A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2025 szeptemberében 4,669 millió fő volt a foglalkoztatottak száma. A munkanélkülieké 218 ezer főt tett ki, így a munkanélküliségi ráta 4,5 százalékos maradt.
A munkaerő-megtakarítást szolgáló technológiák, mint például a mesterséges intelligencia bevezetése csökkenti a munkavállalókhoz jutó jövedelem százalékos arányát. Branko Milanović arra adott javaslatokat, miképp lehet megelőzni, hogy ezek ne növeljék tovább a jövedelmi egyenlőtlenségeket.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szerint augusztusban 1 százalékkal csökkent a regisztrált álláskeresők száma, miközben a foglalkoztatási ráta stabilan 75,4 százalékon maradt. Ugyanakkor a tartósan munkanélküliek aránya továbbra is kihívást jelent a munkaerőpiac számára.
Idén már tizenharmadik alkalommal hirdette meg a kormány a fiatalok foglalkoztatását segítő Nyári Diákmunka Programot, aminek segítségével a 16–25 év közötti diákok szerezhetnek értékes munkatapasztalatot. Az augusztus végéig futó projektnek köszönhetően már közel 30 ezren álltak munkába, így egy hónap alatt mintegy másfélszeresére nőtt az abban részt vevő fiatalok száma. A program népszerűségét jól mutatja, hogy eddig mintegy 4600 munkáltató, összesen közel 5 milliárd forint támogatást kötött le.
A Nyári Diákmunka Programot idén 13. alkalommal hirdették meg, célja a fiatalok nyári foglalkoztatásának elősegítése. A program augusztus végéig tart, az első két hétben több mint 21 ezer fiatal kezdett dolgozni. Eddig körülbelül 3.600 munkáltató vett részt a programban, és mintegy 3,5 milliárd forint támogatást kötöttek le.
A magyar foglalkoztatottság Európa élvonalához tartozik, amit a munkavállalók és a családok támogatásán keresztül az új intézkedésekkel akar megőrizni a kormány.
Hiába stabilak az általános munkanélküliségi mutatók, a pályakezdők lába alatt megnyílt a talaj. Az amerikai friss diplomások történelmi mértékű munkanélküliséggel szembesülnek, mivel a politikai és gazdasági bizonytalanság miatt a cégek sokkal óvatosabbak, és a mesterséges intelligencia terjedése is közbeszól.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az idén márciusban több mint 4,7 millióan dolgoztak Magyarországon, és az első negyedévben 7 ezer fős éves foglalkoztatásbővülés volt tapasztalható.
A felvidéki komáromi járásból az aktív álláskeresők legalább fele magyarországi munkahelyet keres, amennyiben gyári munkáról van szó.
Tovább erősödött a magyar munkaerőpiac, amely európai szinten is kimagasló eredményeket mutat. A 20–64 évesek szezonálisan kiigazított foglalkoztatási rátája 2010 óta folyamatosan emelkedik, így Magyarország a 6. helyen áll mind a férfiak, mind a nők körében.
Szlovákián belül évtizedeken keresztül a fővárosban lehetett könnyen jól fizető munkahelyekhez jutni, míg a vidék amolyan „éhségzónának” minősült. Most ez alapjaiban megváltozik, inkább a pozsonyi munkahelyek kerülnek veszélybe – állítja egy szlovák gazdasági portál.
A foglalkoztatottak száma a legfrissebb adatok alapján éves bázison 11 ezer fővel nőtt. A foglalkoztatásbővülés teljes mértékben a munkanélküliek számának mérséklődésében csapódott le, így a munkanélküliségi ráta is tovább esett, 4,3 százalékra.
A kormány a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások dolgozói létszámának és kapacitásának növelése érdekében mintegy 4,1 milliárd forintból indít új támogatási programot.
A friss adatok szerint a munkaerőpiac a tavalyi negyedik negyedévben is ellenállónak bizonyult: a foglalkoztatottak száma továbbra is közel 4,7 millió fő, és csak minimális változások figyelhetők meg hónapról hónapra. Bár a szezonális hatások miatt némi csökkenés történt, a foglalkoztatási ráta továbbra is az uniós élmezőnyben van.
A kormány 2 milliárd forintból munkaerőpiaci programot indít a vállalkozások digitális infrastruktúrájának fejlesztése érdekében. A támogatással növekedhet a hazai kkv-k versenyképessége, piaci részesedése, munkavállalóik képzettségi szintje, emellett új munkavállalók felvétele is megvalósulhat.
A kormány új, 1,5 milliárd forintos támogatási programot indít a kkv-k számára annak érdekében, hogy az elbocsátott dolgozók egyetlen napot se töltsenek munka nélkül. A Munkából munkába program a családok védelme érdekében elősegíti az elbocsátott dolgozók azonnali, újbóli munkába állását.
Tajvan annyira szeretné magához csábítani a digitális szakembereket, hogy akár fél évig is maradhatnának, ráadásul az országról úgy tartják, hogy Ázsiában itt a legjobb a munkakörnyezet egy digitális nomád számára.
A munkaerőpiac 2024 őszén kedvezőtlen adatokat produkált. A foglalkoztatottak száma csökkent, bővült a munkanélküliség. Az adatok azonban továbbra sem adnak okot az aggodalomra, a gazdasági növekedéssel együtt 2025-ben ismét bővülésnek indulhat a foglalkoztatás.
A magyar foglalkoztatás továbbra is 4,7 millió fő feletti, de a munkaerőpiac lassuló belső dinamikát mutat. A gazdasági bizonytalanság csökkentette a munkáltatók felvételi szándékát, míg a munkanélküliségi ráta éves bázison ugyan nőtt, továbbra is alacsony szinten áll.
A tavalyi módosításokkal már korábban a duplájára, ötről tíz napra nőtt az apasági szabadságnapok száma, most pedig kettőről négy hónapra bővülhet az apasági szabadság kivételének lehetősége.
A megújulóenergia-szektorban a globális foglalkoztatás új csúcsot ért el tavaly. Azonban csak néhány országban összpontosul a foglalkoztatás fellendülése, és a nők nem igazán veszik ki belőle a részüket.
Rendszeresen beszámolunk a magyar EU-elnökség legfrissebb eredményeiről, eseményeiről. Több témában a Makronóm.eu oldalon részletesebb elemzéseket is olvashatnak.
Lassabban ugyan, de júniusban is növekedés volt tapasztalható a bruttó átlagkereset tekintetében. A várakozások szerint az év végéig fennmaradhat a jelenlegi bérdinamika, a jövő évi emelkedést illetően azonban még sok a bizonytalanság.
A fővárosban regisztrált 30 év feletti álláskeresők elhelyezkedését segíti a munkaerő-kínálat bővítése és fejlesztése elnevezésű munkaerőpiaci program, amibe 2027. augusztus végéig 3236 embert vonnának be – derül ki Budapest Főváros Kormányhivatalának az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményéből.
Már közel 9 ezer álláskereső helyezkedett el a 30 év alattiak és 30 év felettiek foglalkoztatását támogató, tavasszal indított uniós finanszírozású programokkal. Az Ifjúsági Garancia Plusz, illetve a Munkaerő-kínálat bővítése és fejlesztése munkaerőpiaci pillér programra eddig több mint 10 milliárd forintnyi igényt adtak be a munkáltatók és munkavállalók, többségében bértámogatásra.
Egyre nagyobb az aggodalom az Egyesült Államokban, hogy a gazdaság hamarosan egy recesszió kellős közepén találhatja magát. A nemrég kiadott foglalkoztatási jelentés csak olaj a tűzre a félelmeket illetően.
Míg a világ egyes országai a négynapos munkahétre való átállást fontolgatják, Görögországban a hónap elején életbe lépett az a törvény, amellyel a kormány engedélyezi a hatnapos munkarendet.
Az USA gazdaságára évek óta az infláció jelenti a legnagyobb veszélyt, most azonban egy másik probléma is egyre valósabb fenyegetésként tűnik fel a láthatáron: a munkanélküliség.
A rendszerváltás óta nem volt olyan alacsony a regisztrált álláskeresők száma, mint idén júniusban – a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatait Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára értékelte.
Németországban nem félnek a munkától, de túl sok a szabadság, rengeteg a táppénzen töltött nap és nem mindig megoldás a részmunkaidő sem. Úgy tűnik, az ottani dolgozók elvesztették a munkába vetett hitüket. A gyenge gazdasági eredmények miatt kétségbeesett német politikusok és üzleti vezetők mostanában egy egykor tabunak számító témát emlegetnek: honfitársaik nem dolgoznak eleget, és nem úgy állnak a munkához, mint korábban.
