A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az idén márciusban több mint 4,7 millióan dolgoztak Magyarországon, és az első negyedévben 7 ezer fős éves foglalkoztatásbővülés volt tapasztalható.
A sokszínűség, egyenlőség és befogadás elvei alapján meghatározott vállalati politika lényege, hogy pozitív diszkriminációt alkalmaz bizonyos társadalmi csoportok esetében. A Trump-kormányzat azonban elkötelezett amellett, hogy felszámoljon mindennemű megkülönböztetést a munkaerőpiacon, és ennek egyes európai cégek is a kárát láthatják, ha nem működnek együtt.
Tovább erősödött a magyar munkaerőpiac, amely európai szinten is kimagasló eredményeket mutat. A 20–64 évesek szezonálisan kiigazított foglalkoztatási rátája 2010 óta folyamatosan emelkedik, így Magyarország a 6. helyen áll mind a férfiak, mind a nők körében.
Szlovákián belül évtizedeken keresztül a fővárosban lehetett könnyen jól fizető munkahelyekhez jutni, míg a vidék amolyan „éhségzónának” minősült. Most ez alapjaiban megváltozik, inkább a pozsonyi munkahelyek kerülnek veszélybe – állítja egy szlovák gazdasági portál.
A nagy érdeklődésre való tekintettel folytatódik a hazai vállalkozások képzéseinek támogatása. Márciustól további 15 milliárd forint uniós forrás áll a magyar vállalkozások rendelkezésére, támogatva a termelékenységük javulásához szükséges munkaerő át- és továbbképzését.
A foglalkoztatottak száma a legfrissebb adatok alapján éves bázison 11 ezer fővel nőtt. A foglalkoztatásbővülés teljes mértékben a munkanélküliek számának mérséklődésében csapódott le, így a munkanélküliségi ráta is tovább esett, 4,3 százalékra.
Az IMF szerint Spanyolország gazdasága tavaly felülmúlta az Egyesült Államokét. A növekedés egyik motorja a turizmus volt, de más tényezőkből is nagyot profitálhatott az európai sztárgazdaság. Lássuk, mik voltak ezek!
A kormány a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások dolgozói létszámának és kapacitásának növelése érdekében mintegy 4,1 milliárd forintból indít új támogatási programot.
A kormány új, 1,5 milliárd forintos támogatási programot indít a kkv-k számára annak érdekében, hogy az elbocsátott dolgozók egyetlen napot se töltsenek munka nélkül. A Munkából munkába program a családok védelme érdekében elősegíti az elbocsátott dolgozók azonnali, újbóli munkába állását.
Kanada miniszterelnöke kilenc év kormányzás után lemondott tisztségéről, ami első látásra váratlan fordulatnak tűnhet. A valóságban viszont Kanada, amelyet egykor a stabilitás és a jólét példaképének tartottak, ma egyszerre van súlyos lakhatási, migrációs és munkaerőválságban. Ehhez többéves félrekormányzás vezetett, amely hozzájárult a miniszterelnök bukásához. Cikkünkben ennek okait járjuk körbe.
Ismét sok kritikus cikk jelent meg a minimálbér 2025 eleji 9, illetve 7 százalékos emelésének a hatása kapcsán. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője alapos elemzésben tárgyalja a minimálbér-emelés gazdasági és társadalmi hatásait, kiemelve az elméleti és a gyakorlati megközelítések között feszülő ellentmondásokat. Az írás az Economx.hu portálon január 7-én jelent meg.
A munkaerőpiac 2024 őszén kedvezőtlen adatokat produkált. A foglalkoztatottak száma csökkent, bővült a munkanélküliség. Az adatok azonban továbbra sem adnak okot az aggodalomra, a gazdasági növekedéssel együtt 2025-ben ismét bővülésnek indulhat a foglalkoztatás.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2024 novemberében mindössze 224 914-en voltak állás nélkül, ami az előző év azonos időszakához képest több mint 1 200 fős csökkenést jelent. A regisztrált álláskeresők száma közel három és fél évtizede nem volt ilyen alacsony novemberben, és ez nemcsak éves alapon, hanem a megelőző hónaphoz viszonyítva is mérséklődött több mint 1 300 fővel.
A magyar foglalkoztatás továbbra is 4,7 millió fő feletti, de a munkaerőpiac lassuló belső dinamikát mutat. A gazdasági bizonytalanság csökkentette a munkáltatók felvételi szándékát, míg a munkanélküliségi ráta éves bázison ugyan nőtt, továbbra is alacsony szinten áll.
A német gazdaságot régóta a precizitás és a stabilitás mintapéldájaként emlegetik. Azonban az elmúlt években a kihívások mértéke példátlanul megnőtt, miközben a világ harmadik legnagyobb gazdaságának működési modellje alapjaiban rendült meg. Mit hozhat a jövő Németországnak, ha a megrögzött mértékletesség, a nemzetközi verseny és a belpolitikai turbulenciák egyaránt szorongatják?
Idén közel 10 százalékos bérnövekedés valósult meg, amely a mérséklődő infláció mellett reálbér-emelkedést eredményezett – emelte ki Ebergényi Zsolt, a Korn Ferry tanácsadó cég ügyfélkapcsolati igazgatója. Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár pedig a munkaerőpiac fellendítésében az állami támogatások fontosságát hangsúlyozta, különösen a fiatal és idős munkavállalók mozgósítása terén. Az október 29-én megtartott Economy Brunch rendezvényen a JVSZ főként a munkaerőpiaci kihívásokra és a bérnövekedési kilátásokra helyezte a fókuszt.
A munkaerőpiaci aktivitás jelentős, 25 ezer fős növekedést mutatott a harmadik negyedévben, különösen a nők esetében. A munkanélküliségi ráta emelkedését nem az elbocsátások növekedése, hanem a munkaerő-kínálat gyorsabb bővülése idézte elő. A gazdasági növekedés dinamizálódásával jövőre ismét emelkedni kezdhet a foglalkoztatás szintje.
Az oktatásban és munkaerőpiacon a nők helyzete javulóban van, miközben a fiatal férfiak egyre nagyobb része szakad le és szorul ki a társadalomból.
Varga Mihály pénzügyminiszter videóüzenete nyitotta meg október 3-án az ELTE Gömb Aulájában megrendezett JVSZ Makro Konferenciát, amelyen a tárcavezető kiemelte az EU látványos versenyképességi lemaradását. Kuti Zsolt, az MNB főközgazdásza a demográfiai, zöldátállási és inflációs kihívásokat említette, valamint a munkaerőpiaci problémák hosszabb távú fennmaradásáról beszélt. A konferencia további, neves üzleti és politikai döntéshozó előadói és résztvevői, többek közt Bogsch Erik, Fábián Ágnes, Hegedüs Éva, Jaksity György, Kapitány István és Tálos Péter, szintén Európa versenyképességének gyengüléséről, a digitalizáció és a zöldberuházások hatásairól, illetve a hazai kilátásokról beszéltek.
Kedvezően alakult a nyári hónapokban a hazai munkaerőpiaci helyzet, a foglalkoztatottak száma megközelítette a 4,752 millió főt, ami 31 ezres bővülés egy év alatt. A foglalkoztatás az év hátralévő részében a jelenlegi szint környékén alakulhat. A gazdaságban továbbra is érdemi munkaerő-tartalék található, elsősorban a nők, a 25 éven aluliak, az 55 év felettiek és az alacsonyan képzettek körében.
Rendszeresen beszámolunk a magyar EU-elnökség legfrissebb eredményeiről, eseményeiről. Több témában a Makronóm.eu oldalon részletesebb elemzéseket is olvashatnak.
