A kormány tovább akarja növelni az aktivitási rátát, ennek érdekében mintegy 300 ezer főnyi munkaerőpiaci tartalékot mozgósítana.

Az infláció sikeres visszaszorítását követően a kormány minden erejével a gazdasági növekedés helyreállítására összpontosít. A Nemzetgazdasági Minisztérium közlése szerint a dinamikus, 4 százalék körüli GDP-bővülés elérése érdekében

a fogyasztói bizalom növelésével és az óvatossági motívum fokozatos oldásával helyre kell állítani a fogyasztást, 25 százalék felett kell tartani a beruházási rátát és tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást is.

Utóbbi esetében a kormány célja az, hogy a 15–64 éveseknek az uniós átlag (ami jelenleg 75 százalék) fölötti aktivitási rátája hosszabb távon még tovább, a mostani 78-ról 85 százalékra emelkedjen. Ez nem kisebb feladat, mint a korábbi vállalás, az 1 millió új munkahely létrehozása, amit a kabinet sikeresen teljesített.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár kijelentette: a magyar munkahely, a magyar munkavállaló az első, ezt szolgálja a minden eddiginél szigorúbb idegenrendészeti törvény is, amelynek a végrehajtási rendeletei kidolgozás alatt állnak és hamarosan megjelenhetnek.

Az aktivitási ráta növelését a hazai munkaerőpiaci tartalék mobilizálásán, az álláskeresők elhelyezkedésének segítésén és a munkavállalási korú inaktív népesség aktivizálásán keresztül kell elérni.

Átfogó tervek

Az aktivitás növelésére elsősorban a 25 év alattiak és az 55 évesnél idősebbek esetében van lehetőség,

a potenciális munkaerő-tartalékot az álláskeresők és a munkavállalási korú inaktívak egy része, összesen mintegy 300 ezer fő jelenti.

A kormány négy nagyobb csoportot különböztet meg a munkaerőpiaci tartalékon belül:

Nagyjából 40 ezer főnyi a rövid távon elhelyezhető álláskereső, akik relatíve gyorsan felkészíthetők a munkavállalásra, megfelelő képzettségűek, motiváltak a munkába állásra, hatékony közvetítéssel és kis segítséggel el tudnak helyezkedni.

Mintegy 50 ezer főt tesz ki azok köre, akik képzést követően jó eséllyel találnak állást, esetükben csak a megfelelő képzettség vagy a kompetenciák hiánya akadályozza a munkába állást. Ezért ezeket a képzéseket a kormány célzottan támogatni fogja.

Közel 150 ezer főre tehető azon álláskeresők száma, akiknek az elhelyezése komplex segítséget, fejlesztést igényel. A többségük nincs munkára képes állapotban, így várhatóan hosszabb időszakra kiterjedő, átfogó segítségre van szükség ahhoz, hogy felkészülhessenek a munkavállalásra. Ehhez a képzés mellett bértámogatásra, a munkába járás támogatására és megszervezésére, illetve egészségügyi vagy szociális szolgáltatásokra is támaszkodni kell.

Mindezen csoportok mellett mintegy 60 ezer főt tesz ki a munkavállalási korú inaktívak körében azok száma, akik képessé tehetők és motiválhatók a munkába állásra. Ebben a körben megállapítható, hogy a munkavállalási korú inaktív népesség egy része bár szeretne dolgozni, az élethelyzete vagy az egészségi állapota korlátozza ebben. Esetükben a kormányzat komplex támogatására van szükség. Külön figyelmet kell fordítani azoknak a fiataloknak a segítésére, akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak.

Az aktivitási ráta és így a foglalkoztatottság további növelését a kormány tehát átfogó akciótervekkel fogja segíteni – ehhez járulnak hozzá a több mint 460 milliárd forintot biztosító GINOP Plusz program forrásai is.

***

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt