Veszélybe kerülhet a 2023 óta porondon lévő, Indiát a görög pireuszi kikötővel összekötő IMEC (India–Közel-Kelet–Európa Gazdasági Folyosó) megvalósítása. Érzékenyen érinti ugyanis Indiát a gázai konfliktus kiújulása, mert igyekeznek jó kapcsolatokat ápolni az Öböl-menti országokkal, Iránnal, Izraellel és Palesztinával is. India egyensúlyozását mutatja, hogy támogatja a kétállami megoldást, humanitárius segélyt küld a Gázai övezetben élő palesztinoknak, de szolidaritását fejezi ki Izraellel.
Az Izrael és a Hamász közötti háború kirobbanása több országot is a geopolitikai viták kereszttüzébe sodort. A geopoliticalmonitor elemzése szerint a dél-ázsiai régióban India álláspontját a konfliktussal kapcsolatban nemcsak Izrael, a palesztinok és az Öböl-menti országok figyelik éberen, hanem olyanok is, mint az Egyesült Államok. Ez utóbbival a stratégiai kapcsolatai jelentősen javulnak. India számára a háború időzítése döntő jelentőségű: mindeddig a Modi-kormány közel-keleti politikája a külpolitikai törekvések sikertörténetének volt elkönyvelve.
Az elmúlt néhány évben India képes volt jó egyensúlyt teremteni mind az arab államokkal, mind az Izraellel való kapcsolataiban, és nem hagyta, hogy a két fél bármelyike hatással legyen a regióbeli országokkal való viszonyaira. Ráadásul Izrael egyre derűsebbé váló kapcsolatai az Öböl néhány kulcsfontosságú államával lehetőséget nyitottak India számára is az együttműködésre. Tekintettel azonban a folyamatban lévő konfliktusra, Indiának a lehető legnagyobb szakértelemmel kell kezelnie a kérdést, és nem szabad hagynia, hogy a konfliktus megakassza ezt a lendületet. A közeljövőben érdekes lesz, hogy a palesztin ügyet mennyire veszi komolyan számításba India a Közel-Kelet-politikájában, amely ügy egyébként az utóbbi időben egyre inkább háttérbe szorult.
A Narendra Modi vezette kormány alatt Újdelhi képes volt megerősíteni kétoldalú kapcsolatait a régió szinte valamennyi országával. Ez 2014 májusa óta jól látható, amikor a Bháratija Dzsanatá Párt (BJP) erőfeszítéseket tett az ország kétoldalú kapcsolatainak átalakítására, különösen az Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) tagállamaival. Modi India és az Egyesült Arab Emírségek (EAE) kapcsolatait például átfogó stratégiai partnerséggé emelte, és ezt az országot ma már az egyik legerősebb kétoldalú partnerének tekinti. Ezzel párhuzamosan az Izraellel való viszony jelentősége is nőtt, miközben igyekeznek jóban lenni Iránnal is.
India és ezen országok közötti szilárd kapcsolatokat jelzi, hogy azok már nem korlátozódnak a hagyományos tényezőkre, mint az olaj- és energiakereskedelem vagy a pénzátutalásokkal kapcsolatos tevékenységek. Jelenleg a kétoldalú viszonyt egyre inkább a gazdasági partnerségek, a közös beruházások, az erős politikai kapcsolatok, a növekvő védelmi és biztonsági együttműködés, a társadalmi-kulturális kapcsolatok, valamint a technológiai ágazatokban folytatott közös együttműködések jelentős növekedése jellemzi.
Az Öböl gazdasági jelentőségét bizonyítja, hogy itt található India harmadik és negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere a világon, az Egyesült Arab Emírségek, illetve Szaúd-Arábia, és hasonlóan fejlődnek az indiai–izraeli kereskedelmi kapcsolatok is: a kétoldalú kereskedelmi volumen 2022–2023-ban eléri a 10,1 milliárd dollárt (a védelmi ágazatot nem számítva). A világ legnépesebb országa vonzó kereskedelmi partnerré vált az Öböl-menti államok számára, amelyek több évtizede az olajalapú gazdaságtól függnek. Ezek az országok a bevételi forrásaik diverzifikálásának a módjait keresve a nem olajipari ágazatban, különösen az élelmiszer-biztonság és a technológia terén vizsgálják a gazdasági lehetőségeket Indiával.