Az elemzői várakozásoknak megfelelően 50 bázispontos kamatvágással a Federal Reserve is megkezdte a kamatcsökkentési ciklusát. A lépés mögött elsősorban a munkaerőpiac lassulása húzódik meg, miközben a jegybank értékelése szerint az infláció megfelelő ütemben tart a cél felé. A döntéshozók többsége még két 25 bázispontos vágást vár idén, amelyet további 4 követhet jövőre. A gyorsabb ütemű kamatcsökkentés kedvező hír a feltörekvő piacok számára, a Fed lazább monetáris politikája mozgásteret nyit világszerte a kamatvágásoknak.
A zöldátállás átalakítja a globális munkaerőpiacot: egy felmérés szerint 2022-ben 13,7 millió megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó munkahely volt, de ez a szám azóta gyorsan növekszik. A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint 2030-ig további 8 millió új zöldmunkahely várható, miközben 2,5 millió fosszilis energiához kötődő állás szűnik meg. Az OECD szerint a magasabb képzettséget igénylő zöldmunkahelyek jobban fizetettek, míg az alacsonyabb képzettségű dolgozók számára az átállás nagyobb kihívást jelent.
Kínában 2025. január elsejétől a férfiak esetében 60-ról 63-ra, a nőknél pedig 50-ről 55-re, illetve vezető beosztásban 55-ről 58 évre emelik a nyugdíjkorhatárt. Hasonló döntésre 1978 óta nem került sor. A lépés főként az egyre növekvő nyugdíjteher enyítésének érdekében született.
Augusztusban is a várakozások alatt bővült az USA munkaerőpiaca, ez pedig megerősíti azon vélekedéseket, hogy a Fed az inflációs célt hajszolva túl sokáig kivárt a kamatvágásokkal, ami jelentős munkaerőpiaci áldozatokat eredményez. A piaci árazások alapján megnőtt az esélye, hogy szeptemberben megkezdi kamatcsökkentési ciklusát az amerikai jegybank.
Lassabban ugyan, de júniusban is növekedés volt tapasztalható a bruttó átlagkereset tekintetében. A várakozások szerint az év végéig fennmaradhat a jelenlegi bérdinamika, a jövő évi emelkedést illetően azonban még sok a bizonytalanság.
A munkanélküliségi ráta idén várhatóan 4 százalék felett marad, de a munkaerőpiac összességében kedvező képet mutat. A foglalkoztatottak száma emelkedett, különösen az elsődleges munkaerőpiacon és a szolgáltató szektorban. A foglalkoztatási szint növekedése ideiglenesen lassulhat, ám jövőre a gazdasági növekedés és a beruházások hatására nőhet a munkaerő iránti kereslet.
Az amerikai munkaerőpiaci adatok friss felülvizsgálatából kiderült, az USA-ban idén márciusban 818 ezer fővel, 0,5 százalékkal kevesebben dolgoztak, mint azt korábban a statisztikai hivatal jelezte. Az új adatok szerint a havi munkahelyteremtési ütem is visszaesett, ami a munkaerőpiac lassulását jelzi. Ezek a tendenciák befolyásolhatják a Fed kamatdöntéseit is, ami pedig a világgazdaság egészére kihatással van.
A fővárosban regisztrált 30 év feletti álláskeresők elhelyezkedését segíti a munkaerő-kínálat bővítése és fejlesztése elnevezésű munkaerőpiaci program, amibe 2027. augusztus végéig 3236 embert vonnának be – derül ki Budapest Főváros Kormányhivatalának az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményéből.
Az építőipar globálisan az egyik legnagyobb iparág, de a termelékenysége már évtizedek óta stagnál. A fenntartható jövő megteremtése érdekében azonban elengedhetetlen, hogy az ipar kilábaljon ebből a gödörből. A szektor előtt álló kihívások már nemcsak gazdasági és társadalmi szempontból jelentősek, de kritikus fontosságúak a környezeti célok eléréséhez is.
