Robbanhat a háborús izraeli költségvetés
Alighogy elkezdődtek, meg is akadtak az izraeli költségvetési tárgyalások. A cél a stabilitás megőrzése lenne, ám a háború miatt minden tervezés ingatag lábakon áll.
Robbanhat a háborús izraeli költségvetés
A béna kacsa esete a szaúdiakkal, avagy a holdrakéta-kilövés
A béna kacsa esete a szaúdiakkal, avagy a holdrakéta-kilövés
Joe Biden visszalépése az elnökjelöltségtől korai „béna kacsa” periódust eredményezett, de igyekszik a Közel-Keleten jelentős külpolitikai eredményeket elérni, hogy ne maradjon dicstelen nyom az elnöksége után. Most a szaúdi–izraeli közeledés lehet a fő célja, mivel a szaúdi stabilitás kulcsfontosságú a régióban, és az amerikai–szaúdi védelmi megállapodás, valamint Izrael támogatása mindkét fél számára előnyös lehet. Bár a terv kockázatos és sok akadályba ütközhet, mégis: jelenleg bel- és külpolitikai tényezők is segíthetik egy ilyen egyezmény létrejöttét.
Az Egyesült Államok folytatja a világ felfegyverzését
Az Egyesült Államok folytatja a világ felfegyverzését
A legutóbbi fegyversegélyek nagysága igen eltérő Izrael és Ukrajna esetében. Előbbi 3,5 milliárd, utóbbi 125 millió dollár értékben kap a háborúhoz szükséges haditechnikát Washingtonból.
A főpróba, avagy az izraeli légvédelem képes-e megállítani egy Iráni támadást
A főpróba, avagy az izraeli légvédelem képes-e megállítani egy Iráni támadást
A Vaskupola a világ legmodernebb rakétavédelmi rendszere, amely a tavalyi gázai konfliktus során kapott különös figyelmet, amikor sikeresen semlegesítette a Hamász rakétáinak százait, megvédve ezzel Izrael fontos városait és lakosait. Azonban a rendszer nem hibátlan, és a működtetése rendkívül költséges. Így joggal merül fel a kérdés az iráni fenyegetés kapcsán, hogy mennyire lenne képes Izrael egy a Hezbollah vagy Irán felől indított rakétazáport semlegesíteni.
Betiltották az Instagramot Törökországban
Betiltották az Instagramot Törökországban
Erdoğan elnök digitális fasizmusnak nevezte az Insta működését, amiért az cenzúrát vezetett be a Hamász vezetőjének meggyilkolása után. Az Insta-tulajdonos Meta mindent megtesz, hogy visszaállítsa a platform elérhetőségét. A lépést a török e-vállalatok is üdvözölnék, mielőtt mindenük rámegy a politikai döntésre.
Izrael és az USA titkos tárgyalása és a palesztin frakciók megállapodása
Izrael és az USA titkos tárgyalása és a palesztin frakciók megállapodása
Miközben Izrael az Egyesült Államokkal együtt titkos tárgyalásokat folytatott az Egyesült Arab Emírségekben a Gázai övezet háború utáni rendezéséről, addig Pekingben a régóta rivalizáló, sőt háborúzó palesztin frakciók között született történelmi megállapodás. Véletlen egybeesés?
A geopolitika „kétszerkettője”
A geopolitika „kétszerkettője”
Branko Milanović világhírű közgazdász egy nagyon érdekes eszmefuttatást vett górcső alá, amely négy különböző ideológiai koalíciót határoz meg a jelenleg folyó és a világpolitikát befolyásoló ukrajnai és gázai konfliktus mentén.
A hidegháború óta nem volt ekkora létszámbővítés a hadiiparban
A hidegháború óta nem volt ekkora létszámbővítés a hadiiparban
Az ukrajnai háború és a szélesedő geopolitikai konfliktusok soha nem látott mértékben megnövelték a munkaerő-keresletet a hadiiparban. A vállalatok egyre többet fordítanak arra is, hogy a megfelelő készségekkel megáldott szakemberek kerüljenek ki az akadémiákról.