A tervezett India–Közel-Kelet Élelmiszer-folyosó a három partnerországgal (Izrael, Egyesült Arab Emírségek, India) Forrás: Middle East Institute
India, Izrael és az Egyesült Arab Emírségek gazdasági és stratégiai érdekeinek növekvő közeledése miatt 2021 októberében négyoldalú megállapodást írtak alá az Egyesült Államokkal együtt, I2U2 néven. Ennek a regionális csoportosulásnak az egyik fő célja a globális kihívások közös enyhítése a víz, az energia, a közlekedés, az űr, az egészségügy, az élelmezésbiztonság és a technológia területén történő beruházásokra fókuszálva. Gyors egymásutánban India, Izrael és az Egyesült Arab Emírségek 2022-ben kezdeményezték az India–Közel-Kelet Élelmiszer-folyosó terveit, majd 2023 szeptemberében az Újdelhiben rendezett G20-csúcstalálkozón elindították az India–Közel-Kelet–Európa Gazdasági Folyosó (IMEC) elnevezésű projektet. Ennek az a célja, hogy az Ázsia, Európa és a Közel-Kelet közötti gazdasági integráció előmozdításával erősítse a gazdasági fejlődést.
Az Újdelhiben tartott G20-csúcstalálkozón bejelentett India–Közel-Kelet–Európa Gazdasági Folyosó (IMEC), amely két különálló korridorból állna – az Indiát az Arab-öböllel összekötő keletiből és az Arab-öblöt Európával összekötő északiból. Tartalmaz majd egy vasúthálózati projektet is, amely kiegészíti a meglévő tengeri és közúti közlekedési útvonalakat a költséghatékony és gyors, határokon átnyúló hajó-vasút szállítás érdekében India, az Egyesült Arab Emírségek, Jordánia, Izrael, Szaúd-Arábia és Európa között Forrás: 20cube
Mindezek a Közel-Kelet geopolitikájában bekövetkezett paradigmaváltást tükrözik. Ezt a geopolitikai átrendeződés tette lehetővé, amelyet az Izrael és a regionális országok közötti stratégiai, valamint gazdasági érdekek erős konvergenciája váltott ki, különösen az Ábrahám-megállapodás 2021 végi aláírását követően. A kialakuló dinamika ennek következtében kedvező lehetőséget biztosított Indiának arra, hogy partnerséget alakítson ki a hasonlóan gondolkodó közel-keleti országokkal. A folyamatban lévő konfliktus nyomán azonban az Izraellel való együttműködési kezdeményezések háttérbe szorulhatnak, mivel számos arab állam – köztük azok is, amelyek az elmúlt években szívélyes viszonyt ápoltak Izraellel – szkeptikusan állnak a zsidó állammal való partnerséghez. A jelenlegi dinamikát figyelembe véve az indiai kormány egyik fő célkitűzése az lenne, hogy továbbra is kétoldalú alapon tartsa fenn a kapcsolatokat, ahogyan az elmúlt évtizedekben is, és ezzel párhuzamosan figyelemmel kísérje a térségben kialakuló fejleményeket.
Az Ábrahám-egyezmények aláírása Forrás: Shutterstock
Az elmúlt kilenc év során Újdelhi önállóan viszi előre az Izraellel való kapcsolatait, és a palesztin kérdést elkülönítve kezeli. Korábban nem ez volt a helyzet, mivel a 2014 előtti indiai kormányok összekapcsolták az izraeli politikát a palesztin kérdéssel. Ez bizonyos értelemben megakadályozta Indiát abban, hogy teljes mértékben kihasználja az indiai–izraeli együttműködésben rejlő lehetőségeket. Ennek a paradigmaváltásnak az egyik első jele Modi 2017. júliusi önálló izraeli látogatása volt. Hasonlóképpen India elhagyta a „Kelet-Jeruzsálem” kifejezést a hivatalos nyilatkozatokból, és egy 2017-es beszédében Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnökének látogatása során Modi reményét fejezte ki, hogy „egy szuverén, független, egységes és életképes Palesztina megvalósulását látja, amely békésen él együtt Izraellel”. Ezek a fejlemények azt jelezték, hogy India megpróbálja a Palesztinával való viszonyát az Izraellel való kapcsolatától viszonylag elszigetelten kezelni.
Október 7. után
Annak ellenére, hogy India számára a Közel-Keleten regionális együttműködésre továbbra is van kilátás, az Izrael és a Hamász között zajló háború egyelőre meghiúsította a további együttműködést. A zsidó állam regionális kapcsolatai szempontjából ez átmeneti diplomáciai visszaesést jelenthet, főként ebben a kritikus szakaszban, amikor Izrael államként való létezését már kezdte diplomáciailag elismerni néhány kulcsfontosságú közel-keleti GCC-ország. Az Egyesült Államok hasonló kezdeményezését, amely Izraelnek a Szaúd-Arábiával való kapcsolatok normalizálására irányult, egyelőre félretették, miután az arabok egyre több kritikát fogalmaztak meg Izraellel szemben a Gázai övezetet ért folyamatos támadásai miatt.
