Kínában joggal merülhet fel, hogy hasonlóan az 1997-es ázsiai pénzügyi válsághoz, egy vagy több rossz bank létrehozásával kezelje a nemteljesítő hitelállomány emelkedését, amely így ismét a hitelezés növekedését vonná maga után. Ugyanakkor ez nem a problémát orvosolná, csak a tüneteket kezelné. A kínai gazdaság problémája ugyanis az, hogy át kell állnia egy másfajta növekedési modellre. Elemzésünkből többek között kiderül, hogy mik is azok a rossz bankok, és a létrehozásuk miért jelent morális kockázatot. 

Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzőjének írása 

„Rossz banknak” nevezzük az olyan eszközkezelő társaságot, amelyet a kormány vagy a jegybank állít fel azzal a konkrét céllal, hogy a bankrendszerben megugró nemteljesítő hitelállományt kezelje. A rossz bank lehetővé teszi, hogy a hitelintézetek megtisztítsák a mérlegüket a nemteljesítő hitelektől, és ennek köszönhetően újra tudják kezdeni a hitelezést.  

Így tehát a „rossz bankok” átveszik a bankrendszertől a nemteljesítő hitelek jelentette problémát.  

A „rossz bankok” léte ugyanakkor morális kockázattal is jár, amennyiben a hitelintézetek úgy gondolják, hogy az állam végül kimenti őket, és könnyen megszabadulhatnak a rossz minőségű eszközeiktől, ez pedig nagyobb kockázatvállalási hajlandóságra ösztönözheti őket, amely tovább erősíti a problémát.  

Ezért is van az, hogy a kormányok csak válság idején, illetve a kilábalás felgyorsítása érdekében hoznak létre „rossz bankokat”, 

miközben az eszközkezelők piaci környezetben is működhetnek. Magyarországon 2014 novemberében az MNB létrehozta a MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő (MARK) Zrt.-t, hogy felgyorsítsa a hazai bankrendszer rossz minőségű kereskedelmi ingatlanhiteleinek leépítését. A kedvező piaci folyamatok miatt végül nem volt szükség a MARK Zrt. jelentős beavatkozására a piaci folyamatokba, így azt a jegybank 2017 elején az APS Invesment s.r.o.-nak értékesítette.  

Kína az 1997 júliusában kezdődött ázsiai pénzügyi válságot kezelte négy „rossz bank” (China Cinda Asset Management, China Huarong Asset Management, China Great Wall Asset Management és China Orient Asset Management) létrehozásával. A négy eszközkezelő vette át a kínai hitelintézetek nemteljesítő, illetve rossz minőségű eszközeit, ami jelentős segítséget jelentett a gazdasági nyitás időszakában a kínai bankok számára a portfóliótisztításban és a külföldi tőke bevonzásában.  

Vagyis rövid távon kezelték a gazdaság akkori problémáit, azonban hosszabb távon a gazdaságban betöltött szerepük megítélése már nem teljesen pozitív.  

A „rossz bankok” tevékenysége nem állt meg a nem–teljesítő hitelek átvételénél, hanem tovább növekedtek különböző területeken, magas kockázat mellett fektettek be (energia, ingatlan, biztosítás), amihez az állami hitelintézetektől, valamint külföldről szereztek forrást. A 2010-es évek második felére azonban ezen bankok már problémákat generáltak a kormányzat számára. A négy eszközkezelő közül a legnagyobb, a Huarong 2021-ben állami mentőövre szorult a veszteségei megtérítése, valamint a pénzügyi rendszerbe való beágyazottsága nyomán, de a bizalomvesztésben közrejátszottak a vezetőség körül kirobbant korrupciós botrányok is. Ám a másik három eszközkezelő is olyan pénzügyi helyzetben van, hogy érdemben képtelenek hozzájárulni a mostani válság kezeléséhez. Ezzel együtt a kínai pénzügyi felügyelet a pénzpiaci reformok keretében átalakítja azok tulajdonosi szerkezetét és állami irányítását, vagyis várhatóan jut majd nekik szerep a válságkezelés során, azonban nem olyan mértékű, mint az ázsiai pénzügyi válság időszakában. 

Az utóbbi időszak adatai ismét a nemteljesítő hitelek növekedését mutatják Kínában. 

A négy legnagyobb állami tulajdonú hitelintézet (az Industrial and Commercial Bank of China, a Bank of China, a China Construction Bank és az Agricultural Bank of China) nemteljesítő hitelállománya jüanban számolva az idei első fél évben 7,6 százalékkal, 164,8 milliárd dollárra emelkedett.  

A növekedés elsősorban az ingatlanszektort és az építőipart érintette.  

A bankok leginkább azzal igyekeznek nyugtatni a piacokat, hogy a nemteljesítő kölcsönök aránya ezzel együtt is csökkenést mutat, ami a hitelportfólió növekedéséből fakad. Viszont a négy nagy bankból háromnál az országos átlagnál kisebb nettó kamatmarzsot regisztráltak az idei első fél évben, és ez kedvezőtlen profitabilitást jelez. Továbbá az előrejelzések is a nemteljesítő ráta további emelkedését vetítik előre, ami kedvezőtlen hatással lehet a bevételekre is. 

Felmerülhet, hogy hasonlóan az ázsiai pénzügyi válsághoz, most is egy vagy több „rossz bank” létrehozásával lehetne kezelni a nemteljesítő hitelállomány emelkedését, és megtisztítani a bankszektort, ami így ismét a hitelezés növekedését vonná maga után. Ugyanakkor ez nem a problémát orvosolná, csak a tüneteket kezelné.  

A kínai gazdaság problémája, hogy át kell állnia egy másfajta növekedési modellre.  

A pénzügyi válság után a kínai gazdaságot a hitelezés felpörgetése hajtotta lakásépítések és infrastruktúra-fejlesztések támogatták, ugyanakkor ez a növekedés hosszabb távon nem fenntartható az eddigi ütemben. Ez mutatják más országok növekedési adatai is, a gyors bővülés időszakát jellemzően lassabb követi, illetve nagyobb gazdaságméret mellett a szükséges erőforrások beszerzése is problémákba ütközhet. Emellett a negatív demográfiai folyamatok és a feltörekvő országok körében szokatlanul magas adósságszint jelenti a kínai gazdaság növekedési korlátját.

Feltőkésített állami tulajdonú eszközkezelőkkel ismét meg lehet tisztítani a bankok eszközportfólióját, azonban az adósságok leépítéséhez megint gyors ütemű növekedésre lenne szükség, amelynek a korlátja viszont nem a hitelezés hiánya. A megoldást tehát nem a korábbi recept – a bankok hitelportfólió-tisztítása és a hitelezés felpörgetése – újbóli elővétele jelentheti, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy az abból következő problémákat sem tudta kezelni a kínai gazdaságpolitika, a rossz bankok működése hozzájárult a túlzott hitelboomhoz, illetve maguk is fokozták a bankrendszer sérülékenységét, azzal együtt, hogy a tevékenységük továbbra is támogatja a kínai kormányzat kockázatmentesítési erőfeszítéseit főleg a kis és közepes méretű, illetve a regionális bankok szintjén. Az ottani gazdaság problémáinak megoldása így várhatóan nem lesz gyors és fájdalommentes, az új, a beruházások, valamint az export helyett a fogyasztás húzta gazdasági modellre való áttérés és a növekedés ismételt dinamizálása várhatóan nem egyik napról a másik napra fog bekövetkezni. 

Kapcsolódó: 

Borítókép: Shutterstock