A Makronóm Intézet legújabb kutatása a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit vizsgálja a 2023–2030-as időszakban. A sorozat e heti részében a digitális logisztika technológiáját vesszük górcső alá, amely az automatizáció, a mesterséges intelligencia és az adatelemzés segítségével forradalmasíthatja többek között az árumozgatást és a raktározást. Az új technológiával a raktározás teljesen automatizálttá válhat, azonban ehhez nagy szükség van programozókra, logisztikai szakemberekre, nemzetközi értékesítőkre és üzletfejlesztőkre. 

A Makronóm Intézet 2023-ban részletes kutatást készített, amelynek elsődleges célja a magyar gazdaság kitörési pontjainak, illetve növekedési fókuszterületeinek meghatározása volt. A kutatás és a kapcsolódó elemzői tevékenység olyan területeket érintett, amelyek a 2023–2030-as időszak alatt lehetőséget adnak a gazdaság regionális súlyának és versenyképességének fenntartható növelésére. Az előző heti cikkben bemutattuk a munkaszervezés-automatizációt, ezen a héten pedig a digitális logisztika technológiáját ismertetjük. 

A technológia rövid bemutatása 

A digitális logisztika a hagyományos logisztikai folyamatokat kiegészítő technológia alkalmazása a hatékonyabb és biztonságosabb árumozgatás érdekében. Az automatizálás, a mesterséges intelligencia, az adatelemzés és az IoT-eszközök együttesen segítenek a készletek kezelésében, a raktározásban, a szállításban és a nyomon követésben, növelve ezzel a hatékonyságot, a pontosságot, a biztonságot és a vevői elégedettséget. A globális áruszállítás növekedése, az átformálódó globális értékláncok, valamint az emelkedő energia- és üzemanyagárak egyre nagyobb igényt teremtenek a hagyományos logisztikai folyamatok hatékonyságát növelő digitális logisztikai technológiák alkalmazására. 

Felhasználási területek 

A témához kapcsolódó szakirodalmi kutatás, illetve az érintetti interjúkat követően megállapítható, hogy a kitörési pont felhasználási területei közé elsősorban a felhőalapú számítástechnika, az adattudomány – Big Data, a dolgok internete – IoT, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás tartoznak. 

1. ábra – A digitális logisztika technológia elsődleges felhasználási területei 

Forrás: globális mértékadó források elemzései, érintett interjúk 

A digitalizáció, az automatizáció és a mesterséges intelligencia fejlődése hatalmas változásokat hozhat a logisztika területén. A szakértői előrejelzések és számos már működő vállalati példa alapján a robotok által irányított, önállóan működő rendszerek segítségével a raktározás teljesen automatizálttá válhat, és a korábbiaknál jóval nagyobb kapacitási szinteket érhet el. A digitális képanalízissel kiegészült rendszerek mesterséges intelligencia segítségével elemezhetik az árukészletek elemeit, amelyekkel kapcsolatban aztán különböző feladatokat hajthatnak végre, például leltározást vagy az esetleges sérülések mértékének meghatározását. A digitális eszközök segítségével megvalósíthatóvá válik továbbá a valós idejű raktári nyomon követés, ami lehetővé teszi a készletek pontosabb és hatékonyabb kezelését.  

Digitális logisztikai rendszerek segítségével lehetőség nyílik optimálisabb szállítási útvonalak tervezésére is, hiszen az ilyen célra írt algoritmusok felhasználásával a fuvarozók minimalizálhatják az üresjárati idejüket, csökkenthetik az üzemanyagfogyasztást és ezekkel együtt növelhetik a szállítási hatékonyságot. A szállítmányozás fejlődésének legnagyobb mérföldkövét az önvezető rendszerek megjelenése jelenthetné, azonban ezek kapcsán számos morális és jogi kérdés merül fel, így minden bizonnyal – néhány kísérleti útszakasz kivételével – még sokáig nem fogunk találkozni önvezető teherautókkal a közúthálózaton. 

A Big Data és az IoT rendszerek alkalmazása nyomán lehetőség nyílik például arra is, hogy a logisztikai folyamatokban szerepet kapó okoseszközök szenzorok segítségével valós idejű adatokat gyűjtsenek például a külső környezeti feltételekről vagy az érzékenyebb áruk állapotáról, ezáltal minőségi és biztonsági javulás is várható ezen rendszerektől.  

Piaci potenciál 

A digitális logisztikához kapcsolódó piac méretét, illetve a terület növekedési potenciálját elsősorban a nemzetközi adatbázisok és a témával foglalkozó szakcikkekben foglalt információk alapján lehet meghatározni. Az említett források szerint a terület globális piaci mérete 2022-ben 9,5 ezer milliárd forint értékű volt, ám 2030-ra akár 41,7 ezer milliárdosra is bővülhet, amely mintegy 20 százalékos évenkénti növekedést jelent. Az előzetes várakozások szerint Magyarországon a digitális logisztikai piac mérete elérheti akár az 208 milliárd forintot is 2030-ra. 

A kitörési ponthoz tartozó piac jelenleg növekedési fázisban van, így a kapcsolódó prognózisok alapján a területre történő befektetésekből már középtávon (2025–2030 között) jelentős előnyök realizálhatók. 

Az adatok alapján a szakterülethez köthető globális piacon sok beszállító és sok vevő van jelen, így viszonylag jelentős versenyről beszélhetünk a mintegy 2600 szereplő között. Ezt a képet némileg árnyalja azonban, hogy az amerikai vállalatok (pl. Ingram Micro, Flexport, Zebra Technologies) egyértelmű dominanciával rendelkeznek a globális piacon, így az mérsékelten koncentráltnak tekinthető. Természetesen az európai vállalatok (pl. Siemens Convergence Creators, International Business Systems), illetve a V4-es országokhoz köthető cégek (pl. Furgonetka, Optimatik) között is vannak jelentős szereplők, ám ezek világpiaci súlya jelentősen kisebb, mint amerikai versenytársaiké. 

A digitális logisztika technológia alapvetően alacsony energiaigénnyel rendelkezik, sőt a területhez köthető ellátási láncok kapcsán sem állapíthatunk meg számottevő import-függőséget vagy kritikus nyersanyag-szükségletet. Mindezek nagyban hozzájárulhatnak az új szereplők könnyeb piacra lépéséhez. 

Humánerőforrás-szükséglet 

A terület humánerőforrás-szükséglete sem nevezhető jelentősnek. Az érintetti interjúk tapasztalatai és a releváns szakirodalomban olvasottak alapján – a valódi kitörési ponttá váláshoz szükséges kompetenciák figyelembevételével – három kiemelkedő szakmai végzettség rajzolódott ki, amelyek fejlesztése elengedhetetlennek tűnik. 

• Fejlesztő, programozó. Jelenleg hiányszakmának számít, programozási nyelvtől függetlenül. Nem feltétlenül kell felsőfokú képzettség, de jól képzett, specializálódott szoftverfejlesztőkre lenne szükség. 

• Logisztikai szakember. A logisztikai szakemberek robotika és/vagy adattudomány irányú specializálódása hasznos lenne a szektor számára. 
• Nemzetközi értékesítő és üzletfejlesztő. Olyan képzett termékmenedzserekre lenne szükség, akik képesek a terméket megérteni, az üzleti terv alapján célzottan, nemzetközi szinten értékesíteni, globálisan gondolkodni. 

A következő héten a robotikával, mint lehetséges hazai technológiai kitörési ponttal fogunk foglalkozni.