Kisebb környezetszennyezést, hatékonyabb energiafelhasználást és kényelmesebb mindennapokat várnak a magyarok a mesterséges intelligenciától – derült ki abból a friss kutatásból, ami arra kérdezett rá,  

hogyan látják a magyarok a technológia rohamos fejlődését és a mesterséges intelligencia szerepét? 

 A magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. közös kutatásának friss eredményeit a Bosch×Richter Innovátorok Napja konferencián mutatták be.  

A magyar innovációs politikában az egyetemek és a vállalkozások összekapcsolása lehet a magyar gazdaság sikerének igazi záloga – emelte ki Kiss Ádám, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke nyitóbeszédében. Az elnök hozzátette: a mesterséges intelligencia (MI) a gőzgéphez, a belső égésű motorokhoz és az internethez hasonló horderejű innováció. Viszont  

miközben a gőzgép vagy a robbanómotorok gazdaságátalakító hatásai anno több évtized alatt épültek be a gazdaságba, addig az MI-t villámgyors, robbanásszerű terjedés és fejlődés jellemzi. 

Szászi István, aki a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban, történelmi párhuzamot vont a 19. században tizenegy év eltéréssel egy napon született Robert Bosch és Richter Gedeon között. Mint mondta: ezek a nagyszerű innovátorok mindketten felhasználták az adott korszak fejlesztéseit. A Bosch vezetője az 1902-ben szabadalmaztatott Bosch nagyfeszültségű mágneses gyújtórendszert, illetve 1926-ban és 1927-ben a Bosch által kifejlesztett ablaktörlőt és irányjelzőt, azaz indexet hozta – egyebek mellett – példaként. Később Bosch-fejlesztésként pedig a blokkolásgátló (1969) és a XX. század vége felé, 1995-ben az elektronikus menetstabilizátor (ESC) jött létre. Szászi István pedig kiemelte: a mesterséges intelligencia révén a napjainkban érkező önvezetési funkciók újabb, a fentiekhez hasonló szintű ugrást jelentenek a közlekedésbiztonságban.  

Másképpen, de a Richter fejlesztései is emberéleteket mentettek, egészséget hoztak, már a 20. század elejétől. Bogsch Erik, a Richter igazgatóságának elnöke elmondta: az első világháborúban a Hyperol fertőtlenítő mentette meg sok ezer katona életét, egészségét, a több mint száz éve kifejlesztett Kalmopyrin pedig élvonalbeli fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő volt már anno is. Később a Richer újabb slágerterméke lett a Cavinton értágító, ami a keringési zavarok kezelésében segít. Orbán Gábor, a Richter vezérigazgatója pedig a friss innovációk kapcsán kiemelte, hogy a magyar vállalat 2022-ben 75,1 milliárd forintot költött, idén pedig várhatóan több mint 80 milliárd forintot költ majd innovációra. 1200 kutató-fejlesztő munkatársuk – egyebek mellett – nőgyógyászati betegségek vagy neuropszichiátriai kórok kapcsán is fejleszt modern készítményeket. E munkát azonban egészen újfajta módon segítheti a mesterséges intelligencia.

Orbán Gábor szerint ugyanakkor az innováció nem elsődlegesen a vállalatok versenyképességéről szól, hanem az emberi élet jobbításáról. Kiemelte a Cariprazin gyógyszermolekulát, amit itt Budapesten fejlesztettek, és ami ma az Amerikai Egyesült Államok piacán az egyik legnépszerűbb antipszichotikum.  

A Bosch az elmúlt öt esztendőben több mint ezer szabadalmi kérelmet nyújtott be csak az MI területén. A vállalatnál az MI-szakemberek ma hatvannál is több MI-felhasználáson dolgoznak, például a ChatGPT-hez hasonló, generatív mesterségesintelligencia-platform egy Boschon belüli változatán. A német óriásnál kidolgoztak egy „házon belüli” MI etikai kódexet, amely a Bosch termékeiben történő MI-felhasználást szabályozó elv.  

Ezek a magyar vélemények az MI-ről 

A magyar lakosság többsége erősen bízik a technológiai újdonságokban, ugyanakkor egyelőre bizonytalan a mesterséges intelligencia (MI) hasznosságában, alkalmazásának jelenlegi helyzetéről pedig még kevéssé tájékozott – ez derül ki a Richter és a Bosch csoport közös felméréséből.  

Az MI alkalmazása a többség szerint elsősorban az internetes keresőmotorok, az önvezető járművek és a gyárak működésének optimalizálása területén folyik, és kevésbé ismert, hogy a mesterséges intelligencia már jelen van az orvosi berendezések tervezésében, a biztonsági megoldásokban, a gyógyszerek, oltások fejlesztésében és az energiaellátás szabályozásában, illetve a különféle képfelismerő technológiákban. A Richter Gedeon Nyrt. és a magyarországi Bosch csoport megbízásából idén augusztusban az NRC végzett reprezentatív felmérést arról, hogyan látják a magyarok a rohamos technológiai fejlődést és a mesterséges intelligencia szerepét. Az online kutatásba a 18 és 65 év közötti magyar lakosok közül 1000 embert vontak be.  

E felmérés szerint a válaszadók 73 százaléka a mindennapokban általános információkeresésre használja vagy használná a mesterséges intelligenciát, amit a megkérdezettek 66 százaléka viszont a betegségek diagnosztizálásába vonna be. A válaszadók 46 százaléka azt reméli, hogy a mesterséges intelligencia hozzájárul majd a még gyógyíthatatlan betegségek terápiájának kifejlesztéséhez. A fő célok között szerepel az orvosi diagnózisok pontosabbá tétele és a gyógyító munka megkönnyítése is. A megkérdezettek 37 százaléka a környezetvédelemben vár előrelépést, 34 százaléka az emberi munka hatékonyságának javítását várja, 31 százaléka pedig biztonságosabb közlekedést szeretne a mesterséges intelligenciától, pontosabban az önvezető járművek révén. 

Hazai példák az MI-fejlesztésekre 

Magyarország stratégiai szinten 2018 óta foglalkozik a mesterséges intelligencia gazdasági és társadalmi hatásainak vizsgálatával, 2020 tavaszán pedig meg is született Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája, még a Digitális Jólét Program keretein belül – derült ki Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnökének szavaiból. A bő 30 oldalas dokumentumot tavaly már aktualizálták is, és a számos elvégzett feladat mellé új célok is bekerültek. Jelenleg az  

egyik fő célja a hazai MI-stratégiának, hogy pár éven belül több mint egymillió ember dolgozzon olyan munkakörben, ahol MI-t használnak. 

Eddig mintegy 120 ezer érdeklődő vett rész az úgynevezett MI Kihívás nevű játékos edukációs programban, ahol a legfontosabb ismereteket meg lehet szerezni az MI lényegéről és annak friss trendjeiről. 

Létrejött a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Labor (MILAB) is, amelynek keretében hat kiemelt kutatóhelyen folyik magas színvonalú K+F munka. Az alapkutatás mellett a gépi látás és érzékelés (ELTE), a szenzorok, IoT és távközlés (BME), az egészségügy (SE), továbbá a nyelvtechnológia, a biztonság, a személyes adatok és az infrastruktúra terén (SZTE) folyik a munka. Ezt a kutatómunkát ráadásul egyre több, jelenleg négy fontos hazai szuperszámítógép (angol rövidítéssel HPC) segíti, amelyet a 2020-ban a KIFÜ keretein belül létrehozott a HPC Kompetencia Központ 70 tudományterület számára biztosít. Továbbá mintegy 6 milliárd forint támogatással  

épül Levente, az új magyar szuperszámítógép is a Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) csillebérci kampuszán.  

A nagy nyelvi modellek (lásd ChatGPT) korában lényeges, hogy ne csak angolul tudjanak igazán jól, illetve ne csak angol (vagy ázsiai) adatforrásokból dolgozzanak a szuperszámítógépeken futón MI-k. Ezért kiemeltek a nyelvtechnológiai fejlesztések is. 

Jakab Roland számos hazai vállalati-vállalkozói példát is említett az MI már működő alkalmazásaira. Így például a Turbine AI-t, amelyet a Merck gyógyszervállalat vásárolt fel, és amely a világ legnagyobb rákkutató központjában dolgozik a daganatok ellen ígéretes gyógyszer-molekulák MI-vel segített tesztelésében, jelentősen felgyorsítva ezt a sokéves folyamatot. Vagy ott van a magyar önvezető autós rendszereket tervező AI Motive, amelyet Stellantis autós nagyvállalat vásárolt fel – ez az autós óriáskonszern többek közt a Fiat, Peugeot, Citroën, az Alfa Romeo, a Maserati vagy Opel márkákat gyártja, forgalmazza. De a kisebb hazai MI-csapatok közt van például az AiCAN, amely MI-vel felokosított ipari minőségellenőrző kamerákkal képes például a gyártási hibás áramköri lapkák kiszűrésére.

Ezen túlmenően Magyarországon már mintegy két éve működik MI alapú mellrákszűrő tesztprogram. E területen évente 35 ezer szűrést végeznek, és  

az MI képfelismerő algoritmusok bizony számos tumor korai felismerésével sok ezer nő életét, egészségét menthetik meg.  

Az MI ugyanis a gyanús eseteket sok esetben korábbi stádiumban képes felismerni, mint a MR és CT felvételeket kiértékelő szakorvosok, és képesek figyelmeztetni a szakembereket – jelentősen növelve ezzel a daganatos szűrések hatékonyságát. 

Címlapfotó: Egészségkalauz