Szigorít a kormány a vendégmunkások tartózkodási engedélyeinek területén, továbbá meghatározza, mely szegmensekben nem lehet harmadik országbeli polgárokat foglalkoztatni.

Újabb szabályokat fogadott el a magyar munkahelyek és a gazdaság védelme érdekében a kormány. 2024-ben 65 ezerben maximalizálja a kiadható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek legmagasabb számát, továbbá meghatározta azt a mintegy 300 foglalkozást, amelyekben vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel nem foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgár.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közlés szerint a kormány intézkedéseinek köszönhetően a Gyurcsány-korszak óta 1 millióval nőtt a foglalkoztatottság, így már

több mint 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon, miközben történelmi mélypontra süllyedt a regisztrált álláskeresők száma.

A magyar munkaerő az első, ezért az Országgyűlés minden eddiginél szigorúbb idegenrendészeti törvényt fogadott el. Magyarországon csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni.

Szigorított kvóta

A Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható, harmadik országból érkező munkavállalók számát immár két évtizede kvóta szabályozza, amelynek elméleti maximuma az előző négy negyedévre vonatkozó üres álláshelyek átlagos száma. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a kvóta maximális értéke 81 ezer lehetne 2024-ben, azonban a kormány – szem előtt tartva a magyar munkahelyek védelmét – arról döntött, hogy

2024-ben is az elméleti maximumtól lényegesen alacsonyabb számban, 65 ezerben határozza meg a kvóta felső határát.

A kormány létrehozott egy negatív listát is, amely meghatározza mindazon munkaköröket, amelyek esetében vendégmunkás-tartózkodási engedély nem adható ki.

A kormány döntése szerint így mintegy 300 foglalkozás esetében kerültek kizárásra a vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel érkező, harmadik országbeli állampolgárok. Ilyen munkakörök például a következők: tetőfedő, ipari alpinista, szerszámkészítő, kulturális szervező, jogi asszisztens, fényképész, szőlő- és gyümölcstermesztő, felvonószerelő.

A lista is azt garantálja, hogy a vendégmunkások egyetlen egy esetben se vehessék el a magyarok elől a munkát.

***

Fotó: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter
MTI/Koszticsák Szilárd