Ukrajna újjáépítése a háború pusztítása után nem csupán az infrastruktúra helyreállításáról szól, hanem egy ambiciózus zöldátmenetről is, amelynek célja egy fenntarthatóbb és ellenállóbb gazdaság kiépítése – lenne.
Az orosz–ukrán béketárgyalásokon bemutatott feltételeket a felek kölcsönösen elutasították. A hétvégi ukrán dróntámadás ráadásul felbőszítette Putyint, ami nem jó hír Kijevnek, különösen annak fényében, hogy egyre inkább úgy tűnik, Trump hátat fordít a konfliktusnak. A béke reménye a küldöttségekkel együtt hagyta el a tárgyalóasztalt.
A mesterséges intelligenciával vezérelt drónok új korszakot nyitnak az orosz–ukrán háborúban, ahol már nemcsak a tűzerő, hanem az algoritmus is dönt.
Lezajlott az orosz–ukrán tárgyalások második fordulója Törökországban. A találkozó egy óra alatt véget is ért, a két fél lényegi kérdésekről nem is beszélt. Úgy tűnt, a találkozón a török közvetítők akarják leginkább a háború végét.
A JP Morgan friss jelentése szerint nyár közepére létrejöhet egy tűzszünet Ukrajnában, de a négy lehetséges szcenárió egyikében sem szerepel az oroszok által elfoglalt területek visszaszerzése vagy a NATO-tagság. Mit mond a Georgia-, az Izrael-, a Dél-Korea- és a Fehéroroszország-forgatókönyv?
A Krím orosz területként való elismerése kulcsfontosságúvá vált az orosz–ukrán béketervezet elutasításában, mivel Ukrajna alkotmánya tiltja a területek átadását. A javaslat Moszkva számára kedvező lett volna, de Zelenszkij nem fogadta el a félsziget elvesztését – ezáltal megakadályozva a megállapodást.
Törökország közvetítésével tárgyalások indultak a fekete-tengeri tűzszünetről, bár az orosz delegáció végül nem jelent meg Ankarában. A megbeszélések célja a tengeri katonai műveletek koordinációja és a kereskedelmi útvonalak védelme, ami Ankara geopolitikai érdekeit is szolgálja.
Ukrajna 2026-ra pénzügyi összeomlással nézhet szembe a háború miatti óriási védelmi kiadások és a GDP 22 százalékát kitevő költségvetési hiány miatt. A G7 idei támogatása csak átmeneti megoldás, így a Trump-kormányzat kivonulása kulcsfontosságúvá teheti a béketárgyalások előmozdítását Európa számára.
Egy újabb geopolitikai játszma indult el a kritikus ásványokért a napokban, miután Kongó az M23 lázadók elleni amerikai támogatásért cserébe ritkaföldfémeket kínál. Az USA vezetése nyitott is erre, mivel csökkentené Kína afrikai bányászati dominanciáját és diverzifikálná az amerikai ritkaföldfémforrásokat, hasonlóan az Ukrajnában javasolt, de egyelőre jegelt dealhez.
Oroszország és Ukrajna súlyos összecsapások közepette küzd a kritikus jelentőségű kurszki régióban, miközben a világ figyelme a béketárgyalásokra irányul. A Donyec-medence és Ukrajna határvidékei lángokban állnak, Kijev pedig egyre nehezebb helyzetbe kerül a váratlan orosz előrenyomulás miatt.
A héten komoly EU-küldöttség érkezett Kijevbe, hogy támogatásáról biztosítsa Ukrajnát ezekben a számukra kifejezetten nehéz időkben. Egy orosz portál szerint az ukrán parlament Zelenszkijt a delegáció előtt alázta meg.
A Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter vezette delegációk kedden Rijádban találkoztak, hogy felvázolják az ukrajnai háború rendezésének forgatókönyvét. A tárgyalások mindkét fél szerint jó irányba haladnak, Trump és Putyin pedig akár már februárban asztalhoz ülhet. Lássuk, mi történt az egyeztetésen!
Zelenszkij visszautasította az USA ajánlatát, amellyel Washington ellenőrzést szerzett volna az ukrán kritikus nyersanyagok kitermelése felett. Az ukrán elnök ehelyett közvetlen biztonsági garanciákat és egy közös béketervet szeretne elérni az USA-val, mielőtt tárgyalásokat kezdene Oroszországgal.
Gleb Prosztakov orosz üzleti elemző szerint Ukrajna nemcsak választóvonal és ütközőzóna lehet Oroszország és az Egyesült Államok számára, hanem egy olyan országgá válhat, amely a kölcsönös kereskedelmi érdekek alapján összeköti a szembenálló feleket– egyfajta biztosítékként.
Az orosz hadsereg folyamatosan támadta az ukrán energetikai létesítményeket. Most, hogy Kijev felmondta az európai gáztranzitot, immár semmi sem gátolja Moszkvát, hogy a gázlétesítményeket is célba vegye. Az ukrán tárolók kimerülőben, és lehet, hogy kénytelenek lesznek Európából vásárolni.
Donald Trump elnök a héten kijelentette, hogy egy olyan megállapodást szeretne elérni, amely lehetővé tenné az Egyesült Államok számára, hogy hozzáférjen Ukrajna ritkaföldfémforrásaihoz, cserébe a Kijevnek folyósított katonai és gazdasági segélyért.
