Tajvan annyira szeretné magához csábítani a digitális szakembereket, hogy akár fél évig is maradhatnának, ráadásul az országról úgy tartják, hogy Ázsiában itt a legjobb a munkakörnyezet egy digitális nomád számára.
A munkaerőpiac 2024 őszén kedvezőtlen adatokat produkált. A foglalkoztatottak száma csökkent, bővült a munkanélküliség. Az adatok azonban továbbra sem adnak okot az aggodalomra, a gazdasági növekedéssel együtt 2025-ben ismét bővülésnek indulhat a foglalkoztatás.
A magyar foglalkoztatás továbbra is 4,7 millió fő feletti, de a munkaerőpiac lassuló belső dinamikát mutat. A gazdasági bizonytalanság csökkentette a munkáltatók felvételi szándékát, míg a munkanélküliségi ráta éves bázison ugyan nőtt, továbbra is alacsony szinten áll.
A tavalyi módosításokkal már korábban a duplájára, ötről tíz napra nőtt az apasági szabadságnapok száma, most pedig kettőről négy hónapra bővülhet az apasági szabadság kivételének lehetősége.
A megújulóenergia-szektorban a globális foglalkoztatás új csúcsot ért el tavaly. Azonban csak néhány országban összpontosul a foglalkoztatás fellendülése, és a nők nem igazán veszik ki belőle a részüket.
Rendszeresen beszámolunk a magyar EU-elnökség legfrissebb eredményeiről, eseményeiről. Több témában a Makronóm.eu oldalon részletesebb elemzéseket is olvashatnak.
Lassabban ugyan, de júniusban is növekedés volt tapasztalható a bruttó átlagkereset tekintetében. A várakozások szerint az év végéig fennmaradhat a jelenlegi bérdinamika, a jövő évi emelkedést illetően azonban még sok a bizonytalanság.
A fővárosban regisztrált 30 év feletti álláskeresők elhelyezkedését segíti a munkaerő-kínálat bővítése és fejlesztése elnevezésű munkaerőpiaci program, amibe 2027. augusztus végéig 3236 embert vonnának be – derül ki Budapest Főváros Kormányhivatalának az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményéből.
Már közel 9 ezer álláskereső helyezkedett el a 30 év alattiak és 30 év felettiek foglalkoztatását támogató, tavasszal indított uniós finanszírozású programokkal. Az Ifjúsági Garancia Plusz, illetve a Munkaerő-kínálat bővítése és fejlesztése munkaerőpiaci pillér programra eddig több mint 10 milliárd forintnyi igényt adtak be a munkáltatók és munkavállalók, többségében bértámogatásra.
Egyre nagyobb az aggodalom az Egyesült Államokban, hogy a gazdaság hamarosan egy recesszió kellős közepén találhatja magát. A nemrég kiadott foglalkoztatási jelentés csak olaj a tűzre a félelmeket illetően.
Míg a világ egyes országai a négynapos munkahétre való átállást fontolgatják, Görögországban a hónap elején életbe lépett az a törvény, amellyel a kormány engedélyezi a hatnapos munkarendet.
Az USA gazdaságára évek óta az infláció jelenti a legnagyobb veszélyt, most azonban egy másik probléma is egyre valósabb fenyegetésként tűnik fel a láthatáron: a munkanélküliség.
A rendszerváltás óta nem volt olyan alacsony a regisztrált álláskeresők száma, mint idén júniusban – a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatait Czomba Sándor, az NGM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára értékelte.
Németországban nem félnek a munkától, de túl sok a szabadság, rengeteg a táppénzen töltött nap és nem mindig megoldás a részmunkaidő sem. Úgy tűnik, az ottani dolgozók elvesztették a munkába vetett hitüket. A gyenge gazdasági eredmények miatt kétségbeesett német politikusok és üzleti vezetők mostanában egy egykor tabunak számító témát emlegetnek: honfitársaik nem dolgoznak eleget, és nem úgy állnak a munkához, mint korábban.
A munkát vállaló diákok helyzete különleges, hiszen a tapasztalat és a jártasság hiánya miatt kiszolgáltatottabbak. A nyár közeledtével fontos, hogy felhívjuk a figyelmet a tanulók munkavégzésével kapcsolatos speciális szabályokra, ezért a korábbi évekhez hasonlóan a Nemzetgazdasági Minisztérium idén is közzétette a diákmunkára vonatkozó munkavédelmi és munkaügyi tájékoztatóját.
Az USA-ban a munkaerőpiaci adatok legalább olyan fontosak, mint az inflációs vagy GDP-adatok. Ennek oka a Federal Reserve kettős célrendszere: az árstabilitás és a teljes foglalkoztatás elérése.
A Royal Mail, a Brit Királyi Posta anyavállalata elfogadta Daniel Kretinsky cseh milliárdos ajánlatát, aki folytatja az európai hanyatló ágazatok felvásárlását. A részvényesek jóváhagyásától és a brit kormánytól függ az, hogy a „cseh szfinx” új lapot nyithat a 2013-ban privatizált egykori közszolgáltató vállalat ötszáz éves történelmében.
