GeopolitikaHáború
Iráni–izraeli konfliktus: kiszámított ütésváltás 

Iráni–izraeli konfliktus: kiszámított ütésváltás 

Az elmúlt napokban furcsa tapogatózás zajlott le a két közel-keleti ország között: előbb Teherán zúdított drónesőt Izraelre, amely csak elenyésző károkat okozott, majd közel egy hét múlva jött a válasz: pár rakétatalálat ért egy iráni repülőteret. A két akcióban egyvalami közös volt: nem akarták annyira felbőszíteni egymást, hogy valamelyikük magából kifordulva, meggondolatlanul túlreagálja a támadást. Mert jelenleg a mindent elborító háború nem érdeke sem Iránnak, sem Izraelnek. 

GeopolitikaHáború
Kettős mérce: Ukrajnának jár, de Gázának már nem 

Kettős mérce: Ukrajnának jár, de Gázának már nem 

A nyugati világrend túlélése veszélyben van, de annak fenyegetése most nem Kína vagy Oroszország irányából közeledik. A Nyugat külpolitikai kettős mércéje most újra erodálja belülről a nemzetközi jogrendet. Az orosz–ukrán háború, a Gázai övezet fegyveres konfliktusai és a napokban felerősödött Izrael–Irán-szembenállás egyaránt rámutatott arra, hogy a nemzetközi jog érvényesítése eltérő módon zajlik a nyugati és a nem nyugati értékrendet képviselő szereplőkkel szemben. Az igazságos világrend igazságos jogérvényesítést követel.  

GeopolitikaHáborúTársadalom
A fegyvert leteszik, de a tollat nem: leszerelt katonák lobbija 

A fegyvert leteszik, de a tollat nem: leszerelt katonák lobbija 

A politikai élet forgóajtói meglehetősen furfangosan pörögnek. Legutóbb egy amerikai portál tárta fel ennek természetét. Miként támaszkodnak a hírcsatornák azokra a katonatisztekre, akik már rég letették a kardot, de a tollat nem, ahogy a médiaszereplést sem hagyták abba? Sajnos ez sokszor kevéssé szól az igazságról, mert egy-egy védelmi vállalat igencsak zsíros juttatását is meg kell szolgálniuk.

GeopolitikaHáborúSzankciókTechnológiaVilággazdaság
Újabb szankciók Irán ellen: célkeresztben a hírhedt drónipar 

Újabb szankciók Irán ellen: célkeresztben a hírhedt drónipar 

Az Egyesült Államok új szankciókat jelentett be Irán ellen, válaszul az Izrael elleni rakéta- és dróntámadásra. A nyugati világ nagy része csatlakozna Washingtonhoz, azonban ezek az intézkedések a 40 éve szankciók alatt álló ország iparágára valószínűleg csak korlátozottan hatnak.

GeopolitikaHáborúTechnológia
Egy félrevezető álvideó, ami pár napon belül valósággá vált 

Egy félrevezető álvideó, ami pár napon belül valósággá vált 

A napokban lezajlott Izrael elleni legfrissebb iráni támadásnak van egy igen érdekes mellékszála. Nevezetesen, hogy az Elon Musk birtokolta mesterséges intelligencia, az X csevegőrobotja egy héttel az esemény előtt egy olyan hamis videós hírt kreált, amelyben iráni rakéták támadják a zsidó államot. Vajon egyfajta „jóslásra” is képes a gépi értelem? 

GeopolitikaHáborúKiemeltTechnológia
Még Amerikának is fel kell kötnie a nadrágját a rohamosan fejlődő iráni drónokkal szemben 

Még Amerikának is fel kell kötnie a nadrágját a rohamosan fejlődő iráni drónokkal szemben 

Irán egyre magasabb színvonalra fejleszti dróntechnológiáját, miközben megtalálta a kiskapukat a szankciók kijátszásához is a pilóta nélküli eszközei gyártása és az azokkal való kereskedés érdekében. Ezzel jelentős ütőképességre és egyre nagyobb befolyásra tesz szert a Közel-Keleten, ami komoly fejtörést okoz Washingtonnak és szövetségeseinek.  

