Novák Katalin is felszólalt a COP28 klímacsúcson, a világtalálkozót pedig egy kiállítás kísérte, amelyen egyedüli Magyarországról érkező szereplőként a Neumann János Egyetem egyedi tervezésű hidrogénmeghajtású járművel jelent meg, amelyről részletesen beszámolunk az írásunk második felében. 

A köztársasági elnök felszólalásában elmondta, szerinte nem a túlnépesedés a probléma, mi több a családok erősítése éppen megoldása lehet a klímaváltozásnak. „A fenntartható jövőhöz fenntartható demográfiára van szükség. A család nem oka, hanem megoldása az éghajlati válságnak” – hangsúlyozta. Mint mondta, a jóléti államokban drámai népességcsökkenésnek vagyunk szemtanúi, és rámutatott a GDP, valamint a gyermekvállalási kedv közötti összefüggésre: minél magasabb a jólét, annál kisebb a gyermekvállalási kedv.   

Kiemelte, hogy mivel az éghajlatváltozás kérdésében a világ vezetői egyetértenek, a végrehajtásra fontos figyelmet fordítani. „Magyarország elvégezte a házi feladatát. A miénk a világ egyik legambiciózusabb klímaprogramja. Jelentősen csökkentettük a szén-dioxid-kibocsátásunkat, miközben növeltük a gazdasági termelékenységet.  

A 2030-ra kitűzött megújulóenergia-célkitűzésünket a becslések szerint már 2026-ra elérjük. Az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó 2030-as célunk az 1990-es szint 50 százaléka.  

Hazánk élen jár a zöldenergia előállításában és tárolásában, emellett nem mondunk le a kibocsátásmentes atomenergia felhasználásáról sem”  

– fogalmazott Novák Katalin. 

Az átlagos szén-dioxid-kibocsátás alakulása 

A legfejlettebb G20-országokban ma 1990-hez képest az átlagos egy főre jutó GDP 2,5-szer, míg az átlagos szén-dioxid-kibocsátás 62 százalékkal magasabb.  

Eközben a teljes termékenységi arányszám 34 százalékkal csökkent, az 1990-es 2,5-ről a tavalyi 1,7-re.  

„A nagyobb jólét kevesebb gyermekkel és kevesebb felelősségvállalással jár együtt. A bolygóért való felelősségérzet előfeltétele, hogy átérezzük az élet folytatásának a felelősségét is. Ezért szüntessük meg a félelem kultúráját! A fiatalokra nem ráijeszteni kell, hanem támogatni őket, és Ferenc pápára hallgatva igent mondani az életre.  

A klímaválságot, a szegénységet, az egyenlőséget, a biológiai sokféleséget, a vizet és a demográfiai jégkorszak jelenségét csak együtt lehet értelmezni”

– beszéde végén a köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy a bolygót gyermekeink számára kell megőrizni. 

A bolygó jövője a család jövője 

Steiner Attila energiapolitikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár a közmédiának és a Makronóm tudósítójának a helyszínen azt nyilatkozta, hogy bár sok jelenlévő fejében motoszkálhatnak a családpolitikai kérdések a fenntarthatóság vonatkozásában, mégis egyedül a magyar köztársasági elnök vállalta fel annak az üzenetnek a határozott kifejtését, hogy ha foglalkozunk a gyerekeinkkel, akkor érdekel bennünket a bolygónk jövője is.  

„Éppen a fiatalok számára fontos üzenet, hogy megváltoztathassuk azt a trendet, amelyben azt sulykolják feléjük, hogy a gyerekvállalás klímaellenes, mert nagy a gyerek karbonlábnyoma. A mainstream gondolkodással szemben kinyilvánított markáns véleményével a köztársasági elnök fején találta a szöget, hiszen azzal jót teszünk a bolygónknak, ha gyermeket vállalunk”  

– fogalmazott az államtitkár. 

A magyar kiállító hidrogénhajtású csodajárműve: a Neumann H2 

A kecskeméti Neumann János Egyetem (NJE) egyedüli magyar kiállítóként van jelen a COP28 klímavédelmi csúcstalálkozón. A Climate Supporter besorolásban szerepelnek, mivel egyben támogatói is a rendezvénynek.  

A kecskeméti egyetem így többek között olyan támogatói cégek között szerepel, mint az SAP a Microsoft, a Tetra Pak, BMW és az Emerson.  

A kiállításon való részvételüket alapvetően egy egyedi tervezésű hidrogénmeghajtású járműre alapozták, mondta Csizmadia Norbert, az intézmény kuratóriumi elnöke. „Megalkotásának a célja nem elsősorban az értékesítés volt. A mintaoltalmi és szabadalmi lehetőségeken túl az  

elképzelésünk az volt, hogy az alaptalan félelmeket megcáfolva a szélesebb közvélemény számára is elfogadottá tegyük a hidrogénhajtású járműveket.  

Egyetemként célunk, hogy a hallgatók gyakorlati példán keresztül ismerhessék meg a jövő közlekedési lehetőségeinek egyik eszközét. Úgy érezzük, a NJE egy olyan időpillanatban vált részesévé a hidrogéntechnológiával kapcsolatos fejlesztéseknek, amikor még sok a kérdőjel, a zsákutca lehetősége, ugyanakkor a projektnek köszönhetően ezek közül többet sikerült felismerni, és sikerült megtalálni e problémákra a legjobb megoldásokat” – mondta Csizmadia.  

Hozzátette: az NJE-ről kikerülő mérnökök felkészülten, a változó mobilitási igényekre naprakészen kamatoztathatják majd a tudásukat, amikor az autóipar napirendjén a hajtásnak ezen formája lesz.

„A Neumann H2-vel tehát rendelkezésünkre áll egy olyan modell, amely a felsorolt célokat teljesítve megelőzte a korát.  

Célunk, hogy az innovációnkkal arra a tudásfókuszra hívjuk fel a figyelmet, amely a magyarországi és a nemzetközi egyetemek között is a fősodrás keretein kívül keresi a megoldási lehetőségeket” – mondta a kuratóriumi elnök.  

A Neumann H2 modellt kecskeméti egyetem standját Novák Katalin leplezte le december 1-jén. 

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: MTI