Októberben hazánkban a foglalkoztatás továbbra is magas szinten áll, így már tartósan meghaladja a 4,7 millió főt, azaz magasabb a koronavírus előtti szintjénél. A munkanélküliségi ráta kissé nőtt, de még így is jobb, mint az EU-s átlag.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
Az elmúlt időszakban a foglalkoztatottság már nem tudott jelentősen növekedni: a foglalkoztatottak száma éves alapon 37 ezerrel nőtt, míg havi alapon kismértékben, 1,8 ezer fővel mérséklődött, azaz a mostani foglalkoztatotti létszám egyfajta tetőzésnek tekinthető. Ám nem szabad elfelejteni, hogy
ez a tetőzés egy kedvezőtlen gazdasági környezetben következett be, amikor az a csoda, hogy a foglalkoztatottak száma nem csökkent, ezzel nagyobb visszaesést okozva.
Ebben szerepe lehetett a betöltetlen álláshelyek magas számának, illetve a vállalatok félelmének, hogy ha elbocsátják a munkaerőt, később nem találnak másikat helyette.
A harmadik negyedévben a gazdaság negyedéves alapon már ismét bővülni tudott, ami a munkaerőpiaci kilátások szempontjából is kedvező jel, különösen, ha figyelembe vesszük a folyamatban lévő nagyberuházásokat is.
A nagyberuházások munkaerőigénye tehát azok elkészültével tovább növelheti a foglalkoztatást,
ám kérdés, hogy ehhez rendelkezésre fog-e állni a megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő vagy a vállalkozások egymástól csábítják el a munkaerőt. Valamennyire még van tér a foglalkoztatás bővülésére hazai forrásokból is, hiszen az aktivitás is növelhető, illetve még a munkanélküliségi ráta is kismértékben magasabb 3,3 százalékos minimumánál.
Friss KSH-adatok 2023. augusztus – október
A hazai elsődleges munkaerőpiacon 26 ezer fővel nőtt a dolgozók száma. A 15–64 évesek közül 4 millió 621 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 75,1 százalékra emelkedett. Míg a férfiak foglalkoztatási rátája továbbra is 79,1 százalékon állt, a női foglalkoztatottak létszáma 0,6 százalékponttal növekedett. A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában 273 ezer főt foglalkoztattak, foglalkoztatási rátájuk 27,6 százalék volt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta változatlanul 88,2 százalék volt, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 3,5 százalékponttal, 69,7 százalékra emelkedett.
Továbbra is alacsonyak a számok a munkanélküliséget vizsgálva
Bár a munkanélküliségi ráta októberben kismértékben, az előző havi 3,9 százalékról 4,1 százalékra emelkedett, hazánkat uniós összevetésben alacsony munkanélküliségi ráta jellemzi, hiszen az EU-s átlag szeptemberben 6 százalék volt.
A régiós országok közül Csehországban (2,7 százalék) és Lengyelországban (2,8 százalék) is kismértékben alacsonyabb volt ráta, ami azt mutatja, hogy még lehetne növelni a foglalkoztatást annak magas szintje ellenére is. Ugyanakkor a régiós országok közül Romániát és Szlovákiát nagyobb, 5,4, illetve 5,8 százalékos állástalanság jellemezte, tehát az sem állítható, hogy a magyar adat a régiós versenytársak mindegyikénél kedvezőtlenebb lenne.
Magyarországon az augusztus–októberi időszakban a munkanélküliek száma 37 ezer fővel 211 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal 4,3 százalékra növekedett. Az összes munkanélküli 20,7 százaléka a 15-24 éves korosztályból került ki, a 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 3,7 százalékra, az 55-74 éveseké pedig 3,3 százalékra emelkedett. Utóbbi két korosztály körében az emelkedés egyaránt 0,5 százalék volt.
Az álláskeresés átlagos időtartama 9 hónap volt, a munkanélküliek 36 százaléka legalább egy éve keresett állást. Az álláskeresők létszáma 4 százalékponttal 226 ezer főre csökkent.
Az adatok és az ábrák elérhetők a Központi Statisztikai Hivatal honlapján: foglalkoztatás; munkanélküliség.
Címlapfotó: MTI
