Eredeti cikkünk a Mandiner hetilapban jelent meg, 2023 őszén.

Az országok számára is csak most esik le, hogy stílusosak maradjunk, a tantusz. (A fiatalabbak kedvéért: a tantusz egy a nyilvános telefonállomásokba vásárolható zseton volt az 1970-es évekig, innen a „leesett a tantusz” kifejezésünk is – a szerk.) Az EU-ban most tehát keresik a fogást a nagy közösségimédia-platformokon – a Facebookon (ma Meta), az előbbi tulajdonában lévő Instagramon, a TikTokon és más hasonló, népszerű megoldásokon – a túlzott és mentális egészségre veszélyes használatuk visszaszorítására.   

Kína például a nyolc év alatti gyermekek számára napi 40 percben akarja korlátozni a képernyő előtt töltött időt. Az Egyesült Államok Utah államában valóságos digitális kijárási tilalmat vezettek be a kiskorúak számára, csak szülői beleegyezéssel használhatják a közösségi médiát.  

Világkampány a TikTok ellen 

Jelenleg a TikTok ellen a szemünk előtt bontakozik ki egy világkampány, amely korlátozza a hozzáférést az állami alkalmazottaknak, főként az érzékeny adatok ilyen módon történő szivárgási veszélyére hivatkozva. Ám ez csak az első lépés, ugyanis felmerült már a kínai platform teljes betiltása is. Ez azonban késik, ugyanis otthon a döntéshozóknak el kellene számolniuk kemény határozatukról – nem a felnőtt választóik, hanem inkább saját gyermekeik előtt. Franciaország így most a mobiltelefon-gyártókat vette célba, előírva számukra, hogy telepítsenek a készülékekre szülői felügyeleti rendszert, amely a telefon bekapcsolásakor aktiválható. 

Az Európai Unió eközben törvénnyel készül arra, hogy rendet vágjon ebben a dzsungelben. Az érzelmi elkötelezettség csak fokozza a tettvágyat:  

Věra Jourová, az átláthatóságért felelős cseh EU-biztos júniusban az Európai Parlament egyik rendezvényén beszámolt arról, hogy amikor a 10 éves unokája a képernyő előtt ül, „semmi sem létezik körülötte, még a nagyi sem”.  

A biztos nem szereti az ilyen viselkedést, amikor átnéznek rajta, ezért európai törvényt alkotott a mobilfűggőség lehetőségeinek megnyirbálására. 

Az EU merész lépéseket tesz a digitális szolgáltatásokról szóló törvényével, amely a tervek szerint arra kényszeríti első körben a legnagyobb online platformokat – TikTok, Facebook, YouTube –, hogy nyissák meg a rendszereiket az Európai Bizottság ellenőrzése előtt.  

Az eljárás során a vállalatokra hárul annak a bizonyítása: mindent megtesznek azért, hogy termékeik ne okozzanak kárt a gyerekeknek.  

Ha valamely vállalat a folyamat elé akadályt gördít, akkor a cég globális éves bevételének akár hat százalékáig terjedhet a bírság.  

Ez már komoly pénz, különösen, ha a techóriások csillagászati, dollármilliárdos bevételeire gondolunk.  

A képernyőjárvány káros hatásai 

A digitális óriások azzal keresik a pénzüket, hogy megragadják a figyelmet, és a lehető legtovább fenntartják, miközben a hirdetők dollárjait besöprik. Ebben viszont kétségtelenül profik: a végtelen görgetés és a lájkok vagy értesítések rendszeres, de kiszámíthatatlan visszajelzései  

olyan stimuláló hatásokat váltanak ki, amelyek a nyerőgépek agyunk huzalozására gyakorolt hatását utánozzák.   

Ez egy olyan vágy, amelyet a felnőtteknek is elég nehéz kezelni. A még kiszolgáltatottabb fiatalok számára ez a vonzás nagyon is valós és kellemetlen következményekkel jár: szorongás, depresszió, testkép- és koncentrációzavar. Az Egyesült Államokban – ahol a legtöbb adat áll rendelkezésre – a nagy mentális egészségügyi felmérések az elmúlt 15 évben a serdülők boldogtalanságának észrevehető növekedését mutatták ki. Ennek a jelei az öngyilkossági gondolatok, a depresszió, de ezeknél sokkal hétköznapibb tünetek is, mint az alvászavar. Ez a tendencia a tinédzser lányok körében a legelterjedtebb.  

