A friss, szezonálisan és munkanappal kiigazított statisztikai adatok alapján az ipari kibocsátás 0,1 százalékkal nagyobb volt a februárinál. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás, a számítógép, az elektronikai, optikai termék gyártása, valamint az élelmiszer-, ital- és dohánytermék-gyártás bővült 2024 azonos időszakához képest. Ám jelenleg is negatív külső tényezők húzzák vissza a hazai ipari termelést.
Németországban a Scholz-kormány egyik központi terve a bürokráciacsökkentés volt. Szinte semmi nem valósult meg belőle. Pedig ha csak Dánia szintjét érnék el, akkor a gazdasági teljesítmény évi 96 milliárd euróval magasabb lenne. Így már érthetőbb, miért küzd a magyar kormány a közigazgatás digitalizálásáért.
Németország váratlan gazdaságpolitikai fordulattal készül lazítani a 2009-ben bevezetett szigorú adósságféken, hogy példátlan összegű befektetéseket eszközöljön a védelmi és infrastrukturális szektorban. A lépés nemcsak Berlin számára sorsdöntő, de az egész Európai Unió jövője szempontjából is új távlatokat nyithat. A fő kérdés az, hogy a Zöldek beállnak-e a tervezet mögé.
Friedrich Merz egy erősebb geopolitikai fókuszú kormányt alakíthat, amely szigorúbb migrációs politikát és keményebb fellépést ígér Pekinggel és Moszkvával szemben, miközben a költségvetési fegyelem fenntartásához csak ipari és innovációs célú hitelek felvételét engedélyezné.
Európa gazdasági motorja újabb két évig szenvedhet recesszióban, ha Donald Trump élesíti a jelenleg függőben lévő vámokat Mexikóval és Kanadával szemben – derült ki egy német kutatóintézet jelentéséből.
Az EU és a dél-amerikai Mercosur közötti szabadkereskedelmi megállapodás közel áll a megkötéshez, Franciaország ellenállása ellenére. Az egyezség a geopolitikai és gazdasági diverzifikációt szolgálja, csökkentve a blokk Kínától és az USA-tól való függését. Németország már támogatja a megegyezést, Olaszország pedig döntő szerepet játszhat a ratifikálásban.
A német gazdasági tárca vezetője emblematikus arca lett az agresszív, felkészületlen és iparromboló energiaátállásnak. Csúf és elitista önteltségtől eltorzult zöld arca. De a bőr rajta, az még mindig áthatolhatatlanul vastag.
Kormánybukásnál nem ritka az ilyesmi, de ez most úgy hiányzott még Németországnak, mint púp a hátára.
Joachim Nagel szerint az alkotmányos adósságlimit alapjaiban jó dolog, most azonban nincs más lehetőség, mint parlamenti kétharmaddal módosítani rajta. A gazdaság padlón, a Trump-féle beígért vámok csak súlyosbítani fogják a helyzetet, hitelfelvétel nélkül tehát még évekig tartó stagnálás várható.
A német gazdaság azonnal kiemelkedne a sírgödörből, ha a törvényhozás alkotmányt módosítana, és a kormány végre képes lenne gigahiteleket felvenni. Az adósságfék nevében rejlő lényege immár pusztító akadállyá vált, a feladat tehát adott az új német kabinet előtt.
A német gazdaságot régóta a precizitás és a stabilitás mintapéldájaként emlegetik. Azonban az elmúlt években a kihívások mértéke példátlanul megnőtt, miközben a világ harmadik legnagyobb gazdaságának működési modellje alapjaiban rendült meg. Mit hozhat a jövő Németországnak, ha a megrögzött mértékletesség, a nemzetközi verseny és a belpolitikai turbulenciák egyaránt szorongatják?
A német autóipari válság a beszállítókra is tragikus csapást mér. A vállalatok zsinórban jelentik be a létszámleépítést, legutóbb a Bosch tudatta az elkerülhetetlent.
Olaf Scholz újra kancellárjelölt, pedig pártján belül ott van Boris Pistorius védelmi miniszter, aki messze a legnépszerűbb politikus Németországban. A szociáldemokraták történelmi lehetőség előtt álltak, de nem éltek vele.
A német polgárok olyan mértékben kezdtek spórolásba, ami már a gazdaságot is súlyosan érinti. Az egyetlen dolog, amire a fogyasztók hajlandók áldozni, az az élelmiszer – otthoni fogyasztásra, mert étteremben már a thüringer rostbratwurst sem a régi.
