A Makronóm Intézet átfogó kutatásának célja volt felmérni, hogy a hazai beszállító vállalkozásokat milyen mértékben érinti az új ESG jogszabály, ismerik-e annak tartalmát, esetleges hatásait saját működésükre nézve. A felmérésben többségében feldolgozóipari vállalkozásokat kérdeztünk, a válaszadók mindegyike beszállítója egy vagy több vállalkozásnak.
Magyarország a zöldátállás és a fenntartható gazdasági működés egyik éllovasává vált az Európai Unión belül. A hazai ESG-törvény elfogadása fontos mérföldköve ennek a folyamatnak. A szabályozás felkészülési időt is biztosít a hazai vállalkozásoknak, hogy még az uniós szintű előírások élesedése előtt kialakíthassák stratégiájukat, és megkaphassák a megfelelő szakmai támogatást – mondta Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója az MBH Makronóm Makroverzum ESG-konferencián.
Gonda Bence, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) stratégiai elnökhelyettese az MBH Makronóm Makroverzum konferencián elhangzott előadásában részletezte a hazai ESG-szabályozást, valamint a hatóság szerepét, amely a vállalati versenyképesség támogatását és a kiszámítható gazdasági tervezést célozza, ügyelve a szabályozás fokozatos bevezetésére és felkészülési idő biztosítására is.
Április 18-án a Bálna Honvédelmi Központban az MBH Makronóm Makroverzum rendezvénysorozat keretében ezúttal a magyar ESG mint találkozási pont témaköre került terítékre. Az esemény panelbeszélgetésein a téma neves szakértői mondták el gondolataikat a jóllét fenntartható növelése, a zöldfinanszírozás jövője, valamint a vállalati ESG-megoldások kapcsán.
A hazai ESG-törvény kapcsán kiemelt cél a fokozatos bevezetés, hogy a kkv-knak legyen idejük felkészülni az új adatszolgáltatási kötelezettségre – mondta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára az MBH Makronóm Makroverzum konferencián. A szimpóziumon – amely a fenntarthatóságot és az ESG-t állította fókuszba – György László kormánybiztos hivatalosan is bemutatta a jelenlegi, kizárólag GDP-alapú gazdaságifejlettség-mérés pontosabb alternatíváját, a Harmonikus Növekedési Indexet. Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy az ESG-törvény keretet ad a közös fenntarthatósági célok eléréséhez és elősegíti a zöldfinanszírozás térnyerését.
A cégeken túl a magánbefektetőknek is érdemes odafigyelnie a zöld-, fenntarthatósági (ESG) szempontokra a mindennapi hitelfelvétel vagy akár a befektetési döntések során. Nemcsak a fenntarthatóságot támogatjuk ezáltal, de a pénztárcánkra is hat ma már, ha ESG-finanszírozást vagy ilyen befektetéseket választunk – emeli ki Boros Áron, az ESG pénzügyi tanácsadásra is szakosodott Stradamus Zrt. vezérigazgatója, aki az április 18-án, csütörtökön megrendezendő MBH Makronóm Makroverzum – a magyar ESG találkozási pont címmel rendezendő konferencián A zöldfinanszírozás jövője című panelbeszélgetést vezeti.
A fenntartható fejlődésben elért eredményeket jelenleg nem tudjuk jól mérni az országok szintjén, ezért ezt az előrehaladást jól tükröző mutatószám kimunkálásán számos hazai thinktank is munkálkodik. Ezek közül a Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Index (HNI) mutatójának anyagát közvetlenül az ENSZ főtitkárának küldte el Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója, az ENSZ-közgyűlés tavaly ősszel leköszönt elnöke – árulta el a neves szakértő a Makronómnak adott interjújában, amely eredetileg, teljes terjedelmében a Mandiner hetilapban jelent meg.
Az MBH Bank nem ma kezdett el foglalkozni a fenntarthatósági kérdésekkel, így a zöldstratégiája ma sokrétű, számos érdemi elemet tartalmaz – emelte ki Puskás András. Interjúnkban az MBH Bank vezérigazgató-helyettese bemutatja a hitelintézet ESG-stratégiáját és a területet érintő kihívásokat. Továbbá a Makronóm Intézet Makroverzum – Az ESG találkozási pont címmel április 18-án megrendezendő konferenciája egyik felvezető előadását ugyancsak ő tartja a témához kapcsolódva.
