Az első fél évben tapasztalt erősödés után a harmadik negyedévben tovább javultak a magyar élelmiszer-gazdaság kilátásai – derül ki az MBH AgrárTrend Indexéből. Ebben az időszakban a búza-, a kukorica- és a napraforgó-termékpálya helyzetértékelése stagnált vagy romlott, a többi alágazat azonban optimista jövőképet mutatott.
A hitelintézet agrárpiaci szereplők megkérdezésével készülő mutatója legutóbb két éve járt ilyen magasan, azonban megváltoztak az erőviszonyok: míg 2021 végén a jelenleg nehezebb körülmények között lévő növénytermesztők voltak optimistábbak, addig most az állattartók és -tenyésztők értékelték kedvezőbben helyzetüket.
Mivel az élelmiszer-infláció idén őszre 10 százalék körülire mérséklődött, így az ágazat abban bízik, hogy a reálbérek újbóli erősödése mellett a bolti termékek iránti kereslet is javul. Az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom ugyanis még mindig elmarad a megszokottól.
Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója arra számít, hogy 2024 átmeneti év lesz az agráriumban.
„Korábban rámutattunk arra, hogy egy év nem elég a kilábalásra abból a helyzetből, amelyben most van az európai és a magyar gazdaság, beleértve az agráriumot is. Az elmúlt időszakban sok vállalkozásnál romlottak a költség- és jövedelmezőségi viszonyok, különösen igaz ez a szántóföldi növénytermesztésre és a borászatra. Ahhoz, hogy tartósan javuljon az agrárium helyzete és ellenálló képessége, alkalmazkodnia kell az ágazatnak. Fenntartható gazdálkodásra, hatékony termelési módszerekre, jobb minőségre, a hozzáadott érték növelésére van szükség. Ezáltal javulhat a versenyképesség és a jövedelmezőség. Az ágazat egyik vezető finanszírozójaként ehhez kínálunk szakértelmet és tudást” – mondta. Hozzátette, hogy jövőre érkeznek az új európai uniós pályázati kiírások, és javulhat a beruházási kedv. Az élelmiszer-gazdaságra ható külső tényezők kapcsán arra számít, hogy a részben az orosz–ukrán háború miatt sérült ellátási láncok 2025-re állhatnak helyre, addigra tovább lassulhat az infláció, erősödhetnek a reálbérek és érdemben növekedhet a fogyasztás.
Fontos, hogy a mezőgazdaságban jövőre fogják megtermelni azt, amit 2025-ben fogyasztunk el. Hosszabb távon így nem számítunk az árak jelentős csökkenésére, ugyanakkor további emelkedésre sem.
Hogyan képzik az MBH AgrárTrend Indexét?
Az MBH AgrárTrend Index az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari bizalmi mutatója, amely a megkérdezettek saját helyzetértékelésén alapul, és amely hónapokkal a statisztikai összesítések megjelenése előtt képes jelezni, hogy merre tart az adott ágazat, alágazat, illetve a teljes magyar agrárium.
Az index egy százas nagyságrendű ügyfélbázis részére küldött kérdőíven alapul, amely az ügyfél adott időszakra vonatkozó helyzetértékelését tartalmazza, a végén egy összesítéssel: bizakodó, semleges, borúlátó. Továbbá ugyanezt a párbeszédet a legnagyobb szakmaközi szervezetekkel is lefolytatják. Kisebb súllyal szerepel az indexben a bank agrárelemzőinek elemzése, előrejelzése.
A válaszadók a bank ügyfelei: 30 százalékban kis-, 30 százalékban közép-, 40 százalékban nagyüzemek. A válaszadó többnyire az adott vállalkozás tulajdonosa, illetve ügyvezetője.
Az indexben a magyar agrárium termékpályáit négy szintre osztják: termelői; nagykereskedők, logisztikai szereplők; élelmiszer-feldolgozók; élelmiszer-kereskedők.
Az ágazat helyzetértékelése visszatért az ukrajnai háború előtti időszak szintjére
Az MBH AgrárTrend Index az ügyfelek, a szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készült agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, amely megelőzi a hivatalos statisztikákat. Ennek értéke 2023 harmadik negyedévében 31,6 pontra erősödött a 48 pontos skálán. Legutóbb 2021 végén volt hasonlóan magas a mutató, amikor az inputanyagárak alacsonyak, a szántóföldi termények ára viszont magas volt. Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior elemzője viszont úgy jellemezte a mostani helyzetet, hogy jelenleg magasak az inputanyag-, alacsonyak az értékesítési árak és a szállítási útvonalak is szűkös kapacitások mellett működnek.
Most azok vannak előnyösebb helyzetben, akik állati termékeket állítanak elő, mert hiába csökkennek az átvételi árak, az alacsony takarmányozási költség miatt továbbra is kedvező a jövedelmezőségük.
A mostani érték a 2023 második negyedévéhez képest 0,6, éves összehasonlításban azonban ennél jóval többet, 2 pontot nőtt.
A harmadik negyedévében a búza-, a kukorica- és a napraforgó-termékpálya helyzetértékelése stagnált vagy romlott, a többi alágazat azonban optimista jövőképet mutatott.
