Az eldobott cigicsikk a legzavaróbb
Egyetemisták zöldgondolkodásmódját vizsgálta egy új kutatás, amelyet az UNIside Kft. és a Siemens Zrt. több mint félezer hallgató online megkérdezésével készített.
2025. június 25., szerda
Egyetemisták zöldgondolkodásmódját vizsgálta egy új kutatás, amelyet az UNIside Kft. és a Siemens Zrt. több mint félezer hallgató online megkérdezésével készített.
A zöldátállás már nem környezetvédelmi kérdés, hanem geopolitikai verseny. És ebben a vetélkedésben Kína már célba ért, miközben mi az EU-ban még a startvonalnál topogunk – röviden így lehetne összefoglalni a hazai zöldkonferencia tanulságait.
A túlzottan pedáns előírások és a helyi igények félreértése miatt Európa lemarad a kritikus nyersanyagokért folytatott küzdelemben. Ez különösen igaz az afrikai országok esetében, amelyeket a globális versenytársak, Kína és az Öböl menti államok jobban megértenek.
A JPMorgan Chase, a Bank of America és még négy nagy amerikai bank kilépett a Net Zero Banking Alliance-ból, amelyet az ENSZ indított a globális klímafinanszírozás erősítésére. Ez várhatóan lassíthatja a zöldfinanszírozás növekedését és fokozhatja az EU bankjainak szerepét a zöldátmenetben.
Az Európai Bizottság a vállalati fenntarthatósági jelentéstételre és az ellátási láncok átláthatóságára vonatkozó szabályok enyhítését, valamint a környezeti és társadalmi hatásokra vonatkozó jelentéstételi kötelezettség módosítását tervezi. Ezek kedvező lépések lehetnek az európai vállalatok számára, és a versenyképességüket is erősíthetik.
Az ESG-értékelés pénzügyi hatásai túlmutatnak a fenntarthatóságon és a jó hírnéven – de mennyire, és kinél számít ez igazán? Kutatások azt mutatják, hogy a magas ESG-teljesítmény csökkentheti a tőkeköltséget, különösen részvénykibocsátásoknál. Nem minden ágazat profitál azonban egyformán az ESG-projektekből: az eredmények jelentős mértékben függenek a vállalat méretétől, ágazatától, sőt földrajzi elhelyezkedésétől is. Elegendő vajon egyetlen jó ESG-mutatószám ahhoz, hogy érdemben kedvezőbb feltételekkel férjünk hozzá a forrásokhoz?
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) Country Ride rendezvénysorozata ismét bizonyított, amikor Tatabányán és Miskolcon gyűltek össze a hazai gazdasági élet szereplői, hogy közösen vitassák meg a helyi vállalkozások lehetőségeit és kihívásait.
Növekszik a januárban hatályba lépett új ESG-szabályozás után érdeklődők száma a kötelezetti körön túl a kis- és középvállalkozások között is. Mindemellett az ismeretek elmélyítése és megfelelő gyakorlati alkalmazása még időt igényel – derül ki a Billingo, Magyarország egyik vezető online számlázási platformja által a saját felhasználói körében végzett friss kutatásából.
Nyitott, akár évtizedes tabukat ledöntő működést, a vállalkozásokkal folyamatos párbeszédet ígér Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium újonnan kinevezett, kkv-fejlesztésért és technológiáért felelős államtitkára.
Az ESG Szövetség augusztus 28-án megtartotta alakuló közgyűlését, a szervezet fő célja a magyarországi fenntartható üzleti gyakorlatok előmozdítása. A közgyűlésen a tagok elfogadták az új alapszabályt, megválasztották az elnökség és a felügyelőbizottság tisztségviselőit, valamint megvitatták a szervezet 2024-es stratégiai programját.
Nem csak kötelezettségeket ró ki a vállalkozásokra a magyar ESG-szabályozás, az egyik kiemelt célja az is, hogy erősítse a hazai vállalatok versenyképességét, és megteremtse a feltételeit az ESG-kritériumokat támogató, képzett és szakmailag felkészült tanácsadói szektor kialakításának. Ezt a szolgálja a most megjelent, az ESG-tanácsadók akkreditációs követelményrendszerét meghatározó NGM-rendelet.
Az ESG Summit 2024 konferencia főként az ESG-jelentések nyújtotta lehetőségekről, a zöldfinanszírozás és a zöldenergia-termelés kihívásairól, valamint az innovatív hulladékcsökkentési megközelítésekről szólt.
