alkalommal megrendezett budapesti Demográfiai Csúcson a konferencia megálmodója és a rendezvény házigazdája, Novák Katalin az első nap tartotta meg beszédét. A köztársasági elnök biztosította a hallgatóságot a kárpátaljai magyarok támogatásáról is, továbbá vázolta a magyar családok 12 pontját.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet elemzőjének írása
Az immár ötödik alkalommal Budapesten megrendezett Demográfiai Csúcson, a konferencia megálmodója, Novák Katalin köztársasági elnök egyebek mellett a kárpátaljai magyarok támogatásáról biztosított.
„Ígérjük nekik, hogy nem hagyjuk sem a templomot, sem az iskolát” – fogalmazott Novák Katalin.
Szerinte a budapesti Demográfiai Csúcson minden a szabadság körül forog, kiemelte, hogy a rendszerváltók örököseinek a generációjához tartozik. A rendszerváltozás előtti korszak kapcsán pedig megjegyezte, hogy
a kommunista időszak miatt minden
fajta elnyomás elutasítása ösztönné vált a magyarokban.
„A szabadságot már annyira megszoktuk, hogy nem is tudunk létezni nélküle, a szabadságharcosok örökösei vagyunk.”
– ez könnyen alátámasztható az 1703–1711-es Rákóczi-szabadságharccal, az 1848–49-es forradalommal és szabadságharccal, az 1918-as őszirózsás forradalommal vagy éppen az 1956-os forradalommal. Így megállja a helyét az a kijelentés is, amikor az elnökasszony arra emlékeztetett, hogy a magyarok nem ingyen kapják a szabadságot, hanem újra és újra meg kell küzdeniük érte.
„Ma a családok szabadságharcát vívjuk” – szögezte le, majd úgy folytatta, hogy aki gyermeket vállalt, bármikor kész tenni azért, hogy gyermeke békében és szabadságban élhessen. Aki gyermeket nevel, tudja, hogy a valódi szabadság csak jól meghatározott rendben létezik, aki családban él, az érti, hogy a biztonság záloga a szabadság.

1. kép. Novák Katalin szerint a családok szabadságharcát vívjuk Forrás: MTI
Novák Katalin említette, hogy háromszoros édesanya, 2004-ben, 2006-ban és 2008-ban születtek a gyermekei, amikor szerinte családellenes időket éltek. Mindezt az alábbiakkal támasztotta alá: eltörölték az otthonteremtési támogatást, lerövidítették a gyermekkel otthon tölthető időszakot, nőttek a családok anyagi terhei. „Megszűnt az alig megszokott biztonságérzet, egyre kevesebben merték vállalni a házasság kötelékét, és történelmi mélypontra zuhant a gyermekvállalási kedv” – összegzett a köztársasági elnök.
A magyar családok ugyanakkor nem hagyták magukat, civil mozgalmak és családvédelmi szervezetek alakultak, életre hívták a népesedési kerekasztalt. Mindezekkel
sikerült egy olyan országot megteremteni, ahol érték az emberi élet, ahol a gyermekeiket felelősen nevelő szülőket tisztelet övezi, ahol megbecsülés jár az időseknek, ahol a fiatalok szabadon dönthetnek arról, hogyan szeretnének élni, és ha a családalapítás mellett döntenek, ehhez minden segítséget megkapnak.
Népesedési Kerekasztal: A Népesedési Kerekasztal a magyar társadalom egyik legnagyobb mértékű, igazságtalan, rejtett újraelosztásán kíván változtatni, amely ma csökkenti a gyermekvállalási motivációkat. A gyermeknevelés figyelembevétele a nyugdíjrendszerben, azon belül is a gyermeknevelésre fordított háztartási munka értékének a megbecsülése pedig – az elsősorban nők által végzett – láthatatlan munka elismerését jelenti, a nők társadalmi okokból kialakult hátrányait csökkenti.
Jelenleg Magyarországon egy gyermeket vállaló pár nem jár rosszabbul annál, mint aki lemond a saját família alapításáról. A családok szabadságharca nem volt hiábavaló Novák Katalin szerint, mivel családbarát fordulat történt Magyarországon: a házasságkötések száma 10 év alatt megduplázódott, az abortuszoké a felére csökkent, egyre kevesebb lett a válás, nálunk nőtt legjobban a gyermekvállalási kedv Európában, több lett a nagycsalád és nőtt a famíliák életszínvonala is.

