Bár a globális kereskedelem 80 százaléka a tengeren zajlik, az amerikai hajógyárak mindössze 1 százalékos részesedéssel vannak jelen. Kína itt is tarol: évente 150 milliárd dollár értékben ad el hajókat. Ez pedig nagyon nem tetszik Washingtonnak.
Az amerikai külügyminiszter pekingi látogatására akkor kerül sor, amikor a törvényhozásban a demokraták és a republikánusok versengenek azért, hogy keményebbnek tűnjenek Kínával szemben. Antony Blinken is számos problémával érkezett meg a kínai fővárosba, ám a megbeszélésein legalább megpróbálják tisztázni a nézetkülönbségeket.
Kína versenyben áll a geopolitikai és gazdasági hatalomért, és egyre inkább megmutatkoznak sérülékenységének jelei, noha korábban stabil és befolyásos szerepet játszott.
Az Egyesült Államok elvesztette az esélyét, hogy rákényszerítse az akaratát Kínára, Peking pedig küzdeni fog, hogy visszaszorítsa Amerika globális erejét. Francesco Sisci Pekingben élő olasz sinológus, újságíró arra hívja fel a figyelmet, hogy az USA már 2001-ben arra készült, hogy megbirkózzon a távol-keleti ország növekvő erejével, de valami mindig elterelte a figyelmét. „Ez nagyon sokba került Amerikának, azt vesztette el, ami a legdrágább: az időt” – állítja.
A világkereskedelmet a korábban vártnál is jobban átformálja a blokkosodás: az Egyesült Államok és Kína, illetve az EU és Oroszország közötti kereskedelmi szálak drasztikus meggyengülése várható a következő tíz évben. A világban zajló folyamatok és trendek mind a szétválás irányába mutatnak, az átrendeződés elsődleges nyertesei pedig a mosodaországok és az el nem köteleződő középhatalmak (ingaállamok) lehetnek.
John J. Mearsheimer, a politikai realizmus egyik legnagyobb hatású gondolkodója szerint ha Trump lesz az elnök, az az Egyesült Államok közel-keleti külpolitikáján nem változtatna, Európával kapcsolatban azonban valószínűleg komoly változásokat hozna.
Kína felemelkedése és az USA visszaszorulása mára már szinte közhely. A 2020-as évtized geopolitikai átrendeződéssel és számos új kihívással köszöntött ránk. Ezek közül a járvány és az orosz–ukrán háború csak a jéghegy csúcsát jelentik. A világhatalmi átrendeződések időszakában érdemes a múltba tekinteni, hátha a történelem választ kínál jelenkori kihívásaink némelyikére.
Ütköznek az USA és Kína érdekei a chipekbe és más fejlett technológiákba irányuló nyugati befektetések tekintetében, ráadásul az amerikai ellenőrzések hosszú távú következményei is bizonytalanok. Számos tényező űzi el a külföldi befektetéseket az ázsiai országból, de azzal is számolni kell, hogy az USA politikája a kínai technológiai növekedés visszaszorítása érdekében kihívásokkal néz szembe.
A globális árukereskedelem 90 százaléka vízi útvonalon keresztül bonyolódik le. Nyolc fojtópont van, amely kritikus jelentőségű a tranzitútvonalak és a világgazdaság szempontjából: a Gibraltári-, a Hormuzi-, a Malaka-, a Báb el-Mandeb-szoros, a Panama- és a Szuezi-csatorna, a Török-szorosok (Boszporusz, Dardanellák) és a Doveri-szoros. Az utóbbi időszakban a geopolitikai tényezők és az extrém időjárási körülmények miatt sérülékenyebbé váltak ezek a lehetőségek. Az idén, amikor egy multipoláris világrend felé haladunk, a földrajz két megnyilvánulása, a geopolitika és az éghajlatváltozás felértékelődik a nemzetközi szereplők szemében, és soha nem látott fontosságot kap.
Bár cseppet sem volt nyugodtnak nevezhető a 2023-as év, nagyon úgy tűnik, hogy a világpolitika 2024-ben sem lesz az. Sőt inkább erős rázkódásra, mintsem szelíd imbolygásra készülhetünk. Világpolitikát átformáló választások, nemzetközi rendet újratervező konferenciák, olimpia,és még számtalan esemény fog gondoskodni róla, hogy egy percig se unatkozzunk.
Az orosz–ukrán háború kitörése óta egyfajta reneszánszukat élik a smart powerrel (okos hatalommal) foglalkozó nemzetközi kutatások. Gyakran futhatunk bele különböző indexekbe, rangsorokba. Ezek közül magasan jegyezett a Brand Finance 121 országot vizsgáló Globális Soft Power Indexe, amelyben Magyarország is előkelő helyen szerepel. Ugyanakkor ami talán a soft és a hard powernél is lényegesebb, az a kettő kombinációja: a smart power.
Az UNCTAD legfrissebb, a globális kereskedelmet vizsgáló jelentése szerint az a 2022-es rekordszinthez képest mintegy 1,5 ezer milliárd dollárral, 31 ezer milliárd dolláros szint alá zsugorodik. Ez az év végéhez közeledve erre az évre mintegy 5 százalékos zsugorodást jelentene.
A Pew Research Center kutatása szerint az idősebbek negatívabban vélekednek Kínáról, mint a fiatalok, különösen a magas jövedelmű országokban.
Az orosz és a kínai befolyást blokkolva Japán is csatlakozik ahhoz az őrült versenyhez, amely a közép-ázsiai köztársaságok (az ún. C5 blokk), így Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán megnyeréséért folyik. A Japán–C5 csúcstalálkozót 2024-re tervezik.
A világ legnépesebb országa nagy horderejű események megrendezésével, és a Nyugathoz, valamint a globális déli csoportosulásokhoz való közeledéssel igyekszik erősíteni pozícióját. India csillaga gazdasági, katonai és diplomáciai értelemben felfelé ível. Újdelhi külpolitikájában a függetlenséget, a multipolaritást hangsúlyozza, miközben globális helyzete kihasználja a szorosabb amerikai kapcsolatok előnyeit. 2023 valóban India éve volt? – interaktív ábrákon mutatjuk!
A Budapesten megrendezett Eurázsia Fórumon Matolcsy György, az MNB elnöke és Varga Mihály pénzügyminiszter is köszöntőbeszédet mondott. A jegybankelnök felvázolta hazánk helyét az új világrendben, kifejtette, hogyan teremthetünk win-win-win helyzetet, helyesnek vélte, hogy hazánk kezdeményezte Európából a párbeszédet a kelettel. Varga Mihály arról beszélt, hogy hazánk kapuszerepet tölt be Európa és Ázsia között.
A transzatlanti szövetségi rendszer 14 országában végzett átfogó kutatásból kiderült, hogy bár a nyugati országokban jellemzően kedvező az USA és a NATO megítélése, már közel ugyanannyian vannak, akik úgy vélik, hogy öt éven beül Kína lesz az első számú globális hatalom, mint akik szerint az USA megőrzi vezető pozícióját. A nyugati fiatalok a leginkább kiábrándultak az amerikai külpolitikából, és a fiatalabb generáció egyre inkább arra számít, hogy a világrend a multipolaritás felé tolódik, ami fontos jelzőként szolgálhat a jövőbeni politikai döntések meghozatalakor.
A geopolitikai kihívások növekedésével a vállalatok kommunikációjában is egyre hangsúlyosabbá válik a kockázatcsökkentés irányába mutató kifejezések használata. Az IMF jelentése szerint a negyedéves eredménybeszámoló egyeztetéseken elhangzó, blokkosodáshoz köthető kifejezések (deglobalizáció, reshoring, onshoring, nearshoring, friendshoring, lokalizáció, regionalizáció) gyakoriságát vizsgálva megállapítható, hogy a kérdéskör egyre hangsúlyosabb a vállalatok körében.
A múlt század közepén a két nagy tömb (USA, Szovjetunió, illetve azok befolyási zónái) a globális GDP 88 százalékát tette ki.Napjainkra ugyanezen országok már csak ennek az 57 százalékáért felelnek, a csökkenés pedig tovább folytatódik. Megjelentek tehát azok a dinamikusan fejlődő...