Több kormányzati szereplő és a jegybank ágazati vezetője is megerősítette, hogy számos fontos részletszabály érkezik a nyár folyamán a fenntarthatóságot előtérbe helyező ESG-törvény, valamint a banki fenntarthatósági és zöldfinanszírozási területen. A nagyvállalatok mellett azok beszállítójaként, partnereként dolgozó mintegy 40-50 ezer hazai kkv számára is versenyelőnyt ad az ESG-megfelelés – hangzott el a JVSZ ESG Meetupján június 13-án a Millenárison.
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) célja, hogy az európai uniós és tagállami jogalkotásra reflektálva támogassa a magyar vállalatok versenyképességét, csökkentse a külső szereplők sokszorozódó információs igényét, az ESG-adatszolgáltatásra és minősítésre való felkészülést segítve pedig biztosítsa a kiszámítható gazdasági tervezésüket – jelentette ki dr. Nagy László, a hatóság elnöke a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Klímapolitikai Intézet szakmai konferenciáján.
Érdekli a zöldátállás? Jöjjön el a nyár nagy üzleti fesztiváljára! Erre invitálja június 13-án a JVSZ üzleti szövetség azokat, akik az új ESG- vagy a CSRD-szabályozás, illetve a zöldfinanszírozás kapcsán tájékozódni szeretnének, esetleg szakmai kérdéseik vannak. Jelen lesznek a MGFÜ és az SZTFH e témákért és területekért felelős vezetői is.
A Makronóm Intézet átfogó kutatásának célja volt felmérni, hogy a hazai beszállító vállalkozásokat milyen mértékben érinti az új ESG jogszabály, ismerik-e annak tartalmát, esetleges hatásait saját működésükre nézve. A felmérésben többségében feldolgozóipari vállalkozásokat kérdeztünk, a válaszadók mindegyike beszállítója egy vagy több vállalkozásnak.
Magyarország a zöldátállás és a fenntartható gazdasági működés egyik éllovasává vált az Európai Unión belül. A hazai ESG-törvény elfogadása fontos mérföldköve ennek a folyamatnak. A szabályozás felkészülési időt is biztosít a hazai vállalkozásoknak, hogy még az uniós szintű előírások élesedése előtt kialakíthassák stratégiájukat, és megkaphassák a megfelelő szakmai támogatást – mondta Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója az MBH Makronóm Makroverzum ESG-konferencián.
Gonda Bence, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) stratégiai elnökhelyettese az MBH Makronóm Makroverzum konferencián elhangzott előadásában részletezte a hazai ESG-szabályozást, valamint a hatóság szerepét, amely a vállalati versenyképesség támogatását és a kiszámítható gazdasági tervezést célozza, ügyelve a szabályozás fokozatos bevezetésére és felkészülési idő biztosítására is.
Április 18-án a Bálna Honvédelmi Központban az MBH Makronóm Makroverzum rendezvénysorozat keretében ezúttal a magyar ESG mint találkozási pont témaköre került terítékre. Az esemény panelbeszélgetésein a téma neves szakértői mondták el gondolataikat a jóllét fenntartható növelése, a zöldfinanszírozás jövője, valamint a vállalati ESG-megoldások kapcsán.
A hazai ESG-törvény kapcsán kiemelt cél a fokozatos bevezetés, hogy a kkv-knak legyen idejük felkészülni az új adatszolgáltatási kötelezettségre – mondta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára az MBH Makronóm Makroverzum konferencián. A szimpóziumon – amely a fenntarthatóságot és az ESG-t állította fókuszba – György László kormánybiztos hivatalosan is bemutatta a jelenlegi, kizárólag GDP-alapú gazdaságifejlettség-mérés pontosabb alternatíváját, a Harmonikus Növekedési Indexet. Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy az ESG-törvény keretet ad a közös fenntarthatósági célok eléréséhez és elősegíti a zöldfinanszírozás térnyerését.
A cégeken túl a magánbefektetőknek is érdemes odafigyelnie a zöld-, fenntarthatósági (ESG) szempontokra a mindennapi hitelfelvétel vagy akár a befektetési döntések során. Nemcsak a fenntarthatóságot támogatjuk ezáltal, de a pénztárcánkra is hat ma már, ha ESG-finanszírozást vagy ilyen befektetéseket választunk – emeli ki Boros Áron, az ESG pénzügyi tanácsadásra is szakosodott Stradamus Zrt. vezérigazgatója, aki az április 18-án, csütörtökön megrendezendő MBH Makronóm Makroverzum – a magyar ESG találkozási pont címmel rendezendő konferencián A zöldfinanszírozás jövője című panelbeszélgetést vezeti.
