Oroszország tavaly strukturális eltolódást élt át a munkaerőpiacon: a rekordalacsony munkanélküliség mellett a munkaerő-kereslet és -kínálat szerkezete átalakul, kiemelt szerepet kaptak a termelőszektorok, miközben a munkaerőhiány és a bérnyomás nemcsak gazdasági, hanem középtávon stabilitási kihívásokat is teremt.
A magyar munkaerőpiac októberben továbbra is az Európai Unió élmezőnyében található: a foglalkoztatottak száma elérte a 4,674 millió főt, a munkanélküliségi ráta pedig mindössze 4,4 százalékos volt a KSH adatai szerint. A KSH frissen közzétett számai értelmében a háromhavi átlag szerint (augusztus–október) közel 4,7 millióan dolgoztak, a foglalkoztatási ráta a gazdaságilag legaktívabb 15–64 éves korosztályban 75,3 százalékon stabilizálódott. […]
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2025 szeptemberében 4,669 millió fő volt a foglalkoztatottak száma. A munkanélkülieké 218 ezer főt tett ki, így a munkanélküliségi ráta 4,5 százalékos maradt.
Új korszakba léptünk, amelyben a technológia, a kereskedelem, az időjárás és a munkaerőhöz kapcsolódó változások átalakítják az üzleti kockázatokat. Ez új stratégiákat követel a kockázatkezelésben minden területen. Az Aon idén is utánajárt, hogy mely veszélyektől félnek a leginkább a vállalatvezetők.
Nem kis munkaerőpiaci kihívással küzd a zöldszektor világszerte. Ugyanis hiába a nagy felhajtás a zöldátállás körül, ha hiányozak azok a „szorgos kezek és agyak”, amelyek a kellő mértékben és ütemben telepítik a napelemeket, a szélkerekeket, feldolgozzák a bioüzemanyagok alapanyagait vagy éppen építik a vízerőműgátakat.
A Stanford kutatása szerint a generatív MI megjelenése leginkább a pályakezdők elhelyezkedését sújtja.
A mesterséges intelligencia felforgatta az informatikusok munkaerőpiacát: a korábban biztos karrier mára állásvadászattá vált, ahol a belépő szintű pozíciókat egyre inkább algoritmusok veszik át.
Idén már tizenharmadik alkalommal hirdette meg a kormány a fiatalok foglalkoztatását segítő Nyári Diákmunka Programot, aminek segítségével a 16–25 év közötti diákok szerezhetnek értékes munkatapasztalatot. Az augusztus végéig futó projektnek köszönhetően már közel 30 ezren álltak munkába, így egy hónap alatt mintegy másfélszeresére nőtt az abban részt vevő fiatalok száma. A program népszerűségét jól mutatja, hogy eddig mintegy 4600 munkáltató, összesen közel 5 milliárd forint támogatást kötött le.
A Nyári Diákmunka Programot idén 13. alkalommal hirdették meg, célja a fiatalok nyári foglalkoztatásának elősegítése. A program augusztus végéig tart, az első két hétben több mint 21 ezer fiatal kezdett dolgozni. Eddig körülbelül 3.600 munkáltató vett részt a programban, és mintegy 3,5 milliárd forint támogatást kötöttek le.
Az elmúlt időkben megjelent tévhitek eloszlatása érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium 6 kérdés és 6 válasz keretében tisztázza a magyar munkaerőpiac helyzetét.
Hiába stabilak az általános munkanélküliségi mutatók, a pályakezdők lába alatt megnyílt a talaj. Az amerikai friss diplomások történelmi mértékű munkanélküliséggel szembesülnek, mivel a politikai és gazdasági bizonytalanság miatt a cégek sokkal óvatosabbak, és a mesterséges intelligencia terjedése is közbeszól.
A mesterséges intelligencia értelmiségi munkahelyek millióit törölheti el, megnövelve a munkanélküliséget, hosszú távon akár a demokratikus berendezkedést is fenyegetve. Erre figyelmeztet Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója, aki szerint ezt a folyamatot nem hirtelen lefékezni, hanem megzabolázni kell.
Oroszország gazdasága élesen kettészakadt: miközben a hadiipari megrendelésekre épülő szektorok dinamikusan bővülnek, a civil ágazatok többsége visszaesik. A jegybanki kamatszint, a szankciók és az állami forráselosztás együttesen egy olyan gazdasági modellt alakítottak ki, amelyben a háborús termelés vált a fő növekedési hajtóerővé.
Megérkeztek a foglalkoztatottság és a munkanélküliség friss statisztikai adatai. Ezek szerint közel 4,7 milliós foglalkoztatott van hazánkban, míg a munkanélküliségi ráta 4,4 százalékra csökkent, ami az EU-s átlag alatt van.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az idén márciusban több mint 4,7 millióan dolgoztak Magyarországon, és az első negyedévben 7 ezer fős éves foglalkoztatásbővülés volt tapasztalható.
A sokszínűség, egyenlőség és befogadás elvei alapján meghatározott vállalati politika lényege, hogy pozitív diszkriminációt alkalmaz bizonyos társadalmi csoportok esetében. A Trump-kormányzat azonban elkötelezett amellett, hogy felszámoljon mindennemű megkülönböztetést a munkaerőpiacon, és ennek egyes európai cégek is a kárát láthatják, ha nem működnek együtt.
