Németország továbbra is küzd a gyengélkedő ipari termelés és csökkenő megrendelések okozta kihívásokkal. A legfrissebb statisztikai adatok és elemzések szerint a német gazdaság stagnálásával és az ipar visszaesésével kell számolni, ami komoly akadályt jelent a fellendülés útján, ezért Németországnak egy új stratégiára van szüksége.
Az ipari adatok azt mutatják, hogy az exportpiacaink gyengélkedése és a német recesszió továbbra is érezteti hatását a magyar gazdaságban. Az ágazat már túl lehet a mélyponton, azonban a kilábalás valószínűleg lassú lesz.
A német kancellár legutóbbi útja megerősíti azt, amit már mindenki régóta sejt: Németország Kína-politikája a vállalati igazgatótanácsokban születik. De talán ez okkal van így: a német gazdaság ereje erősen összefügg a Pekinggel való üzleti kapcsolataival és így Scholz politikai szerencséjével is.
Európa gazdasági motorja, a világ negyedik és Európa legnagyobb gazdasága olyan strukturális problémákkal szembesül, amelyek több évtizednyi jólétnek vethetnek véget.
Az Európa motorját jelentő német gazdaság, különösen az ipar mélyrepülésben van, miután a működésének alapjai megrendültek. A súlyosbodó strukturális kihívásokra pedig pártpolitikai okok miatt nem képes választ adni a széttartó gazdaságpolitika. A német gyengélkedés Európa többi részére is kihat, és a belpolitikai feszültségeket is kiélezi.
Az első becsléshez képest kismértékben alacsonyabb, 0,7 százalékos lett a ma közzétett 2023-as GDP-csökkenés. A negyedik negyedéves gazdasági teljesítmény összességében rosszabbul alakult, mint azt az optimista piaci várakozások sugallták, viszont a fogyasztás és a beruházások a múlt év utolsó negyedében jól alakultak. A magyar gazdaság az év egészében 3 százalék körüli ütemben bővülhet, esetleg kismértékben afelett, ha a német gazdaság magához tér.
Ha a német gazdaságban problémák vannak, annak a hatásai alól mi sem húzhatjuk ki magunkat. A hangulatindexek alapján a német gazdasági szereplők sem lehetnek derűlátók. Hazánk pedig külső húzóerőre nem számíthat, így maradnak a belső források – írta Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője a Világgazdaság internetes portálon megjelent véleménycikkében.
A friss KSH-adatok szerint tavaly novembertől az idén január végéig a járvány idején tapasztaltnál magasabb szintre, 4,6 százalékra emelkedett ugyan a munkanélküliség, ám az uniós átlag ennél 1,3 százalékponttal magasabb. A foglalkoztatottak száma éves átlagban idén tovább nőhet, dacára a magyarral szoros kapcsolatban lévő német gazdaság gyengélkedésének.
Németország gazdasága egyre jobban tántorog: ezúttal a Bundesbank adott le figyelmeztető lövést, ám a Scholz-kabinet szerint ismét csupán átmeneti visszaesésről van szó. 2023 eleje óta ezt mondja.
A kormány a befektetések csökkentéséért könyörög, de a német vállalatok nem akarnak hallgatni a szóra, és egyre intenzívebb jelenlétet alakítanak ki Kínában.
A kedvezőtlen világgazdasági és belföldi folyamatok miatt a német kormány idén alacsonyabb mértékű gazdasági növekedéssel számolhat, mint korábban. Az idei évre várt 1,3 százalék helyett jelenleg mindössze 0,2, jövőre pedig 1,5 helyett 1 százalékkal számolhatnak. Christian Lindner pénzügyminiszter jelezte, tavaszra olyan tervezetet szeretnének elkészíteni, amely biztosítja, hogy a német gazdaság ne veszítse el erős pozícióit a globális piacon. Az ottani trendek erősen hatnak a magyarországi növekedési kilátásokra is.
Már érezni a német gazdasági problémák hatásait az utolsó negyedéves GDP-adatokon. Ugyanakkor a mezőgazdaság, a humánegészségügyi és szociális ellátás, illetve az információ, kommunikáció ágazat képes volt javítani. Az idén a növekedés mértéke már 3 és 4 százalék között lehet, kedvező esetben az utóbbihoz közelebb. Ráadásul a bővülés szerkezete is sokkal kiegyensúlyozottabb lehet.
Az eurózóna gazdasága végül 2023 végén sem tudott bővülni: a stagnálás több mint egy éve húzódik, főként a strukturálisan magasabb energiaárak, a dráguló hitelek és az európai gazdaság motorját jelentő Németország gazdasági visszaesése nyomán.