1. ábra. A házasságkötések és a válások számának alakulása Forrás: KSH Készítette: Mihálovics Zoltán
A köztársasági elnök szerint ezzel viszont a szabadságharc nem ér véget: ahogy a gyermeknevelésnél követik egymást a mérföldkövek, úgy készek a családok újra és újra megharcolni, ha veszélyben érzik a jövőt.
„A jövő pedig veszélyben van” – tette világossá Novák Katalin, majd úgy fogalmazott, hogy
a fejlett világban beköszöntött „demográfiai tél” most jégkorszakba fordul. Miközben kongatják a vészharangokat a klímaváltozás miatt, addig a világ valódi és visszafordíthatatlan változására alig figyel valaki.
„Ha a gyermektelenség általánossá válik – vagyis továbbra is évről évre kevesebb gyermek születik, mint ahányan meghalnak –, akkor a biztonságosnak hitt világunk szertefoszlik” – tette hozzá.
„Ha nincs gyermek, akkor nincs jövő” – fogalmazott.

2. ábra. A Novák Katalin által említett demográfiai jégkorszak Európában. Forrás: KSH. Készítette: Mihálovics Zoltán.
A földre akkor van értelme vigyázni, ha vannak, akiknek azt tovább lehet adni. A jelenlegi globális demográfiai jégkorszak miatt a kihívások egyre védtelenebb állapotban érnek minket. Életünk tartóoszlopai, a keresztény kultúra alapjai recsegnek-ropognak, és ha nem vigyázunk kikezdhetetlennek hitt értékeinkre, akkor önként feláldozzuk magukat.
Novák Katalin szerint a szabadságharcos családok azonban nem hagyják magukat, „nem adják a templomot és nem adják az iskolát, vissza fogják venni mindazt, ami a családoké: visszaveszik az ünnepeket és a jelképeket, az ellopott szavakat, a családokat megillető helyeket és tereket, a korszellem által megcsúfolt jogelveket, igazságokat és kulturális értékeket”.
A beszéd központi eleme volt, amikor a köztársasági elnök kitért a bibliai 12-es számra, ami szerinte a magyar szabadságharcosok történetében is szerepet játszik. 175 évvel ezelőtt az 1848-as forradalomban a szabadságharc idején 12 pontot fogalmaztak meg a magyar hősök, ami a magyar szabadság vastörvénye. Ennek megfelelően a magyar családok szabadságának is legalább 12 alapvetését vázolta fel.
A magyar családok 12 pontja: Mit kívánnak a magyar családok?
- A gyerekek nevelése a szülők joga, felelőssége és kötelezettsége.
- Aki kislánynak született, nőhessen fel lányként, aki kisfiúnak, fiúként.
- A családpártiság legyen nemzeti minimum!
- Magyarország ne adja hozzájárulását családellenes döntésekhez!
- Biztonságot a családoknak!
- Ne járjon rosszabbul az, aki gyermeket vállal annál, aki önként lemond erről!
- Ne legyen anyagi akadálya a vágyott gyermekek megszületésének!
- Megbecsülést az időseknek!
- Valódi választási szabadságot a nőknek! A munka miatt ne kelljen lemondani a gyermekről, sem a gyermek miatt a munkáról!
- Védjük meg a saját otthon biztonságát! Segítsük a fiatalokat az otthonteremtésben!
- Versenyképes köznevelést, szakképzést és felsőoktatást, korszerű egészségvédelmet!
- Számunkra minden magyar gyermek ajándék, szülessen az anyaországban vagy a határainkon túl, ő lehessen magyar!
Legyen béke, szabadság és egyetértés!
Novák Katalin a beszédét azzal zárta, nem kérdés, hogy ma a családok szabadságharcát vívjuk, nem kérdés, hogy a családok zászlaja alatt a helyünk. Majd megjegyezte, hogy „a külföldi barátaink jelenléte azzal a reménnyel tölthet el minket, hogy nem vagyunk egyedül, ez a szövetség kiterjed az egész világra.”
Borítókép: MTI/Koszticsák Szilárd