Idézzük fel, hogy mi történt 2022 februárjában, még a háború kitörése előtt, amikor nyugati média rendszeresen kiemelte az orosz invázió veszélyét, amit nem csak a nyugati diplomaták és családtagjaik evakuálásával tapasztalhatunk meg, hanem az ukrajnai gazdasági szektorban bekövetkezett változásokban is.
Az eredeti cikk megjelent a Mandiner Makronóm rovatában 2022. február 10-én.
Bacsó Róbert, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanszékvezetője, a közgazdaságtudományok nagydoktora, professzor írása a Makronómon.
Repüljünk vissza az időben, mi is volt 2022 februárjában?
2022. február 10-ikét írunk.
Az elmúlt két héten az orosz agresszióval kapcsolatos hírek jelentős befolyást gyakoroltak a nemzet gazdasági szegmenseire, különösen a devizaárfolyamokra. A váltóárfolyamot befolyásoló legfontosabb tényezők között a pszichológiai elemek állnak, amelyek a gazdasági szereplők elvárásaiban mutatkoznak meg leginkább. A katonai-politikai válság azonban nemcsak az államot vagy a vállalkozásokat érinti.
Szegényebbé teszi a polgárokat, értéktelenek lesznek hrivnya-megtakarításai, és csökkenti az infláció gyors visszarendeződésének a reményét.
Egy héten belül az ukrán hrivnya több mint 8 százalékot vesztett értékéből, amit a külföldi befektetők kezében lévő ukrán állampapírok nagy mennyiségű eladása és a tőkekiáramlás az országból erősített. Az államkötvények tulajdonosai és befektetői logikusan cselekedtek, hiszen egy egyszerű elven alapuló döntést hoztak: jobb ma megszerezni legalább a kötvényérték egy részét, mint később semmit. E logika mentén haladva döntöttek úgy a kötvénytulajdonosok, hogy
a névérték alatti áron (76,5 százalékos veszteséggel) adjanak el ukrán értékpapírokat, amire 2015 óta még nem volt példa.
Január második felében az ukrán pénzügyminisztérium nehézségekbe ütközött az új államkötvények piacra dobásakor, azaz 11-13 százalékos kamat mellett csak rekordalacsony mennyiséget sikerült értékesíteniük a piaci érdeklődés hiánya miatt.
2022-ben Ukrajna 420 milliárd hrivnya kölcsönfelvételét tervezte, amelyből 151 milliárdot külföldi piacokról kívánt beszerezni (jelenleg egy ukrán hrivnya körülbelül 11 forintnak felel meg). Ezek a kölcsönök kulcsfontosságúak a költségvetési kiadások finanszírozásához. Ha nem javul az adósságpiaci helyzet, a kormánynak és a parlamentnek költségvetési átcsoportosítást kell végrehajtania, és lehet, hogy egyes kiadások finanszírozását is befagyasztania kell.
Az újonnan felvett hitelek nagy részét Ukrajna a meglévő adósságok törlesztésére használja fel. A deviza alapú adósságokat a kormány újabb hitelfelvétellel fizeti vissza. Összességében 2022-ben Ukrajnának több mint 550 milliárd UAH-t kell visszafizetnie a hitelezőknek, ebből 126 milliárd hrivnya külföldi adósságtörlesztésre szolgál. A fizetések csúcspontja februárban van, amikor 66,3 milliárd UAH kifizetésre kerül.
Amennyiben az Ukrajna külső adósságának új hitelfelvétellel történő refinanszírozására nincs lehetőség, az adósság visszafizetése jelentős kihívást jelenthet az árfolyam-stabilitás és ezzel együtt a kormányzat számára is.
Jelenleg Ukrajna külső hitelfelvételének fő forrásai a hivatalos partnerek, mint az IMF, az EU és a Világbank által nyújtott kölcsönök. Azonban ezeknek a hitelforrásoknak bizonyos előfeltételei vannak, amelyeket az ukrán hatóságok nem mindig teljesítenek gyorsan. Ennek fényében a parlament Pénzügyi Bizottságának elnöke szerint Ukrajna akár egy évig is kibírhat IMF támogatás nélkül, ami igen merész állítás.
A potenciális orosz invázió hírére a befektetők felfüggesztették az ukrajnai projekteket, ami megnehezíti a vállalkozások számára a külső piacokon való pénzszerzést.
Az értéktőzsdén is észleték a visszaesést az ukrán nagyvállalatok értékpapírjai iránt
Számos cég felfüggesztette a nagyobb beruházási projektjeit, stabilabb időket várva. A külföldi tőkével rendelkező nagyvállalatok különösen a nagyméretű projekteket halásználták el, óvatosan kezelik a tőkebefektetéseket az országba.
A kialakult negatív hangulat a lakosság hosszú távú befektetéseit is érinti.
A hrivnya gyengülése csökkenti az állampolgárok nemzeti valutában mért jövedelmét és megtakarításait, emellett hatással van az inflációra is.
Ukrajnában 10 százalékkal nőttek az árak a 2021-es adatok alapján,
de a valóságban a fogyasztói árak növekedése többszörös volt.
A hrivnya gyengülése minden bizonnyal az helyiek pénztárcáját üresíti. Az Ukrán Nemzeti Bank az inflációt 2022-re 5 százalékra tervezte még a költségvetés szerkesztésekor, de január elején már 7,7 százalékosra rontotta az előrejelzést.
Az emelkedő infláció kezelésére az Ukrán Nemzeti Bank jelentősen megemelte az alapkamatot – január 20-án egy lépésben 1 százalékponttal, 10 százalékra növelve azt.
Ezt követi majd a lakossági betétek és hitele kamatok növekedése is. A lakásvásárlásra vagy felújítására felvett hitelek kamata nő, ami tovább fogja hűteni az ingatlanpiacot és a fogyasztói kiadásokat, és ezzel együtt a gazdasági növekedés ütemét is csökkenti. Pedig 2021-ben az ingatlanpiac még jelentős növekedést mutatott. A 2022-re vonatkozóan az Ukrán Nemzeti Bank 3,4 százalékos GDP-növekedésre számít (2021-ben még 3,8 százalékos növekedéssel számítottak). A gazdasági növekedésre a katonai fenyegetés mellett a magas energiaárak és a világban tapasztalható nyersanyaghiány is hatással lesz.
Gazdasági értelemben Ukrajna veszíteni fog, még akkor is, ha Oroszország nem tervez a katonai terjeszkedést.
Az oroszok ismerik Ukrajna gyengeségeit, és tesznek keresztbee ahol közvetlen függőség van. Például: a szén- és olajtermék-ellátás leállításától az ukrajnai gázvezetéken keresztül történő gáztranzit jelentős csökkentéséig. Ahogy az egyik kormánytisztviselő találóan fogalmazott nemrég,
az oroszok még mindig „több ezer apró vágást” ejtenek Ukrajna testén.
Minden próbálkozás jelentéktelen, de ha úgy döntenek, hogy minden irányba lecsapnak, a következmények katasztrofálisak is lehetnek.
Címlapfotó: shutterstock.com