Tovább erősödött a magyar munkaerőpiac, amely európai szinten is kimagasló eredményeket mutat. A 20–64 évesek szezonálisan kiigazított foglalkoztatási rátája 2010 óta folyamatosan emelkedik, így Magyarország a 6. helyen áll mind a férfiak, mind a nők körében.
Szlovákián belül évtizedeken keresztül a fővárosban lehetett könnyen jól fizető munkahelyekhez jutni, míg a vidék amolyan „éhségzónának” minősült. Most ez alapjaiban megváltozik, inkább a pozsonyi munkahelyek kerülnek veszélybe – állítja egy szlovák gazdasági portál.
A nagy érdeklődésre való tekintettel folytatódik a hazai vállalkozások képzéseinek támogatása. Márciustól további 15 milliárd forint uniós forrás áll a magyar vállalkozások rendelkezésére, támogatva a termelékenységük javulásához szükséges munkaerő át- és továbbképzését.
A foglalkoztatottak száma a legfrissebb adatok alapján éves bázison 11 ezer fővel nőtt. A foglalkoztatásbővülés teljes mértékben a munkanélküliek számának mérséklődésében csapódott le, így a munkanélküliségi ráta is tovább esett, 4,3 százalékra.
Az IMF szerint Spanyolország gazdasága tavaly felülmúlta az Egyesült Államokét. A növekedés egyik motorja a turizmus volt, de más tényezőkből is nagyot profitálhatott az európai sztárgazdaság. Lássuk, mik voltak ezek!
A kormány a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások dolgozói létszámának és kapacitásának növelése érdekében mintegy 4,1 milliárd forintból indít új támogatási programot.
A kormány új, 1,5 milliárd forintos támogatási programot indít a kkv-k számára annak érdekében, hogy az elbocsátott dolgozók egyetlen napot se töltsenek munka nélkül. A Munkából munkába program a családok védelme érdekében elősegíti az elbocsátott dolgozók azonnali, újbóli munkába állását.
Kanada miniszterelnöke kilenc év kormányzás után lemondott tisztségéről, ami első látásra váratlan fordulatnak tűnhet. A valóságban viszont Kanada, amelyet egykor a stabilitás és a jólét példaképének tartottak, ma egyszerre van súlyos lakhatási, migrációs és munkaerőválságban. Ehhez többéves félrekormányzás vezetett, amely hozzájárult a miniszterelnök bukásához. Cikkünkben ennek okait járjuk körbe.
Ismét sok kritikus cikk jelent meg a minimálbér 2025 eleji 9, illetve 7 százalékos emelésének a hatása kapcsán. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője alapos elemzésben tárgyalja a minimálbér-emelés gazdasági és társadalmi hatásait, kiemelve az elméleti és a gyakorlati megközelítések között feszülő ellentmondásokat. Az írás az Economx.hu portálon január 7-én jelent meg.
A munkaerőpiac 2024 őszén kedvezőtlen adatokat produkált. A foglalkoztatottak száma csökkent, bővült a munkanélküliség. Az adatok azonban továbbra sem adnak okot az aggodalomra, a gazdasági növekedéssel együtt 2025-ben ismét bővülésnek indulhat a foglalkoztatás.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 2024 novemberében mindössze 224 914-en voltak állás nélkül, ami az előző év azonos időszakához képest több mint 1 200 fős csökkenést jelent. A regisztrált álláskeresők száma közel három és fél évtizede nem volt ilyen alacsony novemberben, és ez nemcsak éves alapon, hanem a megelőző hónaphoz viszonyítva is mérséklődött több mint 1 300 fővel.
A magyar foglalkoztatás továbbra is 4,7 millió fő feletti, de a munkaerőpiac lassuló belső dinamikát mutat. A gazdasági bizonytalanság csökkentette a munkáltatók felvételi szándékát, míg a munkanélküliségi ráta éves bázison ugyan nőtt, továbbra is alacsony szinten áll.
A német gazdaságot régóta a precizitás és a stabilitás mintapéldájaként emlegetik. Azonban az elmúlt években a kihívások mértéke példátlanul megnőtt, miközben a világ harmadik legnagyobb gazdaságának működési modellje alapjaiban rendült meg. Mit hozhat a jövő Németországnak, ha a megrögzött mértékletesség, a nemzetközi verseny és a belpolitikai turbulenciák egyaránt szorongatják?
Idén közel 10 százalékos bérnövekedés valósult meg, amely a mérséklődő infláció mellett reálbér-emelkedést eredményezett – emelte ki Ebergényi Zsolt, a Korn Ferry tanácsadó cég ügyfélkapcsolati igazgatója. Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár pedig a munkaerőpiac fellendítésében az állami támogatások fontosságát hangsúlyozta, különösen a fiatal és idős munkavállalók mozgósítása terén. Az október 29-én megtartott Economy Brunch rendezvényen a JVSZ főként a munkaerőpiaci kihívásokra és a bérnövekedési kilátásokra helyezte a fókuszt.
