Ukrajna – makronom.eu
2025. július 16., szerda

Ukrajna zöldújjáépítése: út a fenntartható jövő felé? 

2025. július 15. | Halaska Gábor

Ukrajna újjáépítése a háború pusztítása után nem csupán az infrastruktúra helyreállításáról szól, hanem egy ambiciózus zöldátmenetről is, amelynek célja egy fenntarthatóbb és ellenállóbb gazdaság kiépítése – lenne. 

Végtelen háború – tovább eszkalálódhat az orosz–ukrán konfliktus 

2025. június 6. | Páczi Zsolt

Az orosz–ukrán béketárgyalásokon bemutatott feltételeket a felek kölcsönösen elutasították. A hétvégi ukrán dróntámadás ráadásul felbőszítette Putyint, ami nem jó hír Kijevnek, különösen annak fényében, hogy egyre inkább úgy tűnik, Trump hátat fordít a konfliktusnak. A béke reménye a küldöttségekkel együtt hagyta el a tárgyalóasztalt.  

Négy forgatókönyv az ukrajnai rendezésre 

2025. május 27. | Mihálovics Zoltán

A JP Morgan friss jelentése szerint nyár közepére létrejöhet egy tűzszünet Ukrajnában, de a négy lehetséges szcenárió egyikében sem szerepel az oroszok által elfoglalt területek visszaszerzése vagy a NATO-tagság. Mit mond a Georgia-, az Izrael-, a Dél-Korea- és a Fehéroroszország-forgatókönyv? 

Miért épp a Krímen bukott el az orosz–ukrán békemegállapodás? 

2025. április 25. | Mihálovics Zoltán

A Krím orosz területként való elismerése kulcsfontosságúvá vált az orosz–ukrán béketervezet elutasításában, mivel Ukrajna alkotmánya tiltja a területek átadását. A javaslat Moszkva számára kedvező lett volna, de Zelenszkij nem fogadta el a félsziget elvesztését – ezáltal megakadályozva a megállapodást. 

Törökországban tárgyalnak a fekete-tengeri tűzszünetről 

2025. április 16. | Mihálovics Zoltán

Törökország közvetítésével tárgyalások indultak a fekete-tengeri tűzszünetről, bár az orosz delegáció végül nem jelent meg Ankarában. A megbeszélések célja a tengeri katonai műveletek koordinációja és a kereskedelmi útvonalak védelme, ami Ankara geopolitikai érdekeit is szolgálja.  

Ukrajna: 2026 lehet az összeomlás éve 

2025. április 1. | Mihálovics Zoltán

Ukrajna 2026-ra pénzügyi összeomlással nézhet szembe a háború miatti óriási védelmi kiadások és a GDP 22 százalékát kitevő költségvetési hiány miatt. A G7 idei támogatása csak átmeneti megoldás, így a Trump-kormányzat kivonulása kulcsfontosságúvá teheti a béketárgyalások előmozdítását Európa számára. 

Trump ritkaföldfém-bányászati megállapodást tervez Kongóval

2025. március 23. | Halaska Gábor

Egy újabb geopolitikai játszma indult el a kritikus ásványokért a napokban, miután Kongó az M23 lázadók elleni amerikai támogatásért cserébe ritkaföldfémeket kínál. Az USA vezetése nyitott is erre, mivel csökkentené Kína afrikai bányászati dominanciáját és diverzifikálná az amerikai ritkaföldfémforrásokat, hasonlóan az Ukrajnában javasolt, de egyelőre jegelt dealhez. 

Gázvezetékekből támadó katonák: fordulat a kurszki fronton 

2025. március 10. | Santo Martin

Oroszország és Ukrajna súlyos összecsapások közepette küzd a kritikus jelentőségű kurszki régióban, miközben a világ figyelme a béketárgyalásokra irányul. A Donyec-medence és Ukrajna határvidékei lángokban állnak, Kijev pedig egyre nehezebb helyzetbe kerül a váratlan orosz előrenyomulás miatt.

Már körvonalazódik az ukrajnai háború végére kerülő pont 

2025. február 19. | Páczi Zsolt

A Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vezette delegációk kedden Rijádban találkoztak, hogy felvázolják az ukrajnai háború rendezésének forgatókönyvét. A tárgyalások mindkét fél szerint jó irányba haladnak, Trump és Putyin pedig akár már februárban asztalhoz ülhet. Lássuk, mi történt az egyeztetésen! 

