Macron elnök szinte hetente sürgeti NATO-katonák Ukrajnába vezénylését. Ám egy április végi interjúban az államfő bejelentette, hogy „vitát kíván nyitni” a nukleáris fegyvereket is magában foglaló európai védelemről. Otthon – jobbról és balról – nem győzték figyelmeztetni, hogy ez nem olyan egyszerű kérdés, amiben még az egyébként nagy hatalmú francia elnök is akár kénye-kedve szerint dönthet.
Az ukrán fegyveres erők kudarcai csalódást okoztak egyes nyugati hitelezőknek, és a magánkölcsönt nyújtók egy csoportja követeli, hogy Ukrajna kezdje meg államadósságának törlesztését a 2022 óta tartó moratórium után. Ez az álláspont azonban ütközik az Egyesült Államok és uniós partnerei érdekeivel.
A nyugati világrend túlélése veszélyben van, de annak fenyegetése most nem Kína vagy Oroszország irányából közeledik. A Nyugat külpolitikai kettős mércéje most újra erodálja belülről a nemzetközi jogrendet. Az orosz–ukrán háború, a Gázai övezet fegyveres konfliktusai és a napokban felerősödött Izrael–Irán-szembenállás egyaránt rámutatott arra, hogy a nemzetközi jog érvényesítése eltérő módon zajlik a nyugati és a nem nyugati értékrendet képviselő szereplőkkel szemben. Az igazságos világrend igazságos jogérvényesítést követel.
Hónapokon át tartó huzavona után az Egyesült Államok képviselőháza végül megszavazta azt a 95 milliárd dolláros segélycsomagot, amelyből mintegy 61 milliárd jut Ukrajna megsegítésére. Azt, hogy hogyan engedhették ezt meg a republikánusok azzal magyarázható, hogy a pénz elsődleges haszonélvezője nem Kijev, hanem az Egyesült Államok védelmi ipara. A megszavazott segélyből csupán 9 milliárd dollár lesz Ukrajnának átutalva, míg a többi az USA-ban kerül megforgatásra. Ezzel együtt az ukrán háborús sikert elkönyvelni még nagyon korai lenne, ugyanis nem a pénz a legégetőbb probléma.
Az egész nemzetközi közvéleményt megrázta a moszkvai terrortámadás. Számos összeesküvés-elmélet látott napvilágot arról, hogy ténylegesen ki állhat a terrorcselekmény mögött, ezeknek járunk most utána. Az incidenst az Iszlám Állam vállalta magára, de Putyin szerint Ukrajna készítette elő. A törökök állítják, hogy külföldi hírszerzés szervezte, hogy Oroszországot figyelmeztessék: az igazi háború a muszlimokkal van. Az események emlékeztetnek arra, hogy a terroristacsoportok, mint az Iszlám Állam, továbbra is képesek jelentős károkat okozni Európában.
Ahogy terjed Európában a háborús fáradtság, úgy csökken a lelkesedés a közel hatmillió ukrán menekült befogadása iránt, és egyre több esetben arra ösztönöznék őket a fogadó országok, hogy térjenek vissza háború sújtotta hazájukba. Ebben talán Észtország a legbuzgóbb.
Cikkünkben felidézzük 2022 július utolsó hetét, amikor a Naftogáz Ukrajna legnagyobb olaj- és gázszolgáltató vállalata bejelentette, hogy nem fogja kifizetni az eurókötvények tulajdonosai számára az esedékes törlesztőrészleteket és kamatokat, amivel technikai csődbe került (2022-ben 1,4 milliárd USD a kibocsátott kötvények értéke). De nem csak a vállalatot, hanem egész Ukrajnát is magával ránthatja ezzel a döntéssel.
Ahogy jönnek az orosz sikerek az ukrán fronton, úgy nő az oroszok önbizalma, és már nyíltan kifejtik, hogy Odessza mindig is orosz város volt, és újra az lesz. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy „vásárlóerő-paritáson számolva” Oroszország megelőzte Németországot, már szinte semmi sem gátolja őket abban, hogy magukat Európa vezető államává avanzsálják. Az egyik legújabb orosz elemzésben már Amerika és a Nyugat elkerülhetetlen vereségéről írnak, és nem tartják lehetetlennek, hogy egy civilizációs apokalipszis vár Európára – jósolja egy orosz portál szakértője.
