Japánban több szektorban, többek között a mezőgazdaságban és a kiskereskedelemben is hatalmas probléma a munkaerőhiány. Az erősen elöregedő ország azon dolgozik, hogy robotokkal és egyéb okoseszközökkel pótolja a munkavállalókat, némelyik területen több, máshol kevesebb sikerrel.  

A világ leggyorsabban öregedő gazdaságában a munkaerőhiány alapvetően befolyásolja a kormány, a vállalatok és az emberek működését, a jövőről való gondolkodását. Még az ország híres szolgáltató gazdaságának legikonikusabb szereplői is veszélyben vannak. A Central Japan Railway például októberben megszüntette a Tokió–Ószaka gyorsvonaton a közkedvelt étkezőkocsit és országszerte egyre gyakrabban maradnak napokig töltetlenül az automaták. 

Shoto Furuya, a Recruit Works Institute (RWI) vezető kutatója szerint a Japánban tapasztalható munkaerőhiány nem függ össze azzal, hogy a gazdaság jól megy-e vagy sem.  

Az RWI becslései szerint 2040-re 11 milliós lesz a munkaerőhiány, a 65 év felettiek aránya – akik már most is a lakosság közel 30 százalékát teszik ki – várhatóan 2042-ben éri el a csúcsot  

– állítja a Financial Times. 

Az elmúlt évtizedben a szigetország a külföldi munkavállalók felvételére vonatkozó szigorú korlátozások miatt a nőkre és az idős munkavállalókra támaszkodott. Naruhisa Nakagawa, a Caygan Capital fedezeti alap alapítója szerint azonban ettől az évtől kezdve ez már nem lesz elég – a számok azt mutatják, hogy a munkaerő már most is csökkenőben van: a Földügyi, Infrastrukturális, Közlekedési és Idegenforgalmi Minisztérium adatai szerint az ágazatban foglalkoztatottak száma az 1997-es csúcshoz képest 30 százalékkal, 4,8 millióra csökkent. Annak ellenére, hogy igyekeznek többek között magasabb bérekkel és divatosabb munkaruhákkal magukhoz csábítani a dolgozókat. 

A minisztériumi adatokból az is kiderül, hogy  

a japán építőipari dolgozók mindössze 12 százaléka 29 év alatti, míg mintegy 36 százalékuk 55 évesnél idősebb.  

Ennek tetejében az ágazat mindössze öt évet kapott arra, hogy felkészüljön az áprilisban hatályba lépő munkaügyi szabályokra, amelyek csökkentenék az építőipari munkások és a teherautó-vezetők túlóráinak a számát. 

A Japánban 2025-ben megrendezendő világkiállítást – amely elsősorban a fenntartható társadalom kialakítására és a jövőbeli életminőség javítására összpontosít – is érinti a probléma. Az esemény becsült költségei megduplázódtak, ezzel meghaladták az 1,6 milliárd dollárt, mivel a vállalkozók kénytelenek többet fizetni a munkavállalóiknak. Néhány ország a költségek emelkedésétől tartva csökkenti jelenlétét. 

Ide még a fejlett technológia sem elég 

Japán a demográfiai problémákat robotokkal és mesterséges intelligenciával próbálja orvosolni a kulcsfontosságú ágazatokban. Daniel Blank, a Toggle startupcég vezérigazgatója számára pedig a válság üzleti lehetőséget jelent. 

A cégvezető tavaly New Yorkból a szigetországba utazott, hogy népszerűsítse az ipari robotok használatát a betonacélok összeszerelésének automatizálásában. Tavaly a Toggle 1,5 millió dolláros befektetést szerzett a Tokyu Construction és a Takemura építőipari csoporttól. 

Blank elmondta, hogy a hiány miatt a japán vállalatok világszerte új technológiák után kutatnak, hiszen új módszert kell keresniük. 

A munkaerőhiány azonban nem csak az építőipart érinti. A Lotte édességgyártó óriásvállalat évtizedek óta teherautóval szállítja a kekszeit, ám a túlóraszabályok miatt arra kényszerül, hogy a továbbiakban vonattal szállítsa a termékeit. 

Japán nagyjából 4 millió automatájának feltöltése is rengeteg teherautó-sofőrt igényel. Azonban – a nagyvárosokat is beleértve – egyre ritkábban töltik azokat. A JR East Cross Station élelmiszer- és italszállító vállalat szintén változtatásra kényszerült, így november óta szintén vonatokkal szállíttatja a termékeit az automatákba. 