GeopolitikaHáborúTörténelem
Mi lehet az újabb palesztin ENSZ-tagsági kérelem sorsa? 

Mi lehet az újabb palesztin ENSZ-tagsági kérelem sorsa? 

Rijád Manszúr palesztin ENSZ-küldött jelezte, az arab állam szeretné, ha még áprilisban döntés születne ENSZ-tagságukról. Palesztina 2012 óta „nem tagállami megfigyelő” státuszban vehet részt a világszervezet tevékenységében, most pedig szeretné kihasználni, hogy a Közel-Keleten zajló háború miatt újra reflektorfénybe került a palesztinok helyzete. Az Egyesült Államoknak Izrael legközelebbi szövetségeseként biztosan lesz ehhez egy-két szava. 

GeopolitikaHáborúTársadalom
A Netanjáhú-kormány nem a gázai műveletekbe, hanem az ultraortodoxok katonai mentességébe bukhat bele    

A Netanjáhú-kormány nem a gázai műveletekbe, hanem az ultraortodoxok katonai mentességébe bukhat bele    

Az izraeli Legfelsőbb Bíróság a napokban arra kötelezte a kormányt, hogy függessze fel a katonai szolgálat alól mentesített ultraortodox zsidók behívási tilalmát. Ez a példátlan lépés megbuktathatja a kormánykoalíciót egy olyan időszakban, amikor az ultraortodoxok toborzása még egy megosztó kérdést rak a Netanjáhú-kabinet nyakába.   

GeopolitikaHáborúSzankciók
Mintegy 90 százalékkal esett vissza a Vörös-tengeren keresztül Európába irányuló dízelszállítás 

Mintegy 90 százalékkal esett vissza a Vörös-tengeren keresztül Európába irányuló dízelszállítás 

India korábban 13-szorosára növelte az orosz nyersolajvásárlásait, amit feldolgozva exportált nyugatra, lényegében megkerülve ezzel az oroszok elleni szankciókat. A húszik támadásai, az ázsiai finomítók nem tervezett karbantartási munkálatai, a magas fuvarköltségek arra ösztönzik Újdelhit, hogy az exportját átirányítsa Ázsiába. Így februárban az európai dízelüzemanyag-behozatal 90 százalékkal esett vissza januárhoz képest. A mezőgazdasági főszezon közeledtével Európában a gazdák újra bajba kerülhetnek.

GeopolitikaHáborúTársadalomVilággazdaság
Izrael: A hadigazdaság visszatérése a jólét végét is jelenti 

Izrael: A hadigazdaság visszatérése a jólét végét is jelenti 

Évtizedeken át javult az életminőség a legtöbb izraeli számára, ám október 7-e ebben is fordulópontot hozhat – vélte David E. Rosenberg izraeli gazdasági újságíró, az Izrael technológiai gazdasága című könyv szerzője, aki az amerikai Foreign Policy külpolitikai folyóiratban fejtette ki meglátásait. 

GeopolitikaHáború
Lenne egy régi-új megoldás a Közel-Kelet konfliktusára: íme a háromállami megoldás

Lenne egy régi-új megoldás a Közel-Kelet konfliktusára: íme a háromállami megoldás

Néhány napja az ENSZ Biztonsági Tanácsában újra terítékre került az izraeli–palesztin konfliktus tartós rendezésének ügye. Ennek kapcsán Husszein egykori jordán király ötlete az izraeli–palesztin konfliktus megoldására ismét felszínre került. Ez az úgynevezett háromállami megoldás, amely Ciszjordániát hozzácsatolná Jordániához, létrehozva egy Palesztin–Jordán Föderációt, Gáza felett pedig Egyiptom gyakorolna ellenőrzést. Mennyire reális ma egy ilyen rendezési forgatókönyv?

GeopolitikaHáború
Biden–Netanjáhú-csörte: ki kapja félre először a kormányt? 

Biden–Netanjáhú-csörte: ki kapja félre először a kormányt? 