Újabb ország bünteti Izraelt
Újabb ország bünteti Izraelt
Izrael legnagyobb szénkereskedelmi partnere leállítja az exportot a háborúban álló ország felé. A török kereskedelmi kapcsolatok befagyasztása után tehát újabb csapás érte a zsidó államot.
Az egyetemisták újra felforgatják Amerikát?
Az egyetemisták újra felforgatják Amerikát?
Amerika erkölcsi lelkiismeretének hívott egyetemi megmozdulások a történelem folyamán nem egy esetben jelentős hatást fejtettek ki az ország társadalmára. Mások viszont másféleként értékelik a tiltakozó akciókat, szerintük ezek nem mások, mint elkényeztetett gyermekek tüntijei. A gázai háború elleni megmozdulások most ismét felrázzák az egyetemeket. Vajon ez a messze dúló izraeli–palesztin konfliktus – amelynek Washington nem is közvetlen részese – képes lesz-e olyan hatást kiváltani, mint a fél évszázada lezajlott vietnámi háború elleni tiltakozás?
Biden támogatottsága megsínyli a közel-keleti feszültségeket
Biden támogatottsága megsínyli a közel-keleti feszültségeket
Amikor Joe Biden hivatalába lépett, még úgy gondolta, hogy nem a Közel-Kelet lesz külpolitikájának prioritása. Az otthoni zavargások azonban mostanra az elnöksége központi kérdésévé váltak, és ezek súlyosan ronthatják az újraválasztási esélyeit is.
Törökország leállította kereskedelmét Izraellel
Törökország leállította kereskedelmét Izraellel
Erdoğan elnök pár héttel ezelőtt még csak részleges tilalmat rendelt el a zsidó állammal szemben, most azonban a teljes export-importot kivégezte.
Iráni–izraeli konfliktus: kiszámított ütésváltás
Iráni–izraeli konfliktus: kiszámított ütésváltás
Az elmúlt napokban furcsa tapogatózás zajlott le a két közel-keleti ország között: előbb Teherán zúdított drónesőt Izraelre, amely csak elenyésző károkat okozott, majd közel egy hét múlva jött a válasz: pár rakétatalálat ért egy iráni repülőteret. A két akcióban egyvalami közös volt: nem akarták annyira felbőszíteni egymást, hogy valamelyikük magából kifordulva, meggondolatlanul túlreagálja a támadást. Mert jelenleg a mindent elborító háború nem érdeke sem Iránnak, sem Izraelnek.
Kettős mérce: Ukrajnának jár, de Gázának már nem
Kettős mérce: Ukrajnának jár, de Gázának már nem
A nyugati világrend túlélése veszélyben van, de annak fenyegetése most nem Kína vagy Oroszország irányából közeledik. A Nyugat külpolitikai kettős mércéje most újra erodálja belülről a nemzetközi jogrendet. Az orosz–ukrán háború, a Gázai övezet fegyveres konfliktusai és a napokban felerősödött Izrael–Irán-szembenállás egyaránt rámutatott arra, hogy a nemzetközi jog érvényesítése eltérő módon zajlik a nyugati és a nem nyugati értékrendet képviselő szereplőkkel szemben. Az igazságos világrend igazságos jogérvényesítést követel.
A fegyvert leteszik, de a tollat nem: leszerelt katonák lobbija
A fegyvert leteszik, de a tollat nem: leszerelt katonák lobbija
A politikai élet forgóajtói meglehetősen furfangosan pörögnek. Legutóbb egy amerikai portál tárta fel ennek természetét. Miként támaszkodnak a hírcsatornák azokra a katonatisztekre, akik már rég letették a kardot, de a tollat nem, ahogy a médiaszereplést sem hagyták abba? Sajnos ez sokszor kevéssé szól az igazságról, mert egy-egy védelmi vállalat igencsak zsíros juttatását is meg kell szolgálniuk.