Nem nagy előnnyel, de többen vannak a német szabaddemokraták között, akik szerint a pártnak meg kell maradni kormányerőnek. Pedig az FDP népszerűsége katasztrofális: 5 százalék körül billeg.
A BDI elnöke irreálisnak nevezte a német szén-dioxid-csökkentési terveket, és egyetért azzal, hogy a szénerőműveket nem szabad leállítani, amíg nincs megoldva az energiaátmenet biztosítása.
Belefáradtak a németek a kormánykoalíció hibasorozatába, a semmibe tartó költségvetési politikába és a vezetők vég nélküli veszekedésébe. Az elégedetlenség a költségvetési válság kirobbanása óta csak erősödött.
A német kormány a legnépszerűtlenebb utat választotta, és forráscsökkentéssel, illetve adóemeléssel oldja meg a költségvetési hiányt. A kormánykoalíció nem boldog, de jelenleg annak is örülhet, hogy nem bukott bele saját hibáinak sorozatába.
A három német kormánypárt már semmiben nem tud megegyezni. A 2024-es költségvetés 17 milliárd eurós hiányán addig ment a vita, hogy már akkor sem tudná elfogadni a Bundestag, ha mégis elkészülne a tervezet.
Fűt-fát és sok milliárd eurót ígért a külföldi chipgyártóknak Berlin, ha Németországban létesítenek üzemet. Az Intel és a TSMC a német költségvetés összeomlása után már egyáltalán nem biztos a források biztosításában. Ahogyan abban sem, hogy akarnak-e még építkezni.
Egészen eddig úgy látszott, hogy a német kormánykoalíció jelentősebb következmények nélkül tehet egymásnak sokszor ellentmondó lépéseket. Ennek novemberben azonban meglett a böjtje: ideológiák ütköztek, sőt a német alkotmánybíróság mondta ki, hogy alkotmányellenesen költötték az adófizetők és a hitelezők pénzét, a kiüresített költségvetésről nem is beszélve. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter véleménycikke.
Johannes Hahn szerint az ukrajnai segélyeknek a magyar elutasítás ellenére még lehet megoldása, Németország problémái azonban az egész EU-s költségvetést kérdésessé teszik.
2022-es év tavaszán a német gazdaság helyzetével és az akkori közeljövőjére vonatkozó előrejelzésekkel foglalkoztunk, amelyről váltakozva fogalmazódtak meg bizakodó és kevésbé reményteljes várakozások.
Az alkotmánybíróság múlt heti döntése alaposan megbolygatta a német gazdaságot. A bizonytalanság az adókat, a beruházásokat és az adósságot is negatívan befolyásolja a szakértők szerint. Berlinnek szembe kell néznie elrontott gazdaságpolitikájának következményeivel.
A gazdasági miniszter adna állami támogatást, a pénzügyminiszter hallani sem akar róla, a kancellár a fejét csóválja. Pedig a tét nagy: maga a német gazdaság túlélőképessége. Rezsibalhé Németországban.
Scholz sajnálatos balesete talán szimbolizálja mindazt, hogyan beszél el a német kormány a szavazók mellett, és szűk két év alatt miként csapódott arccal a földbe a nagy reményekkel elindított jelzőlámpa-koalíció.
Örömteli az európai gáztárolók töltöttségi szintje, ahogyan az árak viszonylagos mérséklődése is. Ám ez csak úgy volt lehetséges, hogy az ipari fogyasztás közben drasztikusan csökkent. Valamit valamiért.
A Scholz-kormánynak eddig 22,7 milliárd euróba kerültek a támogatások. Most kiderült, 2027-ig nem is remélik, hogy lejjebb mennek az energiaárak.
A Nyugat az egész szankciós politikáját a GDP-statisztikákra alapozta, a mögöttes gazdasági erőket már nem vette számításba. Az eredmény ismert, most azonban vásárlóerő-paritáson Oroszország Európa eddigi legerősebb gazdaságát is maga mögé utasította. Kínos és nehezen magyarázható történet.
Régen látott, ijesztő nehézségekkel küzd Európa legnagyobb gazdasága, és egyelőre nincsen jele, hogy a gyengülés ne lenne hosszú távú. Az EU motorja lassul, márpedig ha Németország gazdasága lebetegszik, akkor az Unió egésze ellátásra szorul majd.
Németország egyik legfontosabb szállítási útvonalának vízszintje annyira lecsökkent, hogy az már nagyon komolyan veszélyezteti az ipari termelést. A GDP fél százaléka forog kockán, azzal pedig senki nem szeret lutrizni.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
