A Makronóm Intézet szakértői csapata Magyarországon elsőként hozta létre a gazdasági bizonytalanságot mérő mutatót, az Economic Policy Uncertainty (EPU) indexet. Az elmúlt évek eseményei rávilágítottak, hogy a gazdasági szereplők jövőbe vetett bizalma vagy éppen bizonytalansága jelentős hatással van az egyes országok teljesítményére. 

Az Economic Policy Uncertainty (EPU) index nemzetközi módszertanon alapul, és 20 évre visszamenőleg, közel egymillió újságcikk elemzésével teszi lehetővé a recessziós és fellendülési időszakok azonnali előrejelzését – nyilatkozta Purczeld Eszter, a Makronóm Intézet vezető elemzője az EconomXnak. 

A gyorsan változó gazdasági környezetben az üzleti döntések és stratégiák hatékonysága, időtállósága kérdésessé vált. Purczeld Eszter szerint emiatt is kiemelten fontos, hogy képesek legyünk mérni a gazdasági bizonytalanságot, és megérteni, milyen hatást gyakorol a gazdasági teljesítményre. 

A Makronóm Intézet vezető elemzője rávilágított, hogy a gazdasági helyzet és bizonytalanság mérésére gyakran bizalmi indikátorokat használnak az elemzők. „Célunk a meglévő eszköztár bővítése volt egy nemzetközi módszertan alapján készített, nagy frekvenciájú adatokat használó index létrehozásával, amely a gyors döntéshozatalt támogatja” – mondta. 

Ennek követésére a Makronóm Intézetnél egy bizalmi hőtérképet készítettek, amely számos nemzetközi szervezet (Eurostat, OECD) adatait, valamint gazdaságkutatók bizalmi indikátorait tartalmazza. Ezek a mutatók jellemzően kérdőíves felmérések eredményei. 

Kép: Makronóm Intézet 

Az EPU index a gazdaság (economy – E), a szakpolitika (policy – P) és a bizonytalanság (uncertainty – U) területeire fókuszál, mégpedig úgy, hogy a területekhez kapcsolódó kulcsszavak és kifejezések együttes előfordulását keresi a kiválasztott médiumok cikkeiben. Amennyiben mindhárom területről található legalább egy szó vagy kifejezés a vizsgált cikkben, akkor a módszertan alapján az adott cikk a gazdasági bizonytalanságról szól. 

Ezeknek a cikkeknek a számát az adott médium által publikált összes gazdasági cikk számához viszonyítják, majd a kapott értékeket statisztikai módszerekkel aggregálják a kiválasztott sajtóorgánumok esetében, létrehozva a gazdasági bizonytalanságot mérő EPU indexet.  

Scott R. Baker, Nicholas Bloom és Steven J. Davis kutatók a Quarterly Journal of Economics folyóiratban 2016-ban publikálták először az EPU indexet az amerikai gazdaságra vonatkozóan. Az amerikai index megjelenését követően bővült az indexet fejlesztő országok köre, Magyaroroszágon kívül jelenleg 30 országra vonatkozóan áll rendelkezésre. 

Miképp alakult a gazdasági bizonytalanság Magyarországon?  

A Makronóm Intézet eredményei azt mutatják, hogy a magyarországi EPU index a gazdaságra jelentős hatással lévő események alkalmával megugrott, legutóbb megfigyelhető ez például az orosz–ukrán háború kirobbanásának idején. Mindemellett az EPU index kiugró értéket mutatott a 2008-as pénzügyi, a 2011-es európai adósságválság, valamint a koronavírus magyarországi kitörésekor is. Megfigyelhető az is, hogy a jelentős események számos más országban is befolyásolták a gazdasági bizonytalanság alakulását. 

Purczeld Eszter szerint azért is  

alkalmas az EPU index a gyors döntéshozatal támogatására, mert az értéke és a tényleges gazdasági teljesítmény között szoros kapcsolat áll fenn. 

Hazánkra vonatkozóan a Makronóm Intézet megállapította, hogy az év elején ismét csökkent a bizonytalanság mértéke a gazdaságban. 

 Az üzleti szereplők optimistább várakozásokkal tekintenek a 2024-es évre, mint a megelőzőre. Az intézet makrogazdasági előrejelzése alapján bőven van ok a bizakodásra.  

A bizonytalanságot gerjesztő tényezők közül kiemelték a német gazdaság teljesítményét és a tengeri szállítmányozással összefüggő kockázatokat. 

Kép: Makronóm Intézet 

Az EPU index alkalmazhatósága 

Egy 2021-ben publikált tanulmány erős korrelációt talált az Európai Unió tagállamainak EPU indexei között, ami arra utal, hogy a bizonytalansági sokkhatásoknak tovagyűrűző hatásai vannak az egyes országok között. 

Az EPU index felhasználási köre rendkívül széles, magában foglalja a gazdasági és pénzügyi elemzéseket, előrejelzéseket. Gyakran alkalmazzák „early warning” indikátorként, amely hasznos eszközként funkcionál a bizonytalansági sokkok által okozott kockázatok gyors azonosításában és mérséklésében. 

Purczeld Eszter szerint a gazdasági bizonytalanság hatásainak beépítése a makrogazdasági elemzésekbe segíthet pontosabb előrejelzéseket készíteni. Ökonometriai modelleket alkalmazva kimutatható, hogy egy bizonytalansági sokknak milyen mértékű és mennyi ideig tartó hatása van egy gazdaság teljesítményére.  

Előrejelezhető akár egy recessziós időszak kezdete, amelynek következtében hetekkel, hónapokkal hamarabb lehet szakpolitikai döntéseket hozni a recesszió elkerülése, enyhítése érdekében.” 

Az intézetben azt is megvizsgálták, hogy az EPU index által mért bizonytalansági sokkoknak milyen hatása van 29 hazai makrogazdasági, pénzügyi és bizalmi indikátor teljesítményére. Az eredmények azt mutatják, hogy a gazdasági bizonytalanság egységnyi növekedése szignifikánsan befolyásolja a kiskereskedelem, az ipar, valamint az infláció alakulását rövid és középtávon. 

A kutatás tehát empirikus bizonyítékot nyújt a szakpolitikai döntéshozók, kutatók és elemzők részére, bemutatva azt, hogy a Magyarországra kifejlesztett EPU index által mérhető a gazdasági bizonytalanság és annak hatása a hazai gazdaság teljesítményére.

A hazai EPU index havonta frissülői adatait 2024 februárjától a Makronóm Intézet Gazdasági monitor elemzésében mutatják be. 

(Forrás: EconomX)