Az ellenzék mellett már a helyettese szerint is túl késő a Scholz által megálmodott márciusi előre hozott választás a kormánykoalíció múlt heti bukása után. Az idő sürget, a kancellár nem rohan sehová, de hajlik a szóra.
Hatalmas a munkából betegség miatt kiesők száma Németországban. Egy elemzés szerint a rengeteg hiányzás nagyon is belejátszott abba, hogy az ország újra Európa beteg embere lett. A vállalatvezetők már törvénymódosítást követ
Egy november 7-én rendezett konferencián Nagy Márton kifejtette: az elektromos autózás jövője és a hazai gazdasági növekedés szorosan kapcsolódik a német gazdaság stabilitásához. Hangsúlyozta, hogy az EU-nak a versenyképesség növelésére, a töltő-infrastruktúra bővítésére és átfogó szabályozásra van szüksége az e-mobilitás terjedésének felgyorsításához, amely a soros hazai EU-elnökség egyik fontos prioritása.
Lindner pénzügyminiszter tényleg kormányt buktatott: Scholz kancellárnak egy koalíciós egyeztetésen fogyott el az ereje és a türelme, majd úgy döntött, kirúgja tárcavezetőjét. Németországban előre hozott választások jönnek.
Szeptemberben 1,2 milliárd eurós többlet alakult ki a külkereskedelmi mérlegben, bár a nettó export már nem támogatta a növekedést. Az export értéke 5, az importé 4 százalékkal csökkent, főként a német kereslet gyengülése miatt. A további bővüléshez a külső kereslet élénkülése és az ipari nagyberuházások beérése szükséges.
Lindner olyan követeléslistát állított össze a költségvetés elfogadása előtt, amely teljesen szembemegy koalíciós partnerei gazdaságpolitikájával. A nyílt konfrontáció a jelzőlámpakormány végét és az előrehozott választásokat jelentheti.
Több tízezres kirúgási hullám és három németországi gyár bezárása szerepel a Volkswagen vállalatmentő tervei között. Az egykor Európa autóipari zászlóshajójaként tisztelt cég romokban hever, riasztó jövőképet mutatva a többieknek.
A német kormány az idén már egyáltalán nem számít gazdasági bővülésre. A helyzet annyira rossz, hogy már a stagnálásnak is örülne – de még az is kérdéses.
Egy elismert német techszakértő szerint a német termékek nemzetközileg elvesztették a kapcsolatot a vásárlói igényekkel. Ugyanakkor még van rá esély, hogy ismét innovatívabbá és sikeresebbé váljanak.
Gyülekeznek a felhők a német gazdaság felett, ami nem jó hír a magyar gazdaságnak, hiszen ezer szállal kötődünk hozzájuk. Átfutva a Spiegel gazdasági rovatát, sajnos nem igazán találtunk pozitív hangulatú írást. A Német Iparszövetség (BDI) gyógyírként milliárdos beruházásokat szorgalmaz.
Gyülekeznek a felhők a német gazdaság felett, ami nem jó hír hazánknak sem, hiszen ezer szállal kötődünk hozzájuk. Átfutva a Spiegel gazdasági rovatát, sajnos nem igazán találtunk pozitív hangulatú írást. Kifejezetten rossz hír, hogy az első fél évben jelentősen nőtt a csődök száma.
A statisztikai hivatal ma közzétett magyar külkereskedelmi adatai még a külső (főként németországi) kereslet gyengeségét mutatják, de már látszanak a kilábalás jelei. Különösen a német ipar új rendeléseinek 4,6, illetve 2,9 százalékos növekedése (júniusban és júliusban) ad reményt a javulásra, amennyiben ez a trend tartósnak bizonyul.
Az év eleji fellendülés már a múlté, a GDP 0,1 százalékkal csökkent a második negyedévben. A befektetői hangulat január óta a legmélyebben van, a várt fogyasztói kiadások pedig elmaradtak. A német gazdaság változatlanul stagnál, a politikai változások még váratnak magukra.
Akkora a költségvetési hiány Németországban, hogy Lindner pénzügyminiszter elővette a vastag fekete filctollat. Repül minden, ami repülhet, közte az Ukrajnának szánt további gigasegélyek is.
Az elmúlt évtizedben Németország beruházási rátái Nyugat-Európában a legalacsonyabbak közé tartoztak. Az egymást követő kormányok idegenkedtek a közkiadásoktól, helyette következetesen a szövetségi költségvetési többletre helyezték a hangsúlyt.
Több mint háromezer vállalatot kérdeztek meg az ipari szereplők közül Németországban: 37 százalékuk válaszolta azt, hogy külföldre menekülne a hazai energiaárak miatt.
