A Magyar Nemzeti Bank rendezte meg a Budapest Eurázsia Fórumot a két, szorosan összekapcsolódó kontinens jövőjét illető legfrissebb aggályok megvitatására. Az esemény idei témája – az elmúlt évek történéseiből és válságaiból merítve – az adaptáció, az alkalmazkodás volt. A kétnapos konferencia célja a perspektíva keresése, majd annak integrálása a globális diskurzusokba a fenntartható jövő érdekében.
Az Átmenetek a fenntarthatóságért címet viselő kétnapos konferencia mottója az alkalmazkodás, az adaptáció. Teszi mindezt a pénzügyi rendszer megbízhatóbbá és hatékonyabbá tételének, a geopolitika és a technológia kapcsolatainak, valamint a technológiai szingularitás lehetőségeinek vizsgálatával.
„Ha egyévnyi jólétet akarsz, termessz gabonát. Ha 10 évnyi jólétet akarsz, nevelj fát. Ha 100 évnyi jólétet akarsz, nevelj embereket” – idézte Matolcsy György a kínai közmondást köszöntőjében.
A konferenciát Matolcsy György, a magyar nemzeti bank elnökének köszöntőbeszéde nyitotta, amelyben hazánk keleti nyitást érintő kezdeményező szerepét méltatta. A jegybankelnök szerint Eurázsia és a fenntarthatóság egy olyan együtt járó fogalompár, ami „win-win-win” helyzetet eredményez az újonnan kialakuló világrendben.
Varga Mihály pénzügyminiszter beszédében kitért az Egy övezet, egy út kezdeményezésre, valamint az e-mobilitásra. Magyarországra egyre fontosabb és impozánsabb beruházások érkeznek az elektromos autók gyártása kapcsán, így ez a terület kiemelt szerepet játszik a hazai iparágak között.
A jegybankelnök és a pénzügyminiszter beszédének részletes összefoglalóját itt olvashatja:
Wu Hongbo, a kínai kabinet európai ügyekért felelős különleges képviselője kiemelte kormánya sikereit a fenntartható fejlődési célokat (SDG) illetően, valamint annak további ösztönzésére hívta fel a figyelmet.
„Az SDG bukása az emberiség katasztrófájához vezet” – mondta, miközben arról osztotta meg gondolatait, hogy az ENSZ globális fejlesztési céljainak mindössze 15 százaléka halad jó úton.
A fenntarthatóság elérésében kiemelt szerep jut a kormányoknak. Amennyiben az emberek nem látnak a saját életükben reményt, úgy a politikából, ezáltal a kormányukból is kiábrándulnak. Ezen gondolat mentén haladva a Kínai Kommunista Néppárt – számos ázsiai állammal kiegészülve – a globális szegénységet és a klímaváltozást egyaránt sikerrel kezeli.
A szélerőművek, a duzzasztógátak, Kína egyre növekvő elektromosautó-iparával egészül teljessé. Ez utóbbi már a világ teljes EV-piacának a felét biztosítja – mondta Wu.
Kína Egy övezet egy út kezdeményezése (BRI) egy olyan projekt, amelyet Orbán Viktor úgy jellemzett, mint „a program, ami megváltoztatja a világot” – idézte a miniszterelnök elismerő szavait. Ennek a programnak a kiegészítéseként indult meg Kína oldaláról a Globális Fejlesztési Kezdeményezés (GDI), hogy célzott beruházásokkal és projektekkel tovább segítse a fejlődő államokat.
Wu öt pontban látta az SDG sikerét.
- Be kell fejezni a hidegháborús mentalitást, amely jelenleg a világban zajlik, mivel ez egy olyan zeró összegű játék, ami helyett inkább párbeszédet és konzultációt kell fenntartani – utalva az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval folytatott egyre hűvösebb viszonyra.
- Nyitott globális gazdaságot és kereskedelmet kell fenntartani, ahol nincs helye a szétcsatolásnak és a protekcionizmusnak.
- Iparkodni kell a szegénység csökkentésén, az egészségügy emelésén és a zöldátállás terén.