Zelenszkij visszautasította Trump ajánlatát 

2025. február 19. | Mihálovics Zoltán

Zelenszkij visszautasította az USA ajánlatát, amellyel Washington ellenőrzést szerzett volna az ukrán kritikus nyersanyagok kitermelése felett. Az ukrán elnök ehelyett közvetlen biztonsági garanciákat és egy közös béketervet szeretne elérni az USA-val, mielőtt tárgyalásokat kezdene Oroszországgal.

A béke képlete Ukrajna gazdasági felosztása lesz 

2025. február 15. | Matus Tibor

Gleb Prosztakov orosz üzleti elemző szerint Ukrajna nemcsak választóvonal és ütközőzóna lehet Oroszország és az Egyesült Államok számára, hanem egy olyan országgá válhat, amely a kölcsönös kereskedelmi érdekek alapján összeköti a szembenálló feleket– egyfajta biztosítékként.

Ukrajna gázfegyvere visszacsap 

2025. február 13. | Matus Tibor

Az orosz hadsereg folyamatosan támadta az ukrán energetikai létesítményeket. Most, hogy Kijev felmondta az európai gáztranzitot, immár semmi sem gátolja Moszkvát, hogy a gázlétesítményeket is célba vegye. Az ukrán tárolók kimerülőben, és lehet, hogy kénytelenek lesznek Európából vásárolni.

Donald Trump is vinné az ukránok ritkaföldfémét 

2025. február 5. | Matus Tibor

Donald Trump elnök a héten kijelentette, hogy egy olyan megállapodást szeretne elérni, amely lehetővé tenné az Egyesült Államok számára, hogy hozzáférjen Ukrajna ritkaföldfémforrásaihoz, cserébe a Kijevnek folyósított katonai és gazdasági segélyért.

Az ukrán katonák berobbantották a pokrovszki bányájukat 

2025. január 31. | Matus Tibor

Pokrovszk mellett törnek előre az oroszok, miközben az ukrán csapatok felrobbantották az ellenőrzésük alatt lévő legnagyobb szénbányát. Úgy tűnik, Oroszország a tűzszünet előtt igyekszik minél több nyersanyaglelőhelyet elfoglalni, amivel az ukránoknak nyújtott nyugat hitelek visszafizetését is veszélyezteti.

Zelenszkij szerint Ukrajna szállíthat azerbajdzsáni gázt Európába 

2025. január 26. | Matus Tibor

Szombaton az ukrán elnök Vologyimir Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna készen áll a földgáz tranzitjára Azerbajdzsánból Európába. Úgy tűnik, hatott, hogy a gázszállítással kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök kilátásba helyezte akár az orosz szankciók visszavonását.

A háború befejezésének kulcsa a szankciók szakaszos feloldásában rejlik? 

2025. január 17. | Matus Tibor

Keith Kellogg, Donald Trump ukrajnai megbízottja szerint egy elfogadható béke érdekében megígérhetik az Oroszország elleni szankciók teljes feloldását és a kapcsolatok normalizálását. Ian Proud volt brit diplomata szerint viszont a szankciókat, mintegy jutalomként, csak szakaszosan szabad feloldani.

A háború befejezése Ukrajnában II. – gyakorlati tanácsok

2024. december 30. | Matus Tibor

Az ukrajnai konfliktusban a Nyugat eddig egyetlen stratégia segítségével kereste a megoldást: támogatni Ukrajnát. A cél a béke, méghozzá a győzelem által. Ez azonban kudarcot vallott. A béke elérése ugyan nem lehetetlen, de ehhez sok nyugati vezetőnek át kellene értékelnie az elvárásait. Cikkünk második részében bemutatjuk, hogy Paul Robinson, az Ottawai Egyetem professzora miképp alkalmazná a háborúk befejezéséről szóló elméleteket az ukrajnai helyzetre.