Globális infrastrukturális kezdeményezésével az Európai Unió vissza akarja szerezni elveszített nemzetközi befolyását, és ezzel ellenajánlatot kíván tenni Kína „Egy Övezet, Egy Út” tervezetére. A szerdai brüsszeli tanácskozáson ennek részleteit vitatják meg.
Érdemes figyelni a C5+1 kezdeményezésre, ami Közép-Ázsia 5 országát (Kazahsztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán és Türkmenisztán) és az USA-t takarja. A 6 ország képviselői 2015 óta minden évben találkoztak. Az idén az ENSZ Közgyűlésének helyszínén tartották a tárgyalást, és ezúttal minden fél a legmagasabb szinten képviseltette magát.
Az orosz–ukrán háborút megelőzően az Európa és Kína közötti áruforgalom csaknem egésze az északi folyosón bonyolódott le. Ez az útvonal az Oroszország elszigetelését célzó törekvések miatt veszített a jelentőségéből, és a legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a vasúti forgalom egy része áttevődött a középső folyosóra, amely nem érinti Oroszországot.
A geopolitika és a szélesebb körű politikai bizonytalanság jelenti jelenleg a legkomolyabb kockázatot egy vállalat üzleti sikeressége kapcsán – ez derül ki a világ legnagyobb vállalatai több mint 1300 vezérigazgatójának körében végzett KPMG CEO Outlook 2023 felméréséből.
Az Egyesült Államok és Kína közötti feszültségek továbbra is gazdasági vonalak mentén törik meg Ázsiát, súlyosbítva a protekcionizmus felé mutató globális tendenciát. Ázsiában három multilaterális struktúra verseng a geopolitikai befolyásért.
Az Európai Unió fokozatosan veszít világpolitikai pozíciójából, ideológiavezérelt működésével pedig teljesen félreértelmezi a fejlődő országok igényeit és a számukra nyújtott beruházási programok lényegét.
Az ázsiai gazdaságok integrációja folyamatosan mélyül, igaz, még van hová fejlődniük. Eddig jellemzően a nyugati cégek gyártottak olcsón Ázsiában, ennek azonban már vége. Vajon átfordul-e szorosabb politikai együttműködésbe a gazdasági integráció? Le lehet másolni az EU-t egy másik kontinensen?
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő háromperces gyorsjelentésben foglalta össze a jelenlegi legaktuálisabb geopolitikai fejleményeket, amelyek hazánkat is nagymértékben érintik.
Ezúttal az elnökséget betöltő India adott otthont a G20 csúcstalálkozójának. A slágertéma természetesen az orosz–ukrán háború volt, de döntés született arról is, hogy az Afrikai Uniót felveszik az állandó tagok közé. Bejelentették egy vasúti-hajózási folyosó megépítését is, amely Indiát kötné össze a Közel-Kelettel és Európával. A fő kérdés viszont már a találkozó előtt is az volt, hogy lesz-e közös zárónyilatkozat. Végül kiadtak egy állásfoglalást, ami nem ítélte el úgy Oroszországot, mint a Bali Nyilatkozat. A megállapodás a globális dél növekvő befolyását is jelzi.
A globális világrend, amelyben felnőttünk, immár a múlt. Ez a változás kedvező környezetet teremtett az afrikai „puccsövezetben” a közelmúltban megsokasodó hatalomátvételekhez, ahogy azt Niger példáján keresztül is láthatjuk. Ezt igyekszik kihasználni Oroszország és az újonnan magabiztos középhatalmak, amelyek partnerként kínálják magukat a puccsistáknak.
Az amerikai pénzügyi óriásvállalat a legújabb elemzésében az átalakuló világrend új kihívásaira és azok megoldásaihoz szükséges új stratégiák kidolgozására hívta fel a figyelmet. A többpólusú világra való áttérés megköveteli a globális ellátási láncok kockázatmentesítését, valamint a kutatás és fejlesztés újbóli előtérbe helyezését, mivel a vállalatoknak és a nemzeteknek versenyezniük kell a feltörekvő technológiákért.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