Újabb szankciók Irán ellen: célkeresztben a hírhedt drónipar
Újabb szankciók Irán ellen: célkeresztben a hírhedt drónipar
Az Egyesült Államok új szankciókat jelentett be Irán ellen, válaszul az Izrael elleni rakéta- és dróntámadásra. A nyugati világ nagy része csatlakozna Washingtonhoz, azonban ezek az intézkedések a 40 éve szankciók alatt álló ország iparágára valószínűleg csak korlátozottan hatnak.
Mozdulatlan az olajpiac az iráni támadás után
Mozdulatlan az olajpiac az iráni támadás után
Az OPEC már az izraeli háború kitörése után szólt, hogy nem fog kizökkenni a nyugalmából. Úgy is lett: az olajpiac majdnem olyan csendes, mintha békeidő lenne, pedig drónok és rakéták százai zúgtak el felette.
Egy félrevezető álvideó, ami pár napon belül valósággá vált
Egy félrevezető álvideó, ami pár napon belül valósággá vált
A napokban lezajlott Izrael elleni legfrissebb iráni támadásnak van egy igen érdekes mellékszála. Nevezetesen, hogy az Elon Musk birtokolta mesterséges intelligencia, az X csevegőrobotja egy héttel az esemény előtt egy olyan hamis videós hírt kreált, amelyben iráni rakéták támadják a zsidó államot. Vajon egyfajta „jóslásra” is képes a gépi értelem?
Még Amerikának is fel kell kötnie a nadrágját a rohamosan fejlődő iráni drónokkal szemben
Még Amerikának is fel kell kötnie a nadrágját a rohamosan fejlődő iráni drónokkal szemben
Irán egyre magasabb színvonalra fejleszti dróntechnológiáját, miközben megtalálta a kiskapukat a szankciók kijátszásához is a pilóta nélküli eszközei gyártása és az azokkal való kereskedés érdekében. Ezzel jelentős ütőképességre és egyre nagyobb befolyásra tesz szert a Közel-Keleten, ami komoly fejtörést okoz Washingtonnak és szövetségeseinek.
Törökország büntetni kezdi Izraelt
Törökország büntetni kezdi Izraelt
Ankara elítéli Izraelt a Gázai övezetben folyó hadjárat miatt, ám figyelmeztetései mindeddig retorikai szinten maradtak. Most azonban bejelentette: exportkorlátozásokat vezet be egészen addig, amíg meg nem születik a tűzszüneti megállapodás a területen.
Mi lehet az újabb palesztin ENSZ-tagsági kérelem sorsa?
Mi lehet az újabb palesztin ENSZ-tagsági kérelem sorsa?
Rijád Manszúr palesztin ENSZ-küldött jelezte, az arab állam szeretné, ha még áprilisban döntés születne ENSZ-tagságukról. Palesztina 2012 óta „nem tagállami megfigyelő” státuszban vehet részt a világszervezet tevékenységében, most pedig szeretné kihasználni, hogy a Közel-Keleten zajló háború miatt újra reflektorfénybe került a palesztinok helyzete. Az Egyesült Államoknak Izrael legközelebbi szövetségeseként biztosan lesz ehhez egy-két szava.
A Netanjáhú-kormány nem a gázai műveletekbe, hanem az ultraortodoxok katonai mentességébe bukhat bele
A Netanjáhú-kormány nem a gázai műveletekbe, hanem az ultraortodoxok katonai mentességébe bukhat bele
Az izraeli Legfelsőbb Bíróság a napokban arra kötelezte a kormányt, hogy függessze fel a katonai szolgálat alól mentesített ultraortodox zsidók behívási tilalmát. Ez a példátlan lépés megbuktathatja a kormánykoalíciót egy olyan időszakban, amikor az ultraortodoxok toborzása még egy megosztó kérdést rak a Netanjáhú-kabinet nyakába.
Mintegy 90 százalékkal esett vissza a Vörös-tengeren keresztül Európába irányuló dízelszállítás
Mintegy 90 százalékkal esett vissza a Vörös-tengeren keresztül Európába irányuló dízelszállítás
India korábban 13-szorosára növelte az orosz nyersolajvásárlásait, amit feldolgozva exportált nyugatra, lényegében megkerülve ezzel az oroszok elleni szankciókat. A húszik támadásai, az ázsiai finomítók nem tervezett karbantartási munkálatai, a magas fuvarköltségek arra ösztönzik Újdelhit, hogy az exportját átirányítsa Ázsiába. Így februárban az európai dízelüzemanyag-behozatal 90 százalékkal esett vissza januárhoz képest. A mezőgazdasági főszezon közeledtével Európában a gazdák újra bajba kerülhetnek.
A háború klímapusztítása
A háború klímapusztítása
Az izraeli háború első hatvan napjában a fegyverek mintegy 300 ezer tonna szén-dioxidot toltak ki magukból. A Vörös-tenger elkerülésével a teherszállítók megnégyszerezik a kibocsátásukat. A konfliktus láthatatlanul is kihat az egész bolygóra.
Izrael: A hadigazdaság visszatérése a jólét végét is jelenti
Izrael: A hadigazdaság visszatérése a jólét végét is jelenti
Évtizedeken át javult az életminőség a legtöbb izraeli számára, ám október 7-e ebben is fordulópontot hozhat – vélte David E. Rosenberg izraeli gazdasági újságíró, az Izrael technológiai gazdasága című könyv szerzője, aki az amerikai Foreign Policy külpolitikai folyóiratban fejtette ki meglátásait.
Mearsheimer: A Nyugat riogatása a harmadik világháborúval ősrégi trükk
Mearsheimer: A Nyugat riogatása a harmadik világháborúval ősrégi trükk
John J. Mearsheimer, a politikai realizmus egyik legnagyobb hatású gondolkodója szerint ha Trump lesz az elnök, az az Egyesült Államok közel-keleti külpolitikáján nem változtatna, Európával kapcsolatban azonban valószínűleg komoly változásokat hozna.
Leminősítette Izraelt a Moody’s
Leminősítette Izraelt a Moody’s
A Moody’s eggyel lejjebb sorolta a háborúban álló ország államadós-osztályzatát, egyben negatívra változtatta a kilátásait.
Lenne egy régi-új megoldás a Közel-Kelet konfliktusára: íme a háromállami megoldás
Lenne egy régi-új megoldás a Közel-Kelet konfliktusára: íme a háromállami megoldás
Néhány napja az ENSZ Biztonsági Tanácsában újra terítékre került az izraeli–palesztin konfliktus tartós rendezésének ügye. Ennek kapcsán Husszein egykori jordán király ötlete az izraeli–palesztin konfliktus megoldására ismét felszínre került. Ez az úgynevezett háromállami megoldás, amely Ciszjordániát hozzácsatolná Jordániához, létrehozva egy Palesztin–Jordán Föderációt, Gáza felett pedig Egyiptom gyakorolna ellenőrzést. Mennyire reális ma egy ilyen rendezési forgatókönyv?
Hamász: a háború „pénzügyi dzsihád” is
Hamász: a háború „pénzügyi dzsihád” is
Az izraeli hírszerzés szerint a Gázai övezetbe irányuló adományokból a Hamász továbbra is lecsípi a saját részét. A vagyongyarapodás megugrott a háború előtti időszakhoz képest, ráadásul a pénzek nyomon követése a Hamász álcázási rutinjának köszönhetően nagyon nehéz.
Biden–Netanjáhú-csörte: ki kapja félre először a kormányt?
Biden–Netanjáhú-csörte: ki kapja félre először a kormányt?
Az amerikai és izraeli álláspontok nemhogy közeledtek volna a palesztin államiság megítélésében, hanem – ha lehet – soha ilyen távol nem álltak egymástól. A Fehér Ház szerint a kétállami megoldás jelentene megoldást a Közel-Kelet problémáira, míg Jeruzsálem határozottan elveti ezt az ajánlatot, mert a palesztin állam terroristák fészkévé válna.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