Az Európai Központi Bank 19 európai ország adatai alapján vizsgálta, hogy a bankok önkéntes klímavédelmi szerepvállalása milyen hatást gyakorolt a hitelezési tevékenységükre. A fenntarthatóságra való törekvés utolérte a bankokat is, a klímavédelmi vállalások javítják a pénzintézetek ESG-besorolását, és elvileg át kellene csoportosítaniuk a hitelezésüket az alacsonyabb károsanyag-kibocsátású ágazatokba. Úgy tűnik, a nyereség képzésének kényszere felülírja mindezt.
Sokkal verseny- és exportképesebb, valamint jobban és olcsóbban finanszírozható vállalatokat eredményezhet az ESG-törvény – véli a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) ESG-igazgatója. Molnár Csaba Gábor szerint a hivatal által ellenőrzött módon terjeszti ki a szabályozás a fenntarthatósági minősítések rendszerét. Ez időt ad a felkészülésre. A szakértő a Makronóm Intézet Makroverzum – Az ESG találkozási pont címmel április 18-án megrendezendő konferenciájának vállalati ESG-megoldásokat bemutató panelbeszélgetésén is részt vesz.
Az ESG (Environmental, Social, Governance), azaz a környezeti hatások vizsgálatát, a társadalmi kérdések kezelését és a felelős vállalatirányítást célzó keretrendszer, amelyet az Európai Unió immáron jogszabályi szintre emelt. A kormány célja, hogy az uniós kötelezettségeknek történő megfelelés során a lehető legönállóbb, a nemzeti sajátosságokra leginkább reflektáló rendszert alakítsa ki a magyar vállalkozások számára, ezért megalakította a Nemzeti ESG Tanácsot.
Az ESG adta lehetőségek kihasználásával a hazai vállalatok versenyképességének védelme és a fenntarthatóság keretein belül a nemzeti értékek megőrzésére is lehetőség nyílik – derül ki Molnár Csaba Gábor, az SZTFH ESG igazgatójának vg.hu-n megjelent friss írásából.
Miközben a fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő pénzügyi befektetések globális piaca sok milliárd dollárosra nőtt, addig – a Makronóm Intézet felmérése alapján – a magyarországi beszállító vállalkozások még mindig csupán az egyharmadának vannak részletes ismeretei a fenntarthatóságot mérő ESG-mutatókról. Ezek átfogóbb megismerése már csak azért is lényeges lehet számukra, mert az idei évtől már hazai törvény is szabályozza a témát.
Egyre gyakrabban felbukkan a fenntarthatóság mint gazdasági szemléletmód, amely egyensúlyt keres a természeti környezet védelme, a gazdasági növekedés és a társadalmi jólét különböző dimenziói között. Az újabban az ESG betűszóval jellemzett friss fenntarthatósági megközelítésekről beszélgettünk Simon Andrással, a Siemens Zrt. energiahatékonysági szakértőjével és Dobos Balázzsal, a Makronóm Intézet szakmai igazgatójával. Cikkünk második részében Simon András mutatja be azokat a gyakorlati lépéseket, amelyek bevezetése kézzelfogható eredményt hozhat.
Egyre gyakrabban bukkan fel a fenntarthatóság, mint gazdasági szemléletmód, amely az egyensúlyt keresi a természeti környezet védelme, a gazdasági növekedés és a társadalmi jólét különböző dimenziói között. A friss fenntarthatósági megközelítésekről beszélgettünk Simon Andrással, a Siemens Zrt. energiahatékonysági szakértőjével és Dobos Balázzsal, a Makronóm Intézet szakmai igazgatójával. Kétrészes cikkünk első részében az új előírásokat, a törvényi kötelezettségeket, a vállalatok lehetőségeit és a kkv-k felkarolását vitattuk meg.
Az MGYOSZ csúcstalálkozó-sorozatának idei, harmadik rendezvénye az ESG-ről szólt. A Gundel Étteremben tartott eseményen a téma a fenntartható növekedés követelményei, illetve az új magyar ESG-szabályozás részletei voltak. Az eseményt Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár előadása indította, majd a résztvevők egy panelbeszélgetés keretében vitatták meg a törvénytervezetet.