A nemzetgazdasági miniszter Genkben vett részt a Versenyképességi Tanács informális ülésén, ahol kifejtette, hogy az EU-nak közös, széles körű, az elektromos autózást érintő támogatási programot kellene indítania, illetve Ukrajna uniós csatlakozása előkészítetlen, és az emiatt bekövetkezett ágazati torzulások is kezelésre szorulnak.
Az oroszok a saját diplomáciájuk győzelmének minősítik azt, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság elutasította Ukrajna Oroszországgal szembeni követeléseinek nagy részét egy 2017-es perben. A Nyugat zokon vette, hogy ezzel a testület néhány napon belül másodszor döntött egyértelműen a nyugati érdekek ellen. Washington, Berlin és a NATO már külön törvényszéket tervez, ahol bíróság elé tudná állítani Moszkvát, miközben kikerülné a kialakult globális igazságszolgáltatási rendszert.
Az EU vezetői egységet mutattak azzal, hogy jóváhagyták az 50 milliárd eurós segélyt Ukrajnának, sőt erről még a magyar miniszterelnököt is meggyőzték, tudósított a Politico győzelmi jelentésében, kihangsúlyozva, hogy ebben mekkora szerepe volt Európa nagyjainak. Az orosz Vzgljad is foglalkozott a tegnapi döntéssel, igaz, ők azt emelték ki, hogy mi mindent sikerült elérnie Orbán Viktornak.
Nagy István agrárminiszter jelezte, meg kell védeni az európai agrár- és élelmiszeripart a hátrányos kereskedelmi intézkedésektől, amelyek az ukrán termelőket hozzák előnybe az európai piacon.
A Politico írását stílusosan egy magyar mondással kezdi, miszerint a dolgok „a béka feneke alatt vannak”, és ha Magyarország megpróbálja megakadályozni az európai vezetőket a jövő heti találkozójukon az ukránoknak szánt 50 milliárd eurós mentőöv jóváhagyásában, akkor még rosszabb helyzetben lesz.
Idézzük fel mi is történt, amikor a szomszédos országunkban háború tört ki, milyen prognózist jeleztek a gazdaságát illetően.
A háború hatására szakértők szerint az ukrán gazdaság mérete megfeleződött, ami jelentősen csökkentette az ország költségvetési bevételeit. Ezenfelül az ukrán kormánynak számolnia kell a hadi kiadások drasztikus növekedésével is. Ukrajna elnöki hivatalának tanácsadója szerint az év végére a költségvetési hiány elérheti az 50 milliárd dollárt, ami a GDP-nek 30-35 százalékát teszi ki.
Ahogy elkezdődött az orosz–ukrán konfliktus, amelyben az USA oly’ állhatatosan támogatja az egyik felet, rögtön elkezdték vádolni az elnököt, Joe Bident. Azért, hogy nem annyira önzetlenül védi az utolsó ukrán katonáig a demokrácia értékeit, inkább az amerikai befektetők érdekeit tartja fontosabbnak. Biden ellen most egy ukrán vállalat, a Burismával való kapcsolatának meglehetősen szaftos ügyét hozzák fel.
Az oroszok is figyelik az EU-n belüli civódásokat, például a nemrég újjáalakult magyar–szlovák tandem küzdelmét az európai föderalista törekvések ellen. Szerintük a „jó úton” Budapest kapna valamiféle formai engedményt, ami esetleg módosítja az ukrajnai segélyek mechanizmusát, de a döntés lényegét nem. A „rossz” opcióban viszont megfoszthatják Orbánt a vétójogától az Európai Tanácsban.
Nem csak nálunk töprengenek azon, miképp is lehetne befejezni az orosz–ukrán konfliktust, természetesen sokféle megoldás létezik. Egy kínai véleménycikk szerint a végkifejlet egy új status quo kialakítása lehet.
Az Economist Intelligence Unit (EIU) három forgatókönyvet vázolt fel az orosz–ukrán háború lehetséges kimenetelére. Ukrajnát tárgyalóasztalhoz kényszeríthetik, főként akkor, ha Donald Trump vagy valamelyik republikánus jelölt nyeri az elnökválasztást. A másik lehetőség, hogy Oroszország elfoglalhatja Ukrajna keleti és déli területeit, ha elapad a nyugati támogatás. Végül, az EIU szerint, Oroszország veresége is benne van a pakliban.