Pokrovszk mellett törnek előre az oroszok, miközben az ukrán csapatok felrobbantották az ellenőrzésük alatt lévő legnagyobb szénbányát. Úgy tűnik, Oroszország a tűzszünet előtt igyekszik minél több nyersanyaglelőhelyet elfoglalni, amivel az ukránoknak nyújtott nyugat hitelek visszafizetését is veszélyezteti.
Szombaton az ukrán elnök Vologyimir Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna készen áll a földgáz tranzitjára Azerbajdzsánból Európába. Úgy tűnik, hatott, hogy a gázszállítással kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök kilátásba helyezte akár az orosz szankciók visszavonását.
Keith Kellogg, Donald Trump ukrajnai megbízottja szerint egy elfogadható béke érdekében megígérhetik az Oroszország elleni szankciók teljes feloldását és a kapcsolatok normalizálását. Ian Proud volt brit diplomata szerint viszont a szankciókat, mintegy jutalomként, csak szakaszosan szabad feloldani.
Az ukrajnai konfliktusban a Nyugat eddig egyetlen stratégia segítségével kereste a megoldást: támogatni Ukrajnát. A cél a béke, méghozzá a győzelem által. Ez azonban kudarcot vallott. A béke elérése ugyan nem lehetetlen, de ehhez sok nyugati vezetőnek át kellene értékelnie az elvárásait. Cikkünk második részében bemutatjuk, hogy Paul Robinson, az Ottawai Egyetem professzora miképp alkalmazná a háborúk befejezéséről szóló elméleteket az ukrajnai helyzetre.
Ukrajna európai szövetségesei küzdenek azért, hogy elegendő fegyverrel lássák el Kijevet. Persze először az elöregedett fegyverektől igyekeztek megszabadulni, majd gyorsan szembejött a valóság: a raktárak kiürültek, és a beszerzésekre már nem elég a pénz, még a sok pénz sem. A The Wall Street Journal megoldásként a dán modellt mutatta be, ami elkésett ötletnek tűnik, mert ehhez is kellenek az ukrán emberek, akik meglehetősen megfogyatkoztak a harcok során.
A Kijevi Közgazdasági Iskola közzétette a 2025-ös ukrán költségvetési tervezetet, amely hasonlóan az ideihez, egyértelműen a védelemre, a biztonságra és a szociális ellátásra összpontosít. Abban is egyezik, hogy jövőre is számít a nemzetközi partnerek jelentős és rendszeres pénzügyi támogatására. A külföldi forrásoktól 36,9 milliárd dollár hitelt szeretnének, ami kulcsfontosságú a költségvetési stabilitás megőrzéséhez.
Újabb fordulatot vett a háború az utóbbi hetekben az orosz és az ukrán harctéri sikerek nyomán. Ennek apropóján érdemes alaposan megvizsgálni, hogy milyen nagyhatalmi érdekek mozgatják a konfliktusban meghatározó feleket, és mi várható a jövőben.
Ukrajna jelezte, hogy miképp képzeli el a területén keresztüli gázszállítás folytatását, amikor négy hónap múlva lejár a Gazprommal kötött tranzitszerződés. Az ukránok már csak közép-ázsiai gázban gondolkodnak, és ebbe akár még az oroszok is belemennének.
Alekszander Lukasenka fehérorosz elnök egy interjúban mondta el gondolatait a kurszki helyzetről. Kiemelte, hogy Minszk nem akar eszkalációt, sőt a konfliktus mielőbbi békés rendezését támogatja, de bármit megtesz, ha az országát támadás éri.
Oroszország 2022-ben szállta meg Ukrajnát, hogy megakadályozza a NATO lehetséges támadási útvonalát. Számos szakértő villámháborúra számított. Most ott tartunk, hogy néhány nap alatt alapjaiban változott meg az ukrajnai háború képe, amikor ukrán csapatok átlépték a határt, és több mint tíz kilométerre behatoltak a kurszki tartományba.
A német ügyészség nyomozásának eredményei arra jutottak, hogy egy ukrán férfi, bizonyos Volodimir Z. lehet a felelős a 2022. szeptember 26-i balti-tengeri robbantásokért, amikor az Északi Áramlat 1 és 2 orosz földgázvezetékeket működésképtelenné tették. Ki lehet a rejtélyes figura, és valóban van-e köze a szabotázsakcióhoz?
A hitelminősítő intézet arra számít, hogy az ország nem fogja tudni kezelni a külső kereskedelmi adósságot, amíg a kötvénytulajdonosokkal le nem zárul a szerkezetátalakítási megállapodás, így Ukrajna hitelminősítését „CC”-ről „C” értékre rontotta.
Branko Milanović világhírű közgazdász egy nagyon érdekes eszmefuttatást vett górcső alá, amely négy különböző ideológiai koalíciót határoz meg a jelenleg folyó és a világpolitikát befolyásoló ukrajnai és gázai konfliktus mentén.
Az orosz–ukrán háború jelentős hatást gyakorolt a nemzetközi kapcsolatokra, de arról, hogy katonai területen milyen változásokat hozott, kevesebb szó esik. Mielőtt belemennénk a részletekbe, érdemes felidézni, hogy a fegyveres erők három fő alkotóeleme a katona, az eszköz és a doktrína, azaz az előző kettő használatára vonatkozó módszertan.