A közösségi média használata és a tinédzserek mentális egészsége közötti összefüggésről máig viták folynak. Luca Braghieri, az olaszországi Bocconi Egyetem közgazdaság-tudományi adjunktusa elmondta a Bloomberg amerikai hírportálnak:  

eredetileg úgy gondolta, hogy a Facebookkal kapcsolatos aggodalmak túlzók, de miután elkezdett kutatni a témában, meggondolta magát. Azóta törölte a saját Facebook-fiókját.  

Elia Abi-Jaoude, a torontói egyetem pszichiátere elmondta, első kézből figyelte meg a hatást, amikor 2015-től egy gyermek- és ifjúságpszichiátriai fekvőbeteg-osztályon dolgozott. „Gyakorlatilag a frontvonalban voltam, láttam a serdülők drámai küzdelmét – mondta a szakember, aki kutatásokat is publikált a témában. – Mindenféle érzelmi panaszok után jött a depresszió, a szorongás, majd eljutottak az öngyilkosság gondolatáig. Ez megdöbbentő volt.” Az orvos szerint a legnagyobb aggodalmat az alváshiány okozza, illetve az ezzel járó hangulatingadozás és leromló iskolai teljesítmény. 

Az új technológiák korábban is keltettek már pánikot – ez a másik oldal érve –, és valóban, visszatekintve ezek ma már furcsának, sőt viccesnek tűnnek. „Az 1940-es években úgy találták, hogy a gyerekeket nem lehet levakarni a rádiókészülékről. Az 1960-as években a televíziófüggőség volt a téma, most pedig a mobilfüggőség. Azt hiszem, a kérdés az, hogy most másképp van-e. És ha igen, az hogyan valósul meg?” – Amy Orbennek, a cambridge-i egyetem kogníció- és agytudományi egysége munkatársának ez a felvetése.   

A kutatóorvos nem zárja ki a közösségi média lehetséges ártalmait, de egy árnyalt megközelítés mellett érvelt. Ez azt jelenti, hogy azokra a konkrét platformokra és funkciókra kell összpontosítani, amelyek a legnagyobb kockázatot jelenthetik a fiatalokra. Orben szerint valóságos szakadék van az általános vélekedés és a tényleges bizonyítékok között, miszerint a közösségi média használata káros. Ellenben dicsérte azt a szándékot, hogy az unió megpróbál szabályokat hozni a probléma megoldására. 

Elmondta azt is, hogy bár sok figyelmet fordítanak a digitálismédia-használat káros hatásaira a kedvező példák rovására, az általa végzett, a serdülők jóllétét vizsgáló kutatás a világjárványok idején bekövetkezett zárlatok során kimutatta, hogy a laptophoz hozzáférő tizenévesek boldogabbak voltak, mint azok, akiknek nem volt ilyen eszközük.  

„Nem minden gyerek fog kárt szenvedni az okostelefonok és a közösségi média használatából eredő kockázatok miatt” – ez volt Patti Valkenburgnak, az amszterdami egyetem médiakutatással foglalkozó központja vezetőjének a véleménye az Európai Bizottság júniusi rendezvényén. „A kiskorúak esetében az elővigyázatosság elvét kell gyakorolnunk. Annak a ténynek, hogy ezek a platformok akár kárt okozhatnak, elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a potenciális kockázat megelőzésére vagy mérséklésére irányuló intézkedéseket fogadjunk el.” 

Mit lépnek a nagy platformok? 

