Jelentős változást hozhat a mezőgazdaságban a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása, az önvezető traktoroktól kezdve a precíziós gazdálkodási technikákig terjedő innovációk nemcsak a termelést, hanem a globális élelmiszer-biztonságot is javíthatják. A fenntartható élelmiszer-termelést segítheti, a munkaerőhiányt pedig csökkentheti a precíziós gazdálkodás. Azonban ez csak akkor működhet, ha hangsúlyt fektetnek a biztonságra és megfizethetők az eszközök. 

A mesterséges intelligencia ipari hatásairól szóló tanulmányok eddig leginkább a szolgáltatási szektorban, például a programozásban vagy az egészségügyben végzett munkára és termelésre összpontosítottak. Kevés szó esik a feldolgozóiparról, de még kevesebb a mezőgazdaságra gyakorolt potenciális hatásáról – annak ellenére, hogy a világ összes munkavállalójának mintegy 27 százaléka mezőgazdaságban dolgozik. 

Ennél is többen – a föld népességének csaknem a fele – élnek olyan háztartásokban, amelyek részt vesznek valamilyen agrár-élelmiszeripari tevékenységben. Ez egyenlőtlenül oszlik meg: a magas jövedelmű országokban az összes foglalkoztatottnak csupán a 3 százaléka mezőgazdasági, míg ugyanez az arány például Kínában 25, Indiában 43, Csádban pedig 75 százalék.  

Tehát ahogyan a Makronóm Intézet korábbi elemzéséből is kiderült, hatalmas lehetőségek rejlenek az agrártechnológiában. A precíziós eljárások segítségével a gazdák többet tudnak termeszteni kevesebb erőforrásból. Ezt az eredményt többféle technológia bevezetésével is el lehet érni, az állapotmérő műszerektől kezdve egészen a megfigyelő drónokig. 

Nem csak jó, ha van, lassan nélkülözhetetlen a technológia a mezőgazdaságban 

A népesség 1974 óta megduplázódott, ma pedig már 8 milliárd ember él a bolygón. Bár a népességnövekedés lassult,  

a jelenlegi ütemben 15 éven belül elérjük a 9 milliárdot. Ennyi éhes szájat pedig nem egyszerű etetni.  

Nagy nyomás helyeződik a gazdákra, hiszen nagyon sok tudás birtokában kell lenniük. A kártevők önmagukban a világ terméseinek akár 40 százalékát is elpusztítják évente, emellett a gazdáknak ma már több élelmiszert kell termelniük, miközben kevesebb energiát és vizet használnak. Az urbanizáció és a generációváltás miatt a mezőgazdaságiban évek óta munkaerőhiány van világszerte, így a gazdáknak nem csupán kevesebb erőforrásból kell dolgozniuk, de munkaerőre is aligha támaszkodhatnak. A sikeres mezőgazdaság tehát még soha nem függött ennyire a technológiától. 

Az autonóm agrárágazat viszont – a gazdák örömére – fellendülőben van. A mesterséges intelligenciát többféleképp is használják a mezőgazdasági üzemekben, például önvezető traktorok, kombájnok, terményellenőrző robotok és autonóm permetezőgépek is megtalálhatók a repertoárjukban. A beltéri termesztéssel foglalkozó cégek szintén mesterséges intelligenciát és számítógépes megfigyelést használnak, amely begyűjti a terményekre vonatkozó adatokat és biztosítja a megfelelő környezetet a növények számára: például pótolja a hiányzó tápanyagokat a földből, beállítja a páratartalmat és szabályozza fényeket. A Blue River Technology szintén mesterséges intelligenciát használ a növények és a gyomok megkülönböztetésére, így az utóbbiak célzottan irthatók. Ez az eljárás mérsékli az emberi munkaerő hiányát és csökkentheti a költségeket is. 

Az élelmiszer-termelés és -betakarítás nem az egyetlen MI-kompatibilis terület. Az ENSZ szerint a becslések azt mutatják, hogy a világ teljes élelmiszer-termelésének a 17 százalékát elpazarolják – ez a mennyiség a globális élelmiszerrendszer teljes energiafelhasználásának a 38 százalékát teszi ki.  

Tehát ha az élelmiszert kidobjuk, például kenyér esetén nem csupán a búzát dobjuk a szemetesbe, de a termeléshez felhasznált erőforrásokat is – pedig így is kevés van belőle. 

Azonban az élelmiszer-hulladék csökkentését is segítheti a modern technológia. Egy Ida nevű francia startup például szupermarketekkel és élelmiszerboltokkal kíván együttműködni és optimalizálni a rendeléseiket.   

Drónok a mezőgazdaságban 

A kifejezetten mezőgazdasági célokra kifejlesztett drónok szintén nagy segítséget jelentenek a gazdáknak. India már jó ideje használja ezeket az eszközöket, többek között a munkaerőhiány miatt. Egy helyi gazda azzal indokolta a munkások hiányát, hogy a legtöbben irodákban dolgoznak inkább, és nem szeretnék bepiszkolni a kezüket. 

Ám mindezt nem bánják, hiszen a tapasztalatok alapján a drónok költséghatékonyabbak és sokkal gyorsabbak bizonyos feladatokban, mint az emberi munkaerő. Az Indiában használt drónok nagy felbontású kamerával pásztázzák végig a területeket, majd mesterséges intelligenciával feldolgozzák a képkockákat, amely könnyen és gyorsan eldöntheti, hogy hol és mennyi műtrágyára van szükség, hol ütötte fel a fejét valamilyen fertőzés vagy betegség, vagy hogy hol van szükség több vagy éppen kevesebb vízre. 

Ezek az eszközök nemcsak a növények termesztésében, de az állattartási feladatokban is részt vehetnek. Segítségükkel meg lehet figyelni az állatállományt, a területüket körülvevő kerítéseket, az általuk használt legelőket, valamint a területre potenciálisan fenyegetést jelentő vadállatokat és azok mozgását.  

A technológia adta lehetőségekkel tehát a gazdák jobb döntéseket tudnak hozni és az erőforrásaikat hatékonyabban használhatják ki: például kevesebb vizet használnak az öntözőrendszerekhez, valamint a nitrátok környezetbe jutását is csökkenthetik, mindezek pedig nagymértékben segítik azt, hogy a mezőgazdaság környezetbarátabb legyen. 

Biztonság és megfizethetőség 

A mesterséges intelligencia széles körű bevezetése azonban előkészületeket is igényel. Ahhoz, hogy a gazdák nagy része precíziós gazdálkodást folytasson, fontos az MI által a felhőben gyűjtött adatok biztonsága és az eszközök megfizethetősége. 

Jahmy Hindman, a Deere and Co. amerikai mezőgazdasági és munkagépeket gyártó multinacionális vállalat technológiai igazgatója szerint a szenátoroknak fontolóra kellene venniük, hogy a mezőgazdasági törvényjavaslatot kiegészítsék olyan szabályozásokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy a mezőgazdasági termelők az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) természetvédelmi programjaiból származó költségmegosztási alapok felhasználásával vásárolhassanak fejlett technológiájú berendezéseket. Emellett kitért arra is, hogy az internet stabilitása is kulcsfontosságú eleme a jól működő precíziós gazdálkodásnak, ezért érdemes erre is nagyobb hangsúlyt fektetni.