Az amerikai és izraeli álláspontok nemhogy közeledtek volna a palesztin államiság megítélésében, hanem – ha lehet – soha ilyen távol nem álltak egymástól. A Fehér Ház szerint a kétállami megoldás jelentene megoldást a Közel-Kelet problémáira, míg Jeruzsálem határozottan elveti ezt az ajánlatot, mert a palesztin állam terroristák fészkévé válna.

GeopolitikaHáborúKiemelt
Mekkora Irán szerepe a vörös-tengeri húszi támadásokban? 

Mekkora Irán szerepe a vörös-tengeri húszi támadásokban? 

Az elmúlt hetekben rendszeressé váltak a húszi milíciák támadásai a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók ellen. A térségben már az amerikai és brit légierő is beavatkozott, de a fegyveresek továbbra is komoly fenyegetést jelentenek a világkereskedelemre. Sokszor felmerült már, hogy Teherán közvetlenül érintett lehet a rajtaütések kidolgozásában. Vajon mennyiben valósak ezek a vádak?

GeopolitikaHáború
Veszélyben egy újabb kereskedelmi útvonal 

Veszélyben egy újabb kereskedelmi útvonal 

Veszélybe kerülhet a 2023 óta porondon lévő, Indiát a görög pireuszi kikötővel összekötő IMEC (India–Közel-Kelet–Európa Gazdasági Folyosó) megvalósítása. Érzékenyen érinti Indiát a gázai konfliktus kiújulása, mert igyekeznek jó kapcsolatokat ápolni az Öböl-menti országokkal, Iránnal, Izraellel és Palesztinával is. India egyensúlyozását mutatja, hogy támogatja a kétállami megoldást, humanitárius segélyt küld Gázába, de szolidaritását fejezi ki Izraellel.

GeopolitikaHáborúKiemelt
Közel-Kelet – a világ puskaporos hordója, ahol vallások, népek és civilizációk csapnak össze 

Közel-Kelet – a világ puskaporos hordója, ahol vallások, népek és civilizációk csapnak össze 

A Közel-Keletet joggal nevezhetjük a világ puskaporos hordójának, amire ráerősítenek az október 7-e óta zajló események. A Hamász támadása óta Izrael támadja a Gázai-övezetet. Ez egyfelől megosztja a kezdetben Izraelt támogató országokat, másfelől Egyiptomot mint szomszédos országot is feszélyezi. A nemzetközi szereplők egyelőre kivárnak: az USA természetesen egyoldalúan Izrael mögött van, de Kína és Oroszország gyanúsan hallgat, miközben Európát ebben a kérdésben is szétfeszíti a belső megosztottság. 

GeopolitikaHáborúKiemelt
Durván elfajulhat a közel-keleti konfliktus: 3 civil hajóra lőttek rakétát a jemeni húszik, az amerikaiak 3 drónt lőttek le 

Durván elfajulhat a közel-keleti konfliktus: 3 civil hajóra lőttek rakétát a jemeni húszik, az amerikaiak 3 drónt lőttek le 

Az eszkaláció közelébe került a Közel-Kelet konfliktusa! Az amerikai hadsereg közleménye szerint a jemeni húszi lázadók által kilőtt ballisztikus rakéták három kereskedelmi hajót találtak el vasárnap a Vörös-tengeren, miközben egy amerikai hadihajó önvédelemből három drónt lőtt le. Az iráni támogatott húszik két támadást magukra vállaltak. Honnan a húszik motivációja és erős Izrael-ellenessége? 

GeopolitikaHáborúKiemeltZöldenergiaZöldgazdaság
Nem lesz nettó földgázexportőr Izrael a Hamász támadása miatt

Nem lesz nettó földgázexportőr Izrael a Hamász támadása miatt

A Hamász elleni háború kifejezetten árt Izrael azon törekvésének, hogy meghatározó földgázexportőrré váljon. Igaz, az ottani  kitermelés 2027-ig még így is a duplájára emelkedik. A közel-keleti ország által meghatározott cél, hogy 2030-ra megduplázza a gázexport-kapacitását, mégpedig mintegy 25-30 milliárd köbméterre, ugyanakkor a Hamász elleni háború rávilágít az iparág stabilitását fenyegető biztonsági kockázatokra. 

Promóció

Trend

Promóció

Hazai válogatás