Juhász Imre volt külgazdasági szakdiplomata írása. 

Az eredeti cikk megjelent a Mandiner Makronóm rovatában 2022. június 14-ikén. Az írás az akkori események és információk birtokában keletkezett. 

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet által 2022 májusában számított ún. Ifo-index – némi meglepetésre – a felmérésben részt vevő 7 ezer vállalat véleményére alapozva az áprilisi felmérést követően újra az üzleti légkör további javulását jelezte.    

Mi az az Ifo index? 
Az Ifo intézet által készített üzleti hangulat index a német vállalkozások körében végzett havi felmérés eredményeit tükrözi, melyben 7000 vállalat vesz részt. Az Ifo index havi rendszerességgel kerül közzétételre, és egyetlen számértékbe sűríti a vállalatok aktuális üzleti helyzetével és a következő fél év várakozásaival kapcsolatos véleményeket. Ez a mutató tehát nem csupán a jelenlegi állapotokra koncentrál, hanem a közeljövőbeli kilátásokra is kiterjed.

„A német gazdaság az infláció okozta nehézségek, az anyagellátásban jelentkező zavarok és az ukrajnai háború ellenére erőteljesnek mutatkozik“ – vélte Clemens Fuest, az intézet elnöke, aki úgy gondolja, hogy „ez idő szerint nem láthatóak recessziós jelek“. A vállalatvezetők többsége mind a cége aktuális üzleti helyzetét, mind azok kilátásait illetően kevésbé szkeptikus, mint egy vagy két hónappal korábban. Emlékezetes, hogy márciusban az Ukrajna elleni orosz agresszió hatására Németország legfőbb konjunktúra-barométere a mélypontra zuhant, s a következő két hónapban onnan indult emelkedésnek.  

Lassan, de az észlelhető emelkedés egyik kulcsa a szolgáltatói tevékenységet folytató vállalatok aktuális helyzetmegítélésében tapasztalt viszonylagos elégedettség, miközben ugyanezen vállalati/vállalati kör, (ezen belül főként a szállítási és logisztikai tevékenységet folytató vállalatok) jövőre vonatkozó üzleti várakozásai jóval borúlátóbbak.  

„A háború következtében az energiaárak hosszú távon magas szinten maradnak, ami jelentős terhet ró a fogyasztók pénzügyi lehetőségeire.” 

– fogalmazott Fritzi Köhler-Geib, a frankfurti székhelyű Újjáépítési Hitelintézet (KfW) vezető közgazdásza, igyekezve eloszlatni a gazdasági fejlődés gyors helyreállásával kapcsolatos reményeket. Emellett a koronavírus-járvány miatt a közelmúltban Kínában elrendelt lezárások tovább súlyosbítják a globális szállítói láncokban tapasztalható zavarokat.  

A nyersanyagáraknak az Ukrajnában való orosz agresszió nyomán tapasztalt megugrása, a szállítói láncok zavarai, továbbá a vállalatok és a fogyasztók, de különösen az iparvállalatok körében tapasztalt bizonytalanságérzet oda vezetett, hogy számos közgazdász szakértő maximum 2 százalékra mérsékelte a német gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését, de 27 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltatói tevékenységet folytató vállalat megkérdezésén alapuló felmérése alapján az ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége már csak 1-1,5 százalék körüli növekedést valószínűsít.    

A feldolgozóiparban megfigyelhető ellentmondásokra utal, hogy bár a rendelésállományok az elmúlt hónapokban viszonylag magas szinten maradtak, ami akár 11,6 hónapra elegendő munkát biztosított, a havi rendelések száma folyamatosan csökkent. Februárban még 1,3, márciusban már 4,2, míg áprilisban 2,7 százalékkal kevesebb rendelést kaptak az érintett vállalatok a mindenkori előző havihoz képest. Áprilisban a beérkező rendelések az átlagot meghaladó mértékben 4,0 százalékkal csökkentek külföldről, miközben belföldről szerényebb mértékben, mindössze 0,9 százalékkal csökkentek a feldolgozóipari cégekhez beérkező megrendelések.  

A többségében beszerzési problémákkal küzdő vállalatok dominálnak az iparágban 

A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet felmérésének 2022 május végén nyilvánosságra hozott eredményei alapján az előgyártmányok és nyersanyagok beszerzésénél a német iparvállalatok 77,2 százaléka jelzett hiányt és problémákat, ami pár százalékpontnál kedvezőtlenebb az áprilisi hasonló jelzőszámnál. „A szállítási láncok tartós stressz alatt állnak“, fogalmazott Klaus Wohlrabe, az intézet vállalati felmérésekért felelős kutatásvezetője, megjegyezve, hogy „a kínai kikötők bezárása nyomán sok vállalat számára tovább romlott a helyzet“.  

A német ipar kulcsfontosságú iparágaiban az átlagnál rosszabb a helyzet:a gép- és berendezés-gyártásban 91,5, a villamosiparban 91 az autóiparban 89,5 százalék az ellátási helyzet hiányosságára panaszkodó vállalatok aránya. Ez az arány az élelmiszer-feldolgozóiparban az átlagnál sokkal alacsonyabb, 63,7, míg a német ipar ugyancsak vezető ágazatai közé tartozó vegyiparban „mindössze“ 58,7 százalékos.   

A külkapcsolatok bonyodalmai  

Az ellentmondások a német gazdaság nemzetközi kapcsolatait is érintik. A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint, míg a német export márciusban 121 milliárd euró értéket képviselt, áprilisban ez 4,4 százalékos emelkedéssel 126,4 milliárd euróra nőtt. Ez a 2021-es év áprilisához viszonyítva közel 13 százalékos növekedést jelent. 

Volker Treier, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetségének (DIHK) külkapcsolatokért felelős főtitkár-helyettese óva intett az elégedettségtől. „Sajnos az export áprilisi növekedése nem trendforduló” – mondta Volker Treier, mert „az kizárólag az export áremelkedésének köszönhető.” Tekintettel a tavalyi év azonos hónapjához képest 16 százalékos áremelkedésre az export reálértéken csökkent.  

A német ipari szektor az energiaforrások, a nyersanyagok és az előállított termékek árainak gyors emelkedésétől szenved, de ezeket a költségeket már nem lehet tovább terhelni a fogyasztókra. 

Emellett a Kínában március óta érvényben lévő leállások miatt az ellátási láncban is fennakadások vannak.”  

A szállítási szűk keresztmetszetek teljes erejét „csak körülbelül két-három hónap múlva éreznék a cégek” – mondta a DIHK külkereskedelmi főnöke. „Normál körülmények között ennyi ideig tart, amíg egy előgyártmányt Kínából Európába szállítanak, s valamely német műhelyben tovább dolgozzák. A nagy vég még várat magára.” 

Ugyanakkor egyre nagyobb aggodalomra ad okot a német iparcikkek iránti világpiaci kereslet esetleges csökkenése. 

„A világszerte emelkedő élelmiszerárak miatt valószínűleg sok szegényebb ország számára az élelmiszerimport lesz a legfontosabb – akár a németországi gépek és rendszerek rovására is.” 

Ez a helyzet hozzájárul ahhoz, hogy a kamarai szövetség, amely korábban az év elején 6 százalékos növekedést várt az export terén, most már a stagnálás lehetőségét is felveti. Az áraktól megtisztított exportdinamika könnyen a mínusz tartományba kerül, ha a helyzet nem javul, figyelmeztetett egy még május közepén tartott sajtótájékoztatón Volker Treier, és az azóta elmúlt hetek tapasztalatai alapján egyelőre nem látni felfelé történő elmozdulást.    

Címlapfotó: Shutterstock