- Az új technológiák fejlesztése során muszáj megosztani az információkat és segíteni a lemaradt országokat a ritmus felvételében.
- A fejlett államok között nagyobb fokú kooperáció szükséges minden téren.
Magyarország az egyik első volt, amely elismerte a Kínai Népköztársaságot 1949-ben, 74 évvel ezelőtt. Azóta ez a kötelék csak tovább erősödik, és ez egy új sikertörténet felé visz bennünket – zárta gondolatait.
Az esemény első panelbeszélgetését Szombati Anikó, az MNB ügyvezető igazgatója moderálta. Beszélgetőpartnere Nameer Khan, a MENA Fintech Egyesület elnöke, valamint Shadab Taiyabi, a Szingapúri FinTech Szövetség elnöke volt. Az utóbbi kiemelte, hogy a szingapúri fintechgyakorlat sikeressége a politikai, az üzleti és az akadémiai szektor szoros együttműködésében rejlik. A politikai döntéshozók szerepe nem ér véget az adott rendeletek és törvények meghozatalánál, a folyamatos visszaigazolások, az implementációs folyamatok lekövetése és a monitoringtevékenységek szintén fontosak.
„Szingapúr Ázsia zöld- és fenntartható pénzügyek csomópontjává vált” – emelte ki.
Az ország azon dolgozik, hogy 2050-re elérje nettó zéró kibocsátási céljait. Khan megemlítette annak a modellnek a szerepét, amelyet megalkottak a fenntarthatóság érdekében. „Mi egy olyan infrastruktúrát építettünk ki, amely lehetővé teszi, hogy bármilyen méretű vállalkozás beépítse a fenntartható és az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseket az üzleti modelljébe” – megemlítve a pénzügyi technológia terén elért sikerüket.
A második panelbeszélgetés moderátora Palotai Dániel, a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatója volt. A beszélgetés résztvevői Taehyoung Cho, a Koreai Bank Gazdaságkutató Intézetének főigazgatója, Kamran Khan, a Deutsche Bank csoportszintű ESG-vezetője az ázsiai csendes-óceáni térségben, Nurkhat Kushimov, az Astana Financial Services Authority vezérigazgatója, valamint Xin Wang, a Kínai Népi Bank (PBC) Kutatási Irodájának főigazgatója, a G20 Fenntartható Pénzügyi Munkacsoport társelnöke.
A beszélgetés a zöld- és digitális tranzakciók pénzügyi gyakorlatait érintette.
„Az ESG-k szerepe nemcsak azért fontos, mert az erkölcs ezt diktálja vagy mert felelősek vagyunk érte, hanem mert ha üzleti alapon nem tudunk benne elsők lenni ma, akkor ez a következő években már teljességgel lehetetlen lesz”
– emelte ki Kamran Khan.
Xin Wang a Kínában is egyre nagyobb teret nyerő fintechre helyezte a hangsúlyt. „Azzal, hogy egyre több szereplő használja a technológiát, az elkövetkezendő időkben az egyik legnagyobb kihívást az adatok tisztasága, a helyes koordináció és a fenntarthatóság biztosítása fogja jelenteni” – mondta.
Kushimov a zöldfinanszírozás kihívásait tekintve annak globális jellegére hívta fel a figyelmet. „Mindenki tiszta levegőt és óceánt szeretne, ám amikor a cselekvésre kerül a sor, már kevesen tesznek érte. Globális problémákra globális megoldások kellenek, és ebben nagy szerepe van a kormányok ösztönzőinek is” – tette hozzá Taehyoung Cho.
A Magyar Nemzeti Bank által szervezett Budapest Eurázsia Fórum idén két nap alatt több mint 50 előadót vonultat fel 16 országból. Az esemény célja, hogy elismert szakemberek és döntéshozók számára platformot teremtsen az eszmecserére napjaink legnagyobb kihívásai kapcsán. Idén a konferencia fókuszában az eurázsiai régió országai közötti fenntartható fejlődés és adaptáció áll.
Kép: Wu Hongbo forrás: eurazsiamagazin.hu