Nagy Márton a Magyar Nemzeten megjelent véleménycikkében fejtette ki, hogy a „Bezzeg Románia!” szlogen hamis, és valójában az elégedettség és az életszínvonal is sokkal magasabb Magyarországon. Ennek bizonyítására a Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Indexének az adatait is felhasználta.
A magyarok jelentős része még kergeti az álommunkahelyét – derül ki a SkillX Technologies Zrt. felméréséből. Az aktív munkavállalók körében végzett kutatás azt mutatja, hogy a válaszadók fele egy éven belül munkahelyet váltana.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is azzal számol, hogy a magyar gazdaság az idei évtől visszatér a növekedési pályára, 2024-re 2,1, jövőre pedig 2,8 százalékos bővülést várnak – áll a mai napon publikált Economic Outlook című kiadványukban.
A kormány fokozatosan csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot a következő években, miközben a magyar gazdaság az egyik legnagyobb növekedést érheti el az Európai Unióban – áll a Pénzügyminisztérium által az Európai Bizottságnak megküldött konvergenciaprogramban. Az előrejelzés erősödő foglalkoztatást, javuló munkanélküliségi rátát, növekvő béreket és csökkenő inflációt mutat a következő évekre.
A foglalkoztatottak száma mellett nőtt az aktivitás is: az egy évvel korábbihoz képest közel 60 ezerrel többen jelennek meg most a munkaerőpiacon. A munkaerő-kereslet élénkülése nyomán idén és jövőre is tovább növekedhet a foglalkoztatás.
A magyar gazdaság zakatolását a dualitás jelentős mértékben visszafogja. A két legfontosabb törésvonal a hazai és a külföldi vállalatok, valamint a nagy-, illetve a kis- és középvállalatok között érzékelhető. Ezeket azért szükséges oldani, mert e kettősség csökkentése jókora lökést adhat a gazdaságnak – írta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Magyar Nemzeten megjelent véleménycikkében.
Április 15-től lehet jelentkezni az uniós finanszírozású, közel 200 milliárd forintból megvalósuló Ifjúsági Garancia Plusz programra. A projekt célja a fiatalkori inaktivitás megelőzése, illetve a 30 év alattiak foglalkoztatásának elősegítése, ami nagymértékben segítheti a nemzetgazdaság munkaerőigényének kielégítését. A programmal 2029-ig mintegy 84 ezer munkanélküli és inaktív fiatal munkaerőpiaci beilleszkedése valósulhat meg, ami érdemben növelheti a korosztály aktivitását.
A foglalkoztatás továbbra is magas szinten áll, februárban 4,723 millió főt tett ki, míg a magasabb megbízhatóságú háromhavi mozgóátlag a téli hónapokban 4,721 millió fő volt – írta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdai jelentését kommentálva Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior elemzője.
Megjelent a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2024-es jelentése hazánk gazdaságáról. Az országtanulmány elismeri, hogy a korábbi, szakképzésre vonatkozó ajánlással kapcsolatban előrelépés történt, és elismerően szól a megújult magyar rendszerről, kiemelve a gyakorlatorientáltságot és a kurzusokat követő gyors elhelyezkedési rátát.
Az idei évtől a magyar gazdaság visszatér a tartós növekedési pályára, a foglalkoztatás magas, a munkanélküliség alacsony marad – jelentette ki Varga Mihály a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országtanulmányának bemutatóján. A pénzügyminiszter kiemelte: a kormány és a nemzetközi hitelminősítők mellett az OECD is arra számít, hogy a magyar gazdaság a következő években ismét uniós átlag felett teljesíthet.
„Az Economic Policy Uncertainty Indexszel valós időben látjuk a gazdasági bizonytalanság alakulását, és egy esetleges megugrásra a kormányzat azonnal tud reagálni. Azaz mostantól nem szükséges hónapokat várni a hivatalos statisztikai adatokra” – így összegezte az Index hírportálnak György László a Makronóm Intézet legújabb indexét. A kormánybiztos a vele készült interjúban külön kitért arra, hogy Magyarország esetében mit mutat a gazdasági jövő.
A világhálón keringő hírek között eszméletlen különbségeket tapasztalunk, ha összevetjük az amerikai és a nyugat-európai fizetéseket. Miért van az, hogy még a brithez viszonyítva is kétszer-háromszor annyi, de ha a legjobban kereső rétegeket vizsgáljuk, például az informatikusokat, akkor pedig hatszoros ez a különbség? Ennek van magyarázata, de azért ne dőljünk be a különböző mesés történeteknek.
A friss KSH-adatok szerint tavaly novembertől az idén január végéig a járvány idején tapasztaltnál magasabb szintre, 4,6 százalékra emelkedett ugyan a munkanélküliség, ám az uniós átlag ennél 1,3 százalékponttal magasabb. A foglalkoztatottak száma éves átlagban idén tovább nőhet, dacára a magyarral szoros kapcsolatban lévő német gazdaság gyengélkedésének.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