Az elmúlt években az egyre növekvő nyomással szembesülve az olyan platformok, mint az Instagram, a YouTube és a TikTok, különböző eszközöket vezettek be az aggodalmak eloszlatására, beleértve a szülői felügyeletet is. A YouTube és az Instagram 2021 óta emlékeztetőket küld a platformjukat használó tinédzsereknek, hogy tartsanak szünetet. A TikTok márciusban jelentette be, hogy a kiskorúaknak egy óra elteltével be kell írniuk egy jelszót, ha folytatni akarják a videók nézését. Az online platformoknak az is tilos lesz, hogy nyomon kövessék a gyerekek online tevékenységét, hogy személyre szabott hirdetéseket jelenítsenek meg nekik. 

Hamarosan a közösségimédia-szolgáltatóknak még tovább kell lépniük. Augusztus végéig az Európai Unióban több mint 45 millió felhasználóval büszkélkedő online platformoknak – köztük az olyanoknak, mint az Instagram, a Snapchat, a TikTok, a Pinterest és a YouTube – a szabályok hosszú listájának kell megfelelniük.  

A digitális szolgáltatásokról szóló törvényt felügyelő hatóságnak – az Európai Bizottságnak – évente értékelnie kell majd, hogy milyen hatást gyakorolnak az algoritmusaik, a reklámjaik és a szolgáltatási feltételeik egy sor társadalmi kérdésre, például a kiskorúak védelmére és a mentális jólétre. Ezen intézkedések közé tartozik annak biztosítása, hogy az algoritmusok ne ajánljanak fogyókúrás videókat tizenéves lányoknak. Az automatikus lejátszás alapértelmezett kikapcsolását biztosítani kell. Az olyan manipulatív kialakítások, mint a véget nem érő idővonalak, amelyek a felhasználókat a platformokhoz ragasztják, összefüggésbe hozhatók a függőséget okozó viselkedéssel, így a technológiai vállalatok számára ez is tiltott terület lesz.  

Az új uniós jogszabály azonban nem lesz az a varázspálca, amelyre a szülők olyannyira vágynak. A tartalmi szabálykönyv nem vonatkozik az olyan népszerű szórakoztató eszközökre, mint az online játékok, az üzenetküldő alkalmazások és magukra a digitális eszközökre sem.  

Egyelőre nem világos, hogy az Európai Bizottság hogyan fog esetlegesen vizsgálódni, és miként lép majd fel a közösségimédia-vállalatokkal szemben, ha úgy ítéli meg, hogy nem sikerült korlátozniuk a platformjaiknak a mentális jólétre gyakorolt káros következményeit.  

Nem ígérkezik egyszerű menetnek a digitális óriásvállalatokkal megvívandó küzdelem. De hát ezt senki sem ígérte a brüsszeli tisztségviselőknek. Ez lenne a fő feladatuk, az európai polgárok és gyermekek érdekeinek szolgálata.    

Szigor az osztálytermekben
Nálunk az oktatási intézményekben az iskolákra van bízva a tanulók mobilozásának szabályozása a házirendek keretében.  
Az idén olyan liberális elveket valló országok, mint Hollandia vagy Finnország, elérkezettnek látták az időt arra, hogy szabályozzák a diákság mobilhasználatát. Franciaországban az iskolai órák alatt már régóta tilos a telefonhasználat. 
Hasonló következtetésekre jutottak korábban számos más területen is. Bajorországban és Görögországban 2006 óta törvény tiltja az általános és középiskolai mobilhasználatot. A korábbi olasz parlament a magánszféra védelmére hivatkozva megszavazta, hogy akár 30 ezer eurónyi pénzbüntetést is kiszabhatnak arra a diákra, aki a mobiltelefonjával felvételeket készít az osztályteremben.  
Kínában kicsit drasztikusabbak a szokások, mint Európában. Az első és a harmadik osztályos diákok mindössze 88 százalékának van mobiltelefonja. Az ottani oktatási minisztérium 2021-től keményen szabályozza az iskolai telefonhasználatot. Csak a szülők írásos beleegyezésével vihetik be a tanulók a mobiljaikat az iskolába.  
A személyes szabadságra oly kényes Nyugaton azonban jócskán akadnak olyanok, akik megkérdőjelezik, hogy a tiltás jó megoldás-e problémára, ugyanis a tanulók kevésbé tudnak koncentrálni az adott feladatokra, emiatt pedig a teljesítményük romlik.  

Címlapfotó: Shutterstock