MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága negyedévente teszi közzé elemzését, amelyet az agrárium szereplőinek megkérdezésével készítenek.

E szerint a búza- és az árpatermés ugyan némileg elmaradt a várttól, azonban így is lényegesen jobb a tavalyi átlagnál, és öt évre visszatekintve is meghaladja az átlagos hozamot. A tavaly az aszály miatt rendkívüli károkat elszenvedő kukorica esetében a kritikusnak számító tenyészidőszakban az idén csak az ország kis területén volt szárazság, így jelenleg biztatók a kilátások. Az állattenyésztők számára jól sikerült az első fél év, ez alapján optimistán tekinthetnek a közeljövőre.

Az MBH AgrárTrend Index
Az MBH AgrárTrend Index az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari bizalmi mutatója, amely a megkérdezettek saját helyzetértékelésén alapul, és amely hónapokkal a statisztikai összesítések megjelenése előtt képes jelezni, hogy merre tart az adott ágazat, alágazat, illetve a teljes magyar agrárium.
 Az index egy százas nagyságrendű ügyfélbázis részére küldött kérdőíven alapul, amely az ügyfél adott időszakra vonatkozó helyzetértékelését tartalmazza, a végén egy összesítéssel: bizakodó, semleges, borúlátó. Továbbá ugyanezt a párbeszédet a legnagyobb szakmaközi szervezetekkel is lefolytatják. Kisebb súllyal szerepel az Indexben a bank agrárelemzőinek elemzése, előrejelzése.
 A válaszadók a bank ügyfelei: 30 százalékban kis-, 30 százalékban közép-, 40 százalékban nagyüzemek. A válaszadó többnyire az adott vállalkozás tulajdonosa, illetve ügyvezetője.
 Az indexben a magyar agrárium termékpályáit négy szintre osztják: termelői; nagykereskedők, logisztikai szereplők; élelmiszer-feldolgozók; élelmiszer-kereskedők.

2022 eleji szintre erősödött vissza a bizalmi mutató

Az MBH AgrárTrend Index értéke 2023 második három hónapjában 31 pontra erősödött a 48 pontos skálán. Legutóbb 2022 elején, az előtt állt hasonlóan magas szinten, hogy

az orosz–ukrán háború az élelmezés biztonságában jelentkező kockázatok, az energiaárak megugrása és az inputanyagok drasztikus drágulása révén éreztetni kezdte hatását a globális és a hazai élelmiszer-gazdaságban is.

Az idei év második negyedévében szinte minden alágazatban javultak a kilátások, de elsősorban az állati termékpályák pozíciója erősödött tovább. Egyes termékpályák egész közel kerültek az egyensúlyi szintnek tekintett – 3-5 százalékos növekedési pályát és minden ponton stabil ár-, valamint jövedelmi viszonyokat jelentő – 35 ponthoz. 

(Forrás: MBH Bank, Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág)

A kiemelkedő búza- és árpatermés elmaradt, de kukoricából még igazán jó éve lehet a szántóföldi növénytermesztőknek

A tavalyi nagymértékű aszály után az idén eddig kedvező volt az időjárás Magyarországon a hazai agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi ágazatok számára.

A búza- és az árpatermés mennyiségben és minőségben is némileg elmaradt a várttól. Az árpa aratása befejeződött, hozzávetőleg 2,2 millió tonna terményt takarítottak be a gazdák. A termésátlag 5,5 tonna lett hektáronként, ami meghaladja a hektáronkénti 5,4 tonnás ötéves átlaghozamot. Búzából szintén 5,5 tonna hektáronkénti termésátlag várható, ami lényegesen magasabb az ötéves átlaghozamnál, ami hektáronkénti 5,2 tonna. A kukorica, amely tavaly nagyrészt odalett az aszály miatt, az idén egyelőre jó állapotban van, a kritikusnak számító tenyészidőszakban csak az ország kis területén, elsősorban a Dél-Alföldön volt szárazság, így jelenleg biztatók a kilátások. 7,5-8 tonnás termésátlagra lehet számítani, ami az elmúlt évek átlagának felelne meg.

Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint a termésátlagokra nem lehet panaszunk, az értékesítési árak viszont elmaradnak a várttól. A szakértő nem a gabonaárak nominális értékét tartja problematikusnak, hanem a hozzá tartozó termelési költségeket, amelyek már jelentősen visszaestek, de az idei termést még a tavalyi inputárak terhelik. Míg egy hektár gabona termelési költsége 7-8 éve 200 ezer forint körül mozgott, addig mára ez félmillióra emelkedett. Ezzel azonos arányban nem növekedtek sem a támogatások, sem a bevételek, tehát fontos a mérethatékonyság és a termelés fejlettsége. Hollósi 7 tonna körüli átlagtermésnél húzta meg a gabonák nyereségességének határát. Ezért a szántóföldi növénytermesztésben a termelés további koncentrálódására számít.

Egyes termények ára emelkedni kezdett a nemzetközi tőzsdéken annak nyomán, hogy Európa és a világ egyes pontjain komoly aszály sújtja a mezőgazdaságot, és Oroszország július közepén kilépett az ukrán gabona tengeri exportját lehetővé tévő egyezményből. Hollósi is elképzelhetőnek tartja, hogy az idén az árak még némileg emelkedni fognak, de a tavalyi év tapasztalataiból kiindulva inkább azt tanácsolja a gazdáknak, hogy a termésüket osszák el három részre, és így értékesítsék, valamit most, a többit különböző időpontokban.Jó stratégia lehet rövid időre eltárolni a frissen learatott terményt, de hangsúlyozta: a termelőknek továbbra sem feladatuk, hogy spekuláljanak a készletekkel.

Kiegyensúlyozott állati termékpályák

Az állattenyésztés és -tartás költség-, valamint értékesítési viszonyai jól alakultak az első fél évben. Kivételt jelent ez alól a tejtermelés: az ágazatban nagymértékben csökkentek az árak, viszont nagyon magas szintről indultak lefelé. A 200 forintos tejárak korrigáltak vissza 140-150-re, ezzel együtt a termelési költségek is visszaestek, és a bő csapadék is segít a takarmányok termesztésének. Az idén Kelet-Magyarország tejtermelőinek már nem kell a nyugati országrészből vásárolniuk a takarmányt. Hollósi szerint a tejágazat az árak csökkenése miatt hullámvasútra került, de az év végén, ha megvonják a mérleget, akkor az várhatóan nem fog rosszul kinézni.

Kiemelkedően teljesít az idén a sertéstermékpálya. Amellett, hogy a takarmány- és az energiaköltség jelentősen csökkent, az értékesítési árakban továbbra is emelkedés látható. A sertéságazatban most örvendetesek a kilátások, de Hollósi Dávid óva intett attól, hogy most boldog-boldogtalan belevágjon a sertéstenyésztésbe. Hosszabb távon ezen a területen is koncentrálódásra számít.

A kilátások jók, de kissé zsugorodik a kertészeti termelés

Nem alakultak rosszul az időjárási viszonyok a kertészetek számára sem, többnyire kielégítő értékesítési feltételek tapasztalhatók, igaz, a bolti kereslet csökkenése hatással volt a termelőkre is, akik közvetlen kapcsolatban állnak az üzletláncokkal. Hollósi kitért az ágazatban hiányzó munkaerőre mint örökzöld témára. Azt ajánlja, hogy az energiafüggőség csökkentése mellett a gazdaságoknak jó volna törekedniük a munkaerőtől való függőség mérséklésére is. Ebben segíthet a hatékonyság növelése és a gépesítés. Sajnos egyre kevesebben vállalnak kétkezi munkát, azok is nagyon drágán, mondhatni diplomás fizetésekért.

A borászatok esetében szintén kielégítő a kereslet, ez az év kifejezetten jónak ígérkezik. Ugyan a palackok ára mint kiemelt költségtétel emelkedett, viszont az élelmiszeripar többi szereplőjéhez képest alacsonyabb adót kell fizetniük a palackozás után. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa közzétette az idei szőlőárakra vonatkozó előrejelzését, amely szerint a tavalyinál valamivel magasabb ellenértékek várhatók, viszont borvidékenként jelentős eltérések láthatók.