Az energiaválságra adott szakpolitikai válaszokról, a paksi üzemidő-hosszabbításról, a megújulókról, az energiatárolási tervekről és más ágazati stratégiai kérdésekről tartott informatív előadást Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter a JVSZ Country Ride országos eseménysorozatának kecskeméti állomásán beszélt, ahol ezt követően – szakértők, szakpolitikusok és vállalatvezetők bevonásával – két szakmai kerekasztalban vitatták meg a fenntarthatóság, illetve a kedvező kamatozású zöldfinanszírozás, az ESG-tanúsítás kérdéseit.
A JVSZ júniusban elindított Country Ride vidéki rendezvénysorozatának következő állomását november 23-án Kecskeméten rendezik, Lantos Csaba energiaügyi miniszter nyitóelőadásával.
Megjelent társadalmi egyeztetésre a fenntartható finanszírozást, valamint az egységes vállalati felelősségvállalást szolgáló ESG-törvény tervezete. A törvény célja a nemzeti ESG-keretrendszer megalkotása a magyar gazdaság fenntartható fejlődése, az értékteremtő munka becsülete, a teremtett és épített környezet védelme, valamint az alapvető jogok és az emberi méltóság vállalati működésben betöltött szerepének további erősítése.
A geopolitika és a szélesebb körű politikai bizonytalanság jelenti jelenleg a legkomolyabb kockázatot egy vállalat üzleti sikeressége kapcsán – ez derül ki a világ legnagyobb vállalatai több mint 1300 vezérigazgatójának körében végzett KPMG CEO Outlook 2023 felméréséből.
„A biodiverzitás védelmében annyira úttörők vagyunk, hogy mindenféle nagyzolás nélkül állíthatom, a világ jön, és tőlünk tanulja ennek a logikáját” – világított rá Kandrács Csaba jegybanki alelnök a 61. Közgazdász-vándorgyűlésen. György László kormánybiztos lerántotta a leplet a magyar fejlesztésű Harmonikus Növekedési Indexről, amellyel az országok jóllétét mérik, és még ebben az évtizedben a világon leginkább használt mutatóvá válhat.
Az ESG szerepe egyre inkább felértékelődik az üzleti folyamatokban: a vevők közel fele már figyelembe veszi a beszállítói kiválasztásánál azok környezeti, társadalmi és irányítási szempontrendszerét. A megkérdezett hazai középvállalatok ESG-vel kapcsolatos aktivitását jelentősen növelné, ha lenne egységes minősítési szabvány és a minősítés megszerzéséhez szükséges pénzügyi támogatás.
A Makronóm Intézet kutatásában részt vevő vállalkozások közel háromnegyede hallott már az ESG-ről és van is valamilyen tudása erről a fogalomkörről. 𝗘𝗴𝘆𝗿𝗲 𝗵𝗮𝗻𝗴𝘀𝘂́𝗹𝘆𝗼𝘀𝗮𝗯𝗯 𝗮𝘇 𝗘𝗦𝗚 𝗮𝘇 𝘂̈𝘇𝗹𝗲𝘁𝗶 𝗳𝗼𝗹𝘆𝗮𝗺𝗮𝘁𝗼𝗸𝗯𝗮𝗻: a vevők közel fele már figyelembe veszi az ESG szempontokat a beszállítók ki-választásánál...
A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető Siklós Bencét, a Peak tanácsadóját látja vendégül, és a biztosítási piac problémáiról és ezek lehetséges megoldásairól beszélgetnek.
A Radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legújabb részében Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető egy igen különleges pénzügyi kezdeményezést, a holland–brit Triodos Bankot mutatta be.
A radiocafén futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek legutóbbi részében a nagyvállalati vezetőség bérezéséről, kimondottan az utóbbi időben megjelent fenntarthatósági célokhoz kötött bónuszrendszerről beszélgetett Qayum Dániel, a Peak tanácsadója és Nyul Zsuzsa műsorvezető. ‘Greenwashing’ vagy egy őszinte ESG-törekvés?
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