Indiának a közel-keleti országokkal fennálló történelmi kapcsolatai és az Izraellel kialakulóban lévő stratégiai partnerség miatt valószínűleg ismét diplomáciai kötéltáncot kell járnia a gázai övezeti konfliktus miatt. Egyre nagyobb aggodalomra ad okot számukra, hogy a fegyveres összecsapás a régió más részeire is kiterjedhet. Az elmúlt néhány évben az indiai kormány külön kezelte Izraelt, a palesztinokat és az arab országokat anélkül, hogy bármelyikük befolyásolhatta volna a kétoldalú kapcsolatokat. Ezért az a kérdés, hogy a palesztin ügy újra felmerül-e, mint tényező India külpolitikájában, és milyen mértékben fogja befolyásolni a kapcsolatokat.
A világlegnépesebb országának közelmúltbeli politikai-diplomáciai lépései és nyilatkozatai azonban egyértelművé tették, hogy Újdelhi továbbra is folytatja az Izraellel és Palesztinával fenntartott kapcsolatait. Ez azt a benyomást kelti, hogy India inkább a zsidó állam felé hajlik, miközben a palesztin ügy hagyományos támogatása fokozatosan csökken. Árulkodó, hogy a nemzetközi fórumokon az Izraellel szemben kritikusnak ítélt határozatokkal kapcsolatos szavazási eredményei között böngészve azt láthatjuk, hogy Újdelhi gyakran a „tartózkodás” mellett dönt. Korábban úgy tűnt, hogy a szórványos szavazatai bizonyos Izraellel szembeni ENSZ-határozatokkal kapcsolatban eddig nem rontották a zsidó állammal fenntartott általános kapcsolatait. India óvatos egyensúlyozását mutatja, hogy egyrészről támogatja a kétállami megoldást, humanitárius segélyt küld a Gázai övezetben élő palesztinoknak, másrészről határozottan „szolidaritását fejezi ki Izraellel ebben a nehéz órában”. Az ázsiai ország 2023 novemberében az ENSZ Közgyűlésében is Izrael telepespolitikája (a megszállt palesztin területeken létrehozott izraeli telepek ügye) ellen voksolt. Nem sokkal később, december közepén megszavazott egy ENSZ-közgyűlési határozatot is, amely azonnali humanitárius tűzszünetet és a túszok feltétel nélküli szabadon bocsátását követelte. Ezek a gesztusok arra utalnak, hogy India minden országgal külön-külön kezeli a kétoldalú kapcsolatait, de folytatja a korábbi egyensúlyozó stratégiáját.
Tavasszal a következő ciklusért száll versenybe Narendra Modi indiai miniszterelnök Forrás: Shutterstock
A Hamász-támadás és a kialakult biztonsági helyzet valószínűleg erősíteni fogja az India és Izrael közötti terrorizmusellenes együttműködést. Továbbá bizonyos biztonsági kihívások és az érintett régiókban tevékenykedő nem állami szereplők (terroristacsoportok) által jelentett közös fenyegetés-felfogás magyarázatot ad a két ország és más közel-keleti államok közötti hagyományos katonai-biztonsági kapcsolatainak további bővítésére. A konfliktus kezdete óta ez egy olyan fontos szempont, amit az indiai kormány is kiemelt, sőt, a nemzetközi közösséget a terrorizmus fenyegetése elleni közös küzdelemre szólította fel. Modi volt az egyik első vezető, aki egyértelműen elítélte a terrorizmust, és hasonló hangot ütött meg külügyminisztere, dr. S. Jaishankar is a BRICS november végi rendkívüli közös ülésén. Figyelemre méltó, hogy az olyan országok, mint Egyiptom, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, komoly aggodalmukat fejezték ki a terroristaelemek jelenléte miatt mind saját területükön, mind a régióban. Beszédes, hogy a jemeni székhelyű húszi milíciák fokozatosan növekvő erőszakos tevékenységének a Vörös-tengeren India és az Öböl-menti országok közötti tengerbiztonsági együttműködés megerősítését kellene eredményeznie.
Hosszú távon tehát javasolt az Ázsiát és Európát összekötő Báb el-Mandeb-szoroson áthaladó nemzetközi tengeri kereskedelem zavartalanságának biztosítása érdekében megvizsgálni egy erre vonatkozó többoldalú kezdeményezés lehetőségét.
India külpolitikája a jövőben
Az Izrael és a Hamász közötti konfliktus India külpolitikájában valószínűleg még egy ideig éreztetni fogja a hatását, főként mivel tavasszal parlamenti választások lesznek az ázsiai országban. Összességében azonban annak kisebb az esélye, hogy ez a háború jelentős hatással lesz-e India általános közel-keleti vagy Izrael-politikájára. Korábban a külpolitikai kérdések nem voltak hangsúlyosak a választásokon. Jelenleg, néhány szórványos kritikától eltekintve, a szélesebb közvélemény érzékelhetően elfogadja az ország felívelő kapcsolatait Izraellel, és nagyra értékeli az Öböl-menti államokkal való viszony intenzitásának általános növekedését, ahol nem mellesleg jelentős a külföldi indiai közösségek száma.
Borítókép: shutterstock