Európa nem tud elég fegyvert előállítani Ukrajnának – ezért fizet Kijevnek, hogy megtegye 

2024. december 1. | Matus Tibor

Ukrajna európai szövetségesei küzdenek azért, hogy elegendő fegyverrel lássák el Kijevet. Persze először az elöregedett fegyverektől igyekeztek megszabadulni, majd gyorsan szembejött a valóság: a raktárak kiürültek, és a beszerzésekre már nem elég a pénz, még a sok pénz sem. A The Wall Street Journal megoldásként a dán modellt mutatta be, ami elkésett ötletnek tűnik, mert ehhez is kellenek az ukrán emberek, akik meglehetősen megfogyatkoztak a harcok során.

A jövő évi ukrán költségvetési tervezet

2024. október 19. | Matus Tibor

A Kijevi Közgazdasági Iskola közzétette a 2025-ös ukrán költségvetési tervezetet, amely hasonlóan az ideihez, egyértelműen a védelemre, a biztonságra és a szociális ellátásra összpontosít. Abban is egyezik, hogy jövőre is számít a nemzetközi partnerek jelentős és rendszeres pénzügyi támogatására. A külföldi forrásoktól 36,9 milliárd dollár hitelt szeretnének, ami kulcsfontosságú a költségvetési stabilitás megőrzéséhez.

A háború, és ami mögötte van 

2024. szeptember 7. | Makronóm

Újabb fordulatot vett a háború az utóbbi hetekben az orosz és az ukrán harctéri sikerek nyomán. Ennek apropóján érdemes alaposan megvizsgálni, hogy milyen nagyhatalmi érdekek mozgatják a konfliktusban meghatározó feleket, és mi várható a jövőben. 

Ha a Gazprom nem, akkor ki szállíthat majd az ukrán vezetéken keresztül? 

2024. szeptember 5. | Matus Tibor

Ukrajna jelezte, hogy miképp képzeli el a területén keresztüli gázszállítás folytatását, amikor négy hónap múlva lejár a Gazprommal kötött tranzitszerződés. Az ukránok már csak közép-ázsiai gázban gondolkodnak, és ebbe akár még az oroszok is belemennének.  

Béke vagy eszkaláció?

2024. augusztus 15. | Makronóm

Oroszország 2022-ben szállta meg Ukrajnát, hogy megakadályozza a NATO lehetséges támadási útvonalát. Számos szakértő villámháborúra számított. Most ott tartunk, hogy néhány nap alatt alapjaiban változott meg az ukrajnai háború képe, amikor ukrán csapatok átlépték a határt, és több mint tíz kilométerre behatoltak a kurszki tartományba.

Németország egy bizonyos Volodimir Z.-t gyanúsít az Északi Áramlat felrobbantásával 

2024. augusztus 15. | Makronóm

A német ügyészség nyomozásának eredményei arra jutottak, hogy egy ukrán férfi, bizonyos Volodimir Z. lehet a felelős a 2022. szeptember 26-i balti-tengeri robbantásokért, amikor az Északi Áramlat 1 és 2 orosz földgázvezetékeket működésképtelenné tették. Ki lehet a rejtélyes figura, és valóban van-e köze a szabotázsakcióhoz? 

A Fitch jelentősen lerontotta Ukrajna hitelminősítését 

2024. július 27. | Matus Tibor

A hitelminősítő intézet arra számít, hogy az ország nem fogja tudni kezelni a külső kereskedelmi adósságot, amíg a kötvénytulajdonosokkal le nem zárul a szerkezetátalakítási megállapodás, így Ukrajna hitelminősítését „CC”-ről „C” értékre rontotta.

A geopolitika „kétszerkettője” 

2024. július 15. | Santo Martin

Branko Milanović világhírű közgazdász egy nagyon érdekes eszmefuttatást vett górcső alá, amely négy különböző ideológiai koalíciót határoz meg a jelenleg folyó és a világpolitikát befolyásoló ukrajnai és gázai konfliktus mentén.

Az orosz–ukrán háború teljesen megváltoztatja a hadviselést 

2024. július 3. | Makronóm

Az orosz–ukrán háború jelentős hatást gyakorolt a nemzetközi kapcsolatokra, de arról, hogy katonai területen milyen változásokat hozott, kevesebb szó esik. Mielőtt belemennénk a részletekbe, érdemes felidézni, hogy a fegyveres erők három fő alkotóeleme a katona, az eszköz és a doktrína, azaz az előző kettő használatára vonatkozó módszertan.

Videó

Hét ábrája

Social media

Partnereink

Kérdezz bátran!
Chat