Kínának elfogyott a türelme a Vörös-tengeren uralkodó káosz miatt. Az Irán által támogatott húszik egyre bizonytalanabbá teszik a kereskedelmet, Peking pedig úgy döntött, ideje rácsapni az asztalra.
A Reuters értesülései szerint Kína a Vörös-tengeren a kereskedelmi hajók elleni húszi támadások megfékezését kérte Irántól – burkoltan meg is fenyegetve azt, amennyiