A hét ábrája
A hét ábrája
2025. december 8., hétfő
A hét ábrája
Európa energiapiacán csendes, de annál jelentősebb átrendeződés kezdődött: egy friss megállapodás olyan folyamatokat indíthat be, amelyek következményei túlmutatnak a téli ellátásbiztonságon.
A lábukkal szavaznak az ukrán férfiak: a front helyett inkább a békés Európába menekülnek. Vajon észreveszi a jeleket az ukrán és az uniós vezetés?
Újra közzétesszük azt a márciusi cikket, amelyben Gordon Hahn azt állította, hogy közel vagyunk ahhoz, hogy a front és vele együtt az ukrán hadsereg is összeomoljon, ami elvezethet az ország politikai felbomlásához vagy akár a területi szétszakadáshoz.
A Brüsszel által erőltetett, a magyar gazdaságot tönkretenni képes ukrajnai bővítés helyett a Nyugat-Balkáné a jövő. A kis, 600 ezres mediterrán országra néhány éven belül az EU legfrissebb tagállamaként hivatkozhatunk majd.
Az ukrajnai háború Európa geopolitikai súlypontját keletre tolta, amit kevés ország vett olyan komolyan, vagy épített erre ilyen jelentős politikai önazonosságot, mint Lengyelország. Cikkünk második részében áttekintjük a mai lengyel hegemón-törekvéseket.
Hatszoros túltermelés az ukrán hadiiparban – jöhet az exportrobbanás, ami felkavarhatja a térséget?
A Kiel Institute friss elemzése szerint július-augusztusban 43 százalékkal visszaesett Ukrajna katonai támogatása, miközben a humanitárius és pénzügyi segélyek stabilak maradtak. A trend az európai elköteleződés gyengülését jelzi, ami összhangban áll a magyar kormány álláspontjával, amely a katonai helyett a humanitárius segítségnyújtást szorgalmazza.
Bukarest már nemcsak az Európai Unió bővítésének egyszerű támogatója, hanem annak motorja. Miközben Brüsszel még mindig mérlegeli, mikor és hogyan kezdje meg a tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, Románia elnöke nyíltan vállalja a politikai kockázatot keleti szomszédai érdekében. Az ország nemzetközi szerepvállalásában egyszerre van jelen a történelmi kötődés és a politikai realitás: az unió térképén Románia már nem periféria, hanem keleti kapu?
Ukrajnában A nép szolgája nevű párt képviselői a háború mielőbbi végét és választásokat emlegetnek, utalva Trump tárgyalási készségére és Kína nyomására, ám a frakció tagjainak többsége szkeptikus, miközben a szociális kiadások növelése közelgő választást sejtet.
Miközben Ukrajna látványos sikerekkel megtörte az orosz flottát és helyreállította a gabonaexportot, Moszkva új bázisokkal és haditengerészeti fejlesztésekkel próbálja visszaszerezni a tengeri dominanciáját. A tét nemcsak Ukrajna partvidékének jövője, hanem Európa biztonsága is.
Európa új biztonsági mechanizmust fontolgat Ukrajnának: Giorgia Meloni „könnyített NATO-modellje” gyors, 24 órán belüli reagálást írna elő egy orosz támadás esetén, katonai, gazdasági és szankciós eszközökkel. Bár nem ér fel a NATO 5. cikkelyével, mégis erős elrettentő üzenet Moszkva felé, és jelzi, hogy Ukrajna nincs egyedül – ugyanakkor a terv Oroszország provokációjaként is értelmezhető.
Donald Trump alaszkai csúcstalálkozója után népszerűsége a korábbi 50-ről 54 százalékra emelkedett, miközben elutasítottsága 48-ról 44 százalékra csökkent. A diplomáciai offenzíva erős vezetőként mutatja be az elnököt, ami komoly politikai előnyt jelenthet a 2026-os félidős választások előtt, még akkor is, ha az amerikai társadalom továbbra is megosztott Ukrajna támogatásának mértékéről.
Mi várható az orosz-ukrán háború alakulása tekintetében a washingtoni egyeztetések után? Milyen üzenete volt az Ovális Irodában elhelyezett Ukrajna-térképnek? Befolyásolni tudja-e Európa a fejleményeket? Lehet-e Budapest egy Putyin-Zelenszkij vagy egy hármas csúcstalálkozó helyszíne? Elemzőnk válaszolt.
Egy lehetséges békemegállapodás központi eleme lenne a Kijevnek nyújtott nyugati biztonsági garanciák kérdése. Berlin szerint tevékenyen részt vesz majd azok biztosításában, de katonákat nem küldene Ukrajnába – egyszerűen azért, mert nincs annyi embere.
A hét ábrája
Oroszország a háború lezárásához az ukrán csapatok kivonását követelné Donbaszból, ami Ukrajna számára 7000 km² és több 10 stratégiai jelentőségű város elvesztését jelentené. Miközben Trump és a NATO főtitkára nyitottnak mutatkoztak az orosz területi ellenőrzés elismerésére, az orosz erők újabb áttörést értek el Donyeckben, tovább erősítve Moszkva pozícióját a közelgő amerikai–orosz csúcson.
Néha a jóból is megárt a sok. Így jártak az észtek is a vaddisznóhússal. Annyi állatot kilőttek már, hogy a húsuk a fagyasztóikba sem fér el. De megtalálták az európai megoldást. Ami felesleges, és a kutyának sem kell, azt még mindig el lehet küldeni az ukránoknak – ez a módszer a fegyvereknél működött.
Ukrajna egyre inkább kettős kényszerpályán mozog: miközben a hazai fegyvergyártás felpörgetésével igyekszik csökkenteni a nyugati szállításoktól való kritikus függőségét, egyre sürgetőbbé válik a fenyegető pénzügyi összeomlás elkerülése. A tét nem kevesebb, mint a háború fenntarthatósága.
Amerikai alapok szerezték meg Ukrajna egyik legnagyobb gabonaterminálját Odesszában. A tranzakció jogi viták után valósult meg, és az USA gazdasági térnyerését jelzi, miközben Európa kiszorul a stratégiai infrastruktúrából.
Ukrajna újjáépítése a háború pusztítása után nem csupán az infrastruktúra helyreállításáról szól, hanem egy ambiciózus zöldátmenetről is, amelynek célja egy fenntarthatóbb és ellenállóbb gazdaság kiépítése – lenne.
Az orosz–ukrán béketárgyalásokon bemutatott feltételeket a felek kölcsönösen elutasították. A hétvégi ukrán dróntámadás ráadásul felbőszítette Putyint, ami nem jó hír Kijevnek, különösen annak fényében, hogy egyre inkább úgy tűnik, Trump hátat fordít a konfliktusnak. A béke reménye a küldöttségekkel együtt hagyta el a tárgyalóasztalt.
A mesterséges intelligenciával vezérelt drónok új korszakot nyitnak az orosz–ukrán háborúban, ahol már nemcsak a tűzerő, hanem az algoritmus is dönt.
Lezajlott az orosz–ukrán tárgyalások második fordulója Törökországban. A találkozó egy óra alatt véget is ért, a két fél lényegi kérdésekről nem is beszélt. Úgy tűnt, a találkozón a török közvetítők akarják leginkább a háború végét.
A JP Morgan friss jelentése szerint nyár közepére létrejöhet egy tűzszünet Ukrajnában, de a négy lehetséges szcenárió egyikében sem szerepel az oroszok által elfoglalt területek visszaszerzése vagy a NATO-tagság. Mit mond a Georgia-, az Izrael-, a Dél-Korea- és a Fehéroroszország-forgatókönyv?
A Krím orosz területként való elismerése kulcsfontosságúvá vált az orosz–ukrán béketervezet elutasításában, mivel Ukrajna alkotmánya tiltja a területek átadását. A javaslat Moszkva számára kedvező lett volna, de Zelenszkij nem fogadta el a félsziget elvesztését – ezáltal megakadályozva a megállapodást.
Törökország közvetítésével tárgyalások indultak a fekete-tengeri tűzszünetről, bár az orosz delegáció végül nem jelent meg Ankarában. A megbeszélések célja a tengeri katonai műveletek koordinációja és a kereskedelmi útvonalak védelme, ami Ankara geopolitikai érdekeit is szolgálja.
Ukrajna 2026-ra pénzügyi összeomlással nézhet szembe a háború miatti óriási védelmi kiadások és a GDP 22 százalékát kitevő költségvetési hiány miatt. A G7 idei támogatása csak átmeneti megoldás, így a Trump-kormányzat kivonulása kulcsfontosságúvá teheti a béketárgyalások előmozdítását Európa számára.
Egy újabb geopolitikai játszma indult el a kritikus ásványokért a napokban, miután Kongó az M23 lázadók elleni amerikai támogatásért cserébe ritkaföldfémeket kínál. Az USA vezetése nyitott is erre, mivel csökkentené Kína afrikai bányászati dominanciáját és diverzifikálná az amerikai ritkaföldfémforrásokat, hasonlóan az Ukrajnában javasolt, de egyelőre jegelt dealhez.