A fenntartható fejlődésben elért eredményeket jelenleg nem tudjuk jól mérni az országok szintjén, ezért ezt az előrehaladást jól tükröző mutatószám kimunkálásán számos hazai thinktank is munkálkodik. Ezek közül a Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Index (HNI) mutatójának anyagát közvetlenül az ENSZ főtitkárának küldte el Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója, az ENSZ-közgyűlés tavaly ősszel leköszönt elnöke – árulta el a neves szakértő a Makronómnak adott interjújában, amely eredetileg, teljes terjedelmében a Mandiner hetilapban jelent meg.
Az MBH Bank nem ma kezdett el foglalkozni a fenntarthatósági kérdésekkel, így a zöldstratégiája ma sokrétű, számos érdemi elemet tartalmaz – emelte ki Puskás András. Interjúnkban az MBH Bank vezérigazgató-helyettese bemutatja a hitelintézet ESG-stratégiáját és a területet érintő kihívásokat. Továbbá a Makronóm Intézet Makroverzum – Az ESG találkozási pont címmel április 18-án megrendezendő konferenciája egyik felvezető előadását ugyancsak ő tartja a témához kapcsolódva.
Az Európai Központi Bank 19 európai ország adatai alapján vizsgálta, hogy a bankok önkéntes klímavédelmi szerepvállalása milyen hatást gyakorolt a hitelezési tevékenységükre. A fenntarthatóságra való törekvés utolérte a bankokat is, a klímavédelmi vállalások javítják a pénzintézetek ESG-besorolását, és elvileg át kellene csoportosítaniuk a hitelezésüket az alacsonyabb károsanyag-kibocsátású ágazatokba. Úgy tűnik, a nyereség képzésének kényszere felülírja mindezt.
Sokkal verseny- és exportképesebb, valamint jobban és olcsóbban finanszírozható vállalatokat eredményezhet az ESG-törvény – véli a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) ESG-igazgatója. Molnár Csaba Gábor szerint a hivatal által ellenőrzött módon terjeszti ki a szabályozás a fenntarthatósági minősítések rendszerét. Ez időt ad a felkészülésre. A szakértő a Makronóm Intézet Makroverzum – Az ESG találkozási pont címmel április 18-án megrendezendő konferenciájának vállalati ESG-megoldásokat bemutató panelbeszélgetésén is részt vesz.
Az ESG (Environmental, Social, Governance), azaz a környezeti hatások vizsgálatát, a társadalmi kérdések kezelését és a felelős vállalatirányítást célzó keretrendszer, amelyet az Európai Unió immáron jogszabályi szintre emelt. A kormány célja, hogy az uniós kötelezettségeknek történő megfelelés során a lehető legönállóbb, a nemzeti sajátosságokra leginkább reflektáló rendszert alakítsa ki a magyar vállalkozások számára, ezért megalakította a Nemzeti ESG Tanácsot.
Az ESG adta lehetőségek kihasználásával a hazai vállalatok versenyképességének védelme és a fenntarthatóság keretein belül a nemzeti értékek megőrzésére is lehetőség nyílik – derül ki Molnár Csaba Gábor, az SZTFH ESG igazgatójának vg.hu-n megjelent friss írásából.
Miközben a fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő pénzügyi befektetések globális piaca sok milliárd dollárosra nőtt, addig – a Makronóm Intézet felmérése alapján – a magyarországi beszállító vállalkozások még mindig csupán az egyharmadának vannak részletes ismeretei a fenntarthatóságot mérő ESG-mutatókról. Ezek átfogóbb megismerése már csak azért is lényeges lehet számukra, mert az idei évtől már hazai törvény is szabályozza a témát.
Egyre gyakrabban felbukkan a fenntarthatóság mint gazdasági szemléletmód, amely egyensúlyt keres a természeti környezet védelme, a gazdasági növekedés és a társadalmi jólét különböző dimenziói között. Az újabban az ESG betűszóval jellemzett friss fenntarthatósági megközelítésekről beszélgettünk Simon Andrással, a Siemens Zrt. energiahatékonysági szakértőjével és Dobos Balázzsal, a Makronóm Intézet szakmai igazgatójával. Cikkünk második részében Simon András mutatja be azokat a gyakorlati lépéseket, amelyek bevezetése kézzelfogható eredményt hozhat.
Egyre gyakrabban bukkan fel a fenntarthatóság, mint gazdasági szemléletmód, amely az egyensúlyt keresi a természeti környezet védelme, a gazdasági növekedés és a társadalmi jólét különböző dimenziói között. A friss fenntarthatósági megközelítésekről beszélgettünk Simon Andrással, a Siemens Zrt. energiahatékonysági szakértőjével és Dobos Balázzsal, a Makronóm Intézet szakmai igazgatójával. Kétrészes cikkünk első részében az új előírásokat, a törvényi kötelezettségeket, a vállalatok lehetőségeit és a kkv-k felkarolását vitattuk meg.