(Forrás: MBH Bank, Agrár- és Élelmiszeripari Üzletág)

Akár már december előtt egy számjegyűre mérséklődhet az élelmiszer-infláció

Augusztus elsejével megszűnt az élelmiszerárstop, helyette olyan intézkedésekkel találkozhatnak a vásárlók, mint a kötelező akciózás mértékének 15 százalékra emelése, az akciózás árképzésének megváltozása, illetve az online árfigyelő rendszer. Utóbbiak már működnek, az MBH Bank agrár-élelmiszeripari elemzői szerint a tapasztalatok alapvetően mind kereskedői, mind fogyasztói oldalról kedvezők Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior elemzője szerint mind az agrárium, mind a kereskedelem, mondhatni az egész termékpálya alkalmazkodott az árstopokhoz. Bár ezek nem hatottak úgy az élelmiszer-termelésre, hogy emiatt megnövekedett volna a termelés nagysága, kivéve talán az élelmiszeripari olajipart.

A sertéságazatnál, illetve a malomiparban viszont volumencsökkenés volt tapasztalható. Az árstopok elsősorban a boltok jövedelmezőségére hatottak, bár az árstopos termékek esetén sem csúsztak bele az üzletek komoly veszteségbe. Azokon termelői pályákon, ahol erősebb az integráció, ott a feldolgozók jobban meg tudták védeni a saját áraikat. Az árstopok hatására a szabályozott termékek kereslete megnőtt, például a tej esetén 80 százalékkal, de a mellette lévő árucikkekből (tejföl, sajt, túró) érezhetően kevesebb fogyott.

Az árstopok következtében a 2022. februári bevezetésük óta 100-120 milliárd forint maradhatott a háztartásoknál a bank szakértőinek számításai szerint, ez a magyar élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom 2,5-3 százaléka. A hirtelen megszűnésük esetén azonban fennállt volna a kockázata annak, hogy 1-1,5 százalékkal gyorsul az infláció. Héjja Csaba szerint abban az ideális állapotban vezetik ki az árstopokat, amikor már a termelői árak (illetve az egyéb költségek, pl. az energia) lecsökkentek arra a szintre, ami nem indokolja a felszabadított ellenértékek megugrását. Így az említett intézkedések, illetve a piaci folyamatok nyomán azonban várhatóan nem lesz érdemi hatása a hatósági árak kivezetésének az élelmiszer-inflációs mutatóra.

Héjja elmondta azt is, hogy míg 2022-ben 40 százalék körüli élelmiszerár-emelkedésről beszélhetünk, addig 2023-ban már csak az első negyedévben tapasztalhattunk 5 százaléknyi növekedést, azóta az árak stagnálnak, sőt néhány terméknél enyhén csökkennek. Az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari szakértői tehát úgy vélik, hogy bár az intézkedések révén több termék ára is alacsonyabb lesz, és a boltokban tapasztalható keresletcsökkenés egyelőre nem enyhül, további visszaesésre számítanak az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom volumenében az év hátralévő részében. Ezek együttes hatásaként akár már december előtt egy számjegyűre mérséklődhet az élelmiszer-inflációs mutató.

Héjja Csaba jó ötletnek, és egy régi adósság törlesztésének tartja az árfigyelő rendszer elindítását, ami fokozza az árversenyt az élelmiszerboltok között, de még sincs olyan hatással az árakra, mint az árstop. Azzal a hasonlattal közelítette meg a különbséget, hogy az árstop olyan, mint amikor nagy sebességnél padlófékezünk, a mostani intézkedések pedig inkább olyanok, mintha a motorral fékeznénk.

Hollósi Dávid a hasonlatot azzal egészítette ki, hogy a motorfék annál az autónál működik, amelyik megfelelő sebességfokozatban van és a kerekei a földön vannak. Ha üresbe váltunk vagy zuhanunk a szakadékba, akkor az nem fog működni.

Címlapfotó: shutterstock