Viszont továbbra sincs köztük olyan, amely elérné az egyensúlyi szintnek tekintett 3-5 százalékos növekedési pályát, valamint a minden ponton stabil ár- és jövedelmi viszonyokat jelentő 35 pontot. Egy alágazat, a sertés viszont nagyon közel került ehhez, és a baromfi-termékpálya is kevéssel marad el tőle.
A vetésszerkezetben a kukorica lehet idén a jól jövedelmező kultúra
A tavalyi nagy aszály után az idén kedvezőnek mondható volt az időjárás a hazai agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi ágazatok számára, viszont saját helyzetértékelésüket nagyban befolyásolják az alacsony értékesítési árak és a korábbinál rosszabb jövedelmezőség.
Az idén a hazai vetésszerkezetben a 2022-ben rendkívüli károkat elszenvedő kukorica lehet talán az egyetlen jól jövedelmező kultúra, annak ellenére, hogy a tavalyi szárazság nyomán az idén sokkal kisebb területen vetették. Noha emiatt az össztermés a történelmi átlagtól jóval elmaradó 5,6 millió tonnára zsugorodott, a termésátlag hektáronként 8 tonna felett alakult, ami legutóbb 2019–2020-ban volt ilyen magas. A belföldi mennyiség tehát adott, és könnyebb is szárítani a terményt.
A búzatermésnek viszont csak a 20 százaléka lett malmi minőségű, szemben a megszokott 50-60-nal. Ezáltal alacsonyabb az a mennyiség, amelyet a malomipar, a tésztagyártás fel tud használni, az élelmiszeripar tehát kisebb árualapért versenyez ezen a téren.
Mindeközben a szántóföldi növénytermesztés termékeit feldolgozó üzemek alacsonyabb kapacitáskihasználtsággal működnek, mert a fogyasztói kereslet csökkenése viszonylag hamar érzékelteti a hatását a termékpályán. Héjja Csaba rámutatott, hogy
a magas finanszírozási költségek, illetve az alacsonyabb kihasználtság miatt a korábbi gyakorlattal szemben 1-2 heti készletet tárolnak a feldolgozók, ami gyorsabb üzletkötéseket jelent. De ez a likvidtás szempontjából bizonyos esetekben akár kedvezhet is a termelőknek.
Trendforduló az állattartásban és -tenyésztésben?
Bár az élelmiszer-feldolgozók mind a hazai, mind az exportértékesítésben csökkenést tapasztalhatnak, és a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) módosítása is életbe lépett, az állattartók és -tenyésztők összességében mégis nyertesei lehetnek a jövedelemátrendeződésnek nemcsak rövid, hanem középtávon is.
Ugyanis az elmúlt 10-15 évben nehezített pályán kellett rendkívül hatékonyan működniük, ami a szereplők jelentős részének sikerült is. Megtanultak hatékonyan termelni, ezáltal kedvező viszonyok esetén pluszprofit keletkezik náluk. Ráadásul úgy tűnik, további fejlesztésekben gondolkoznak.
Az MBH Bank szakértői emellett rámutattak arra is, hogy bár recessziós környezetben csökken a húsok iránti kereslet, vannak termékek, amelyek olcsóbb fehérjealternatívát jelenthetnek, ilyen többek között a tojás. Ezeknek az értékesítésében növekedés látható. Ráadásul az idei tél a La Nina jelenséget váltó El Nino miatt az előrejelzések szerint enyhének ígérkezik, így a fűtési költségek is kedvezőbbek lehetnek, alacsonyabb energiaáron, mint tavaly.
Szűken, de nyereségesek a kertészeti ágazatok
Nem minden alágazatban, de összességében sikerült némi áremelést kiharcolniuk a zöldség-gyümölcs termesztőknek. Az áruházi akciózások néhány esetben viszont rontottak a profitábilis értékesítésen. A termelési költségek valamelyest nőttek, de nem számottevő mértékben, a kereslet pedig továbbra is stabil. A többi ágazathoz hasonlóan itt is elmaradtak a beruházások, a kiegyensúlyozottabbá váló gazdasági környezetnek köszönhetően viszont kedvezők a kilátások.
A szőlő-bor termékpálya helyzetértékelése összességében annak ellenére pozitív, hogy tovább emelkednek a költségek. Ez főként annak köszönhető, hogy a lédigszegmensben jók az exportpiaci kilátások, mert Olaszországban és Spanyolországban 10-15 százalékkal csökkent a termésmennyiség a sokéves átlagokhoz képest. Így keresleti piacra lehet számítani ebben a szegmensben. A palackozott borok esetén pedig a reálkeresetek 2024–2025-re várható helyreállása, ezáltal az éttermi fogyasztás és a turizmus erősödéséhez fűzött remények révén javultak a kilátások. Emellett a borászatok jelentős része árat tudott emelni a partnereinél, és a reprezentációs adó alóli mentességről szóló rendelet is hozzájárulhat ahhoz, hogy kedvező legyen az év vége a pincészetek számára.
Embed:
