2025. július 15. | Halaska Gábor
Ukrajna újjáépítése a háború pusztítása után nem csupán az infrastruktúra helyreállításáról szól, hanem egy ambiciózus zöldátmenetről is, amelynek célja egy fenntarthatóbb és ellenállóbb gazdaság kiépítése – lenne.
2025. június 6. | Páczi Zsolt
Az orosz–ukrán béketárgyalásokon bemutatott feltételeket a felek kölcsönösen elutasították. A hétvégi ukrán dróntámadás ráadásul felbőszítette Putyint, ami nem jó hír Kijevnek, különösen annak fényében, hogy egyre inkább úgy tűnik, Trump hátat fordít a konfliktusnak. A béke reménye a küldöttségekkel együtt hagyta el a tárgyalóasztalt.
2025. június 5. | Fekete Kíra
A mesterséges intelligenciával vezérelt drónok új korszakot nyitnak az orosz–ukrán háborúban, ahol már nemcsak a tűzerő, hanem az algoritmus is dönt.
2025. június 3. | Révész Béla Ákos
Lezajlott az orosz–ukrán tárgyalások második fordulója Törökországban. A találkozó egy óra alatt véget is ért, a két fél lényegi kérdésekről nem is beszélt. Úgy tűnt, a találkozón a török közvetítők akarják leginkább a háború végét.
2025. május 27. | Mihálovics Zoltán
A JP Morgan friss jelentése szerint nyár közepére létrejöhet egy tűzszünet Ukrajnában, de a négy lehetséges szcenárió egyikében sem szerepel az oroszok által elfoglalt területek visszaszerzése vagy a NATO-tagság. Mit mond a Georgia-, az Izrael-, a Dél-Korea- és a Fehéroroszország-forgatókönyv?
2025. április 25. | Mihálovics Zoltán
A Krím orosz területként való elismerése kulcsfontosságúvá vált az orosz–ukrán béketervezet elutasításában, mivel Ukrajna alkotmánya tiltja a területek átadását. A javaslat Moszkva számára kedvező lett volna, de Zelenszkij nem fogadta el a félsziget elvesztését – ezáltal megakadályozva a megállapodást.
2025. április 16. | Mihálovics Zoltán
Törökország közvetítésével tárgyalások indultak a fekete-tengeri tűzszünetről, bár az orosz delegáció végül nem jelent meg Ankarában. A megbeszélések célja a tengeri katonai műveletek koordinációja és a kereskedelmi útvonalak védelme, ami Ankara geopolitikai érdekeit is szolgálja.
2025. április 1. | Mihálovics Zoltán
Ukrajna 2026-ra pénzügyi összeomlással nézhet szembe a háború miatti óriási védelmi kiadások és a GDP 22 százalékát kitevő költségvetési hiány miatt. A G7 idei támogatása csak átmeneti megoldás, így a Trump-kormányzat kivonulása kulcsfontosságúvá teheti a béketárgyalások előmozdítását Európa számára.
2025. március 23. | Halaska Gábor
Egy újabb geopolitikai játszma indult el a kritikus ásványokért a napokban, miután Kongó az M23 lázadók elleni amerikai támogatásért cserébe ritkaföldfémeket kínál. Az USA vezetése nyitott is erre, mivel csökkentené Kína afrikai bányászati dominanciáját és diverzifikálná az amerikai ritkaföldfémforrásokat, hasonlóan az Ukrajnában javasolt, de egyelőre jegelt dealhez.
2025. március 10. | Santo Martin
Oroszország és Ukrajna súlyos összecsapások közepette küzd a kritikus jelentőségű kurszki régióban, miközben a világ figyelme a béketárgyalásokra irányul. A Donyec-medence és Ukrajna határvidékei lángokban állnak, Kijev pedig egyre nehezebb helyzetbe kerül a váratlan orosz előrenyomulás miatt.
2025. március 1. | Matus Tibor
A héten komoly EU-küldöttség érkezett Kijevbe, hogy támogatásáról biztosítsa Ukrajnát ezekben a számukra kifejezetten nehéz időkben. Egy orosz portál szerint az ukrán parlament Zelenszkijt a delegáció előtt alázta meg.
2025. február 19. | Páczi Zsolt
A Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vezette delegációk kedden Rijádban találkoztak, hogy felvázolják az ukrajnai háború rendezésének forgatókönyvét. A tárgyalások mindkét fél szerint jó irányba haladnak, Trump és Putyin pedig akár már februárban asztalhoz ülhet. Lássuk, mi történt az egyeztetésen!
2025. február 19. | Mihálovics Zoltán
Zelenszkij visszautasította az USA ajánlatát, amellyel Washington ellenőrzést szerzett volna az ukrán kritikus nyersanyagok kitermelése felett. Az ukrán elnök ehelyett közvetlen biztonsági garanciákat és egy közös béketervet szeretne elérni az USA-val, mielőtt tárgyalásokat kezdene Oroszországgal.
2025. február 15. | Matus Tibor
Gleb Prosztakov orosz üzleti elemző szerint Ukrajna nemcsak választóvonal és ütközőzóna lehet Oroszország és az Egyesült Államok számára, hanem egy olyan országgá válhat, amely a kölcsönös kereskedelmi érdekek alapján összeköti a szembenálló feleket– egyfajta biztosítékként.
2025. február 13. | Matus Tibor
Az orosz hadsereg folyamatosan támadta az ukrán energetikai létesítményeket. Most, hogy Kijev felmondta az európai gáztranzitot, immár semmi sem gátolja Moszkvát, hogy a gázlétesítményeket is célba vegye. Az ukrán tárolók kimerülőben, és lehet, hogy kénytelenek lesznek Európából vásárolni.
2025. február 5. | Matus Tibor
Donald Trump elnök a héten kijelentette, hogy egy olyan megállapodást szeretne elérni, amely lehetővé tenné az Egyesült Államok számára, hogy hozzáférjen Ukrajna ritkaföldfémforrásaihoz, cserébe a Kijevnek folyósított katonai és gazdasági segélyért.
2025. január 31. | Matus Tibor
Pokrovszk mellett törnek előre az oroszok, miközben az ukrán csapatok felrobbantották az ellenőrzésük alatt lévő legnagyobb szénbányát. Úgy tűnik, Oroszország a tűzszünet előtt igyekszik minél több nyersanyaglelőhelyet elfoglalni, amivel az ukránoknak nyújtott nyugat hitelek visszafizetését is veszélyezteti.
2025. január 26. | Matus Tibor
Szombaton az ukrán elnök Vologyimir Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna készen áll a földgáz tranzitjára Azerbajdzsánból Európába. Úgy tűnik, hatott, hogy a gázszállítással kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök kilátásba helyezte akár az orosz szankciók visszavonását.
2025. január 17. | Matus Tibor
Keith Kellogg, Donald Trump ukrajnai megbízottja szerint egy elfogadható béke érdekében megígérhetik az Oroszország elleni szankciók teljes feloldását és a kapcsolatok normalizálását. Ian Proud volt brit diplomata szerint viszont a szankciókat, mintegy jutalomként, csak szakaszosan szabad feloldani.
2024. december 30. | Matus Tibor
Az ukrajnai konfliktusban a Nyugat eddig egyetlen stratégia segítségével kereste a megoldást: támogatni Ukrajnát. A cél a béke, méghozzá a győzelem által. Ez azonban kudarcot vallott. A béke elérése ugyan nem lehetetlen, de ehhez sok nyugati vezetőnek át kellene értékelnie az elvárásait. Cikkünk második részében bemutatjuk, hogy Paul Robinson, az Ottawai Egyetem professzora miképp alkalmazná a háborúk befejezéséről szóló elméleteket az ukrajnai helyzetre.