Idézzük fel, hogy mi történt 2022 februárjában, még a háború kitörése előtt, amikor nyugati média rendszeresen kiemelte az orosz invázió veszélyét, amit nem csak a nyugati diplomaták és családtagjaik evakuálásával tapasztalhatunk meg, hanem az ukrajnai gazdasági szektorban bekövetkezett változásokban is.
Ezen a télen valószínűleg súlyosabbak lesznek az áramkimaradások, és Ukrajnában a lakosság kevésbé lesz elnéző. Tavaly az ukránok még az oroszokat, az idén viszont vélhetően inkább a helyi hatóságokat fogják hibáztatni a fennakadásokért.
Az orosz–ukrán háború kezdeti republikánus támogatottsága fokozatosan olvad. A pártvonalakon túlmenően az amerikaiak 41 százaléka szerint az USA túl sokat költ Ukrajnára. Igaz, a demokraták továbbra is szilárdan támogatják a jelenlegi kormányzati megközelítést. A konfliktus kimenetelét illetően a Gallup felmérése szerint az amerikaiak 64 százaléka gondolja úgy, hogy egyik fél sem nyeri meg a háborút.
Brüsszel tehetetlennek bizonyult az ukrán mezőgazdasági termékek uniós beáramlásának korlátozása és az európai gazdák védelme tekintetében – jelentette ki az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára Luxembourgban hétfőn.
A Kernel Holding Ukrajna legnagyobb gabonaexportőre. Most a cég részvényei zuhantak, ám valaki profitál belőle. A részvényesek képviselői csalásról beszélnek.
A háborúk a technológia, a harctéri taktika és a stratégia gyakorlati próbaterei. Az ukrajnai konfliktus sem más, sőt, mondhatjuk, hogy a modern hadviselés változásainak kirakata. Levonja-e a tapasztalatokat a NATO az ukrajnai háborúból?
A hét elején megérkeztek az első amerikai M1A1 Abrams típusú csúcsharckocsik Ukrajnába. Kijev 31 tengerentúli tankot kap, most az első, kisebb szállítmány érkezett meg, hogy pontosan mennyi, az még hadititok. A washingtoni demokrata párti vezetés még most is bízik abban, hogy Kijev képes lesz hosszú távon visszafoglalni az elvesztett területeket.
Ha Ukrajnát beengednék az unióba, akkor óriási támogatásokra lenne jogosult, és ezek az eurómilliárdok nagyobb részben az agrároligarchák zsebében kötnének ki – véli a bne IntelliNews portál szakértője.
A vilniusi NATO-csúcs hasonló eredménnyel ért véget, mint a 2008-as bukaresti találkozó: a NATO ígéretet tett Ukrajnának a jövőbeni csatlakozásra. Voltak hangos támogatók (britek, több közép-európai állam), de a vonakodó országokat (USA, Németország) nem sikerült meggyőzni. A döntő érv: az eddigi események bizonyítják, hogy a szövetségesek képesek hatékonyan segíteni Ukrajnát anélkül, hogy NATO-tagságra lenne szüksége.
Miközben Blinken külügyminiszter Kijevben mosolyokat és pénzt osztogatott, a háttérben egy államtitkár csendben megfogalmazta, miről is szól a látogatás és a háború valójában.
Recep Tayyip Erdogan török elnök a Vlagyimir Putyinnal folytatott hétfői tárgyalása után kijelentette, hogy hamarosan újra lehet éleszteni azt a gabonaszerződést, amely az ENSZ szerint az ukrán gabona piacra kerülésével segített enyhíteni az élelmiszerválságot – így tájékoztattak a vezető portálok. Az oroszok nagyon jól tudják, hogy Ukrajna túlélésének az egyik feltétele, hogy értékesíteni tudja a gabonáját.
A levegőben repdeső drónok mellett már víz alatt közlekedő, úgynevezett tengeri drónokat is bevetnek a háborúban – leginkább Ukrajna részéről. Azonban Oroszország sem hagy minket meglepetések nélkül: delfinekkel riogatja az ukrán búvárokat.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