A Toyota és a Rakuten e-kereskedelmi csoport szintén igyekszik alkalmazkodni a helyzethez, robotok és önvezető járművek fejlesztésével, valamint kisebb riválisaikkal igyekeznek együttműködni, hogy megpróbáljanak a felszínen maradni. 

A Közép-Japánban található Aicsi prefektúrában található Motomachi üzemében a Toyota úgynevezett járműlogisztikai robotokat használ az autók szállítására. A gépkocsigyártó azt reméli, hogy 22 embert 10 robottal helyettesíthet a telepen. Azonban a cég egyik vezetője megjegyezte, hogy  

ezek az intézkedések „önmagukban nem fogják pótolni a sofőrhiányt”. 

A mezőgazdaság jövője fényesebbnek tűnik 

Bár Japán jelenleg arra törekszik, hogy önellátóbbá váljon a mezőgazdasági termelésben, a munkaerőhiány nagyban megnehezíti a dolgukat. A helyi népesség elöregedett és fogyásnak indult, így a mezőgazdasági munkaerőhiány folyamatosan nőtt. A kormányzati cél szerint 2030-ra 45 százalékban szeretnének önellátók lenni, azonban az adatok azt mutatják, hogy az ország 2022-ben mindössze 38 százalékban volt önellátó. 

Ezt a célt egyre nehezebbnek tűnik elérni, sőt az elhagyott mezőgazdasági területek aránya országos átlagban meghaladja a 10 százalékot. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy Japán népszerű mezőgazdasági termékeiből hiány alakulhat ki.  

Mivel az ottani gazdák 43 százaléka 75 év feletti, az összes gazdálkodó átlagéletkora pedig majdnem 68 év, Yoichi Takamoto, a Tmsuk vezérigazgatója és alapítója szerint Japán kénytelen lesz robotokkal pótolni a munkaerőhiányt. Az ázsiai ország pedig nem rest ez irányba lépni.  

A Japán déli részén található Miyazaki prefektúra mezőgazdasági területein például tavaly nyáron egy Raicho 1 nevű robotkacsa gondoskodott a gyomok eltávolításáról. Mellette különböző drónok és robotok vetnek, gondozzák a növényeket és takarítják be a termést. Egy nagynyomású vízágyúval pedig a környékbeli vadakat riasztják el.  

Az októberi rizsbetakarítással véget ért kísérlet a vállalat és egész Japán számára izgalmas eredményt hozott: a folyamatba bevont  

emberi munkaórák száma 529-ről 29-re csökkent, ami 95 százalékkal kevesebb emberi munkaerőt jelent, a teljes rizstermés pedig mindössze 20 százalékkal volt alacsonyabb. 

 Digitális avatárok helyettesítik az eladókat 

A munkaerőhiány arra kényszerítette az ottani kiskereskedelmi boltokat, hogy csökkentsék a nyitvatartási időt és limitálják a szolgáltatásokat.  

A Japán Franchise Szövetség szerint az ország kisboltjaiban 172 ezer munkavállaló hiányzott 2020-ban, és a kereskedelmi szervezet előrejelzése 2025-re 101 ezer dolgozó hiányát prognosztizálja. 

A problémát úgy igyekeznek orvosolni, hogy úgynevezett avatárokkal igyekeznek pótolni az emberi munkaerőt. Az Avita céggel folytatott kísérlet részeként az újonnan telepített avatárt a Lawson kiskereskedelmi lánc egyik alkalmazottja irányítja távolról. Ez azok számára is jó megoldás, akik például betegség miatt nem tudnak az üzletben lenni.  

A tervek szerint a jövőben minden egyes operátor – legyen az dolgozó szülő, a munkaerőpiacra visszatérő idősebb ember vagy fogyatékkal élő, aki inkább otthonról dolgozik –  

három vagy akár négy tévéképernyőn megjelenő bolti kisegítőpénztáros avatárt irányíthat egyszerre a távolból, lehetővé téve a kiskereskedelmi lánc számára az éjszakai műszakokat és a vidéki boltok üzemeltetését.  

Egy másik lehetőség a külföldi diákok alkalmazása, akik az ország szigorú bevándorlási korlátozásai ellenére dolgozhatnak. Néhányuknak azonban hetekig tartó képzésre van szükségük ahhoz, hogy megfeleljenek az ügyfelek elvárásainak. Hiszen meg kell tanulniuk nem csupán a nyelvet, de az ottani illemszabályokhoz is alkalmazkodniuk kell.  

Bár jelenleg mindössze nyolc Lawson boltnak van avatárja. Shogo Nishiguchi, az Avita operatív igazgatója felvázolta a jövőbeli céljaikat, miszerint 2030-ra 100 ezer avatároperátor dolgozzon országszerte.