2024. december 1. | Matus Tibor
Ukrajna európai szövetségesei küzdenek azért, hogy elegendő fegyverrel lássák el Kijevet. Persze először az elöregedett fegyverektől igyekeztek megszabadulni, majd gyorsan szembejött a valóság: a raktárak kiürültek, és a beszerzésekre már nem elég a pénz, még a sok pénz sem. A The Wall Street Journal megoldásként a dán modellt mutatta be, ami elkésett ötletnek tűnik, mert ehhez is kellenek az ukrán emberek, akik meglehetősen megfogyatkoztak a harcok során.
2024. október 19. | Matus Tibor
A Kijevi Közgazdasági Iskola közzétette a 2025-ös ukrán költségvetési tervezetet, amely hasonlóan az ideihez, egyértelműen a védelemre, a biztonságra és a szociális ellátásra összpontosít. Abban is egyezik, hogy jövőre is számít a nemzetközi partnerek jelentős és rendszeres pénzügyi támogatására. A külföldi forrásoktól 36,9 milliárd dollár hitelt szeretnének, ami kulcsfontosságú a költségvetési stabilitás megőrzéséhez.
2024. szeptember 7. | Makronóm
Újabb fordulatot vett a háború az utóbbi hetekben az orosz és az ukrán harctéri sikerek nyomán. Ennek apropóján érdemes alaposan megvizsgálni, hogy milyen nagyhatalmi érdekek mozgatják a konfliktusban meghatározó feleket, és mi várható a jövőben.
2024. szeptember 5. | Matus Tibor
Ukrajna jelezte, hogy miképp képzeli el a területén keresztüli gázszállítás folytatását, amikor négy hónap múlva lejár a Gazprommal kötött tranzitszerződés. Az ukránok már csak közép-ázsiai gázban gondolkodnak, és ebbe akár még az oroszok is belemennének.
2024. augusztus 17. | Makronóm
Alekszander Lukasenka fehérorosz elnök egy interjúban mondta el gondolatait a kurszki helyzetről. Kiemelte, hogy Minszk nem akar eszkalációt, sőt a konfliktus mielőbbi békés rendezését támogatja, de bármit megtesz, ha az országát támadás éri.
2024. augusztus 15. | Makronóm
Oroszország 2022-ben szállta meg Ukrajnát, hogy megakadályozza a NATO lehetséges támadási útvonalát. Számos szakértő villámháborúra számított. Most ott tartunk, hogy néhány nap alatt alapjaiban változott meg az ukrajnai háború képe, amikor ukrán csapatok átlépték a határt, és több mint tíz kilométerre behatoltak a kurszki tartományba.
2024. augusztus 15. | Makronóm
A német ügyészség nyomozásának eredményei arra jutottak, hogy egy ukrán férfi, bizonyos Volodimir Z. lehet a felelős a 2022. szeptember 26-i balti-tengeri robbantásokért, amikor az Északi Áramlat 1 és 2 orosz földgázvezetékeket működésképtelenné tették. Ki lehet a rejtélyes figura, és valóban van-e köze a szabotázsakcióhoz?
2024. július 27. | Matus Tibor
A hitelminősítő intézet arra számít, hogy az ország nem fogja tudni kezelni a külső kereskedelmi adósságot, amíg a kötvénytulajdonosokkal le nem zárul a szerkezetátalakítási megállapodás, így Ukrajna hitelminősítését „CC”-ről „C” értékre rontotta.
2024. július 15. | Santo Martin
Branko Milanović világhírű közgazdász egy nagyon érdekes eszmefuttatást vett górcső alá, amely négy különböző ideológiai koalíciót határoz meg a jelenleg folyó és a világpolitikát befolyásoló ukrajnai és gázai konfliktus mentén.
2024. július 3. | Makronóm
Az orosz–ukrán háború jelentős hatást gyakorolt a nemzetközi kapcsolatokra, de arról, hogy katonai területen milyen változásokat hozott, kevesebb szó esik. Mielőtt belemennénk a részletekbe, érdemes felidézni, hogy a fegyveres erők három fő alkotóeleme a katona, az eszköz és a doktrína, azaz az előző kettő használatára vonatkozó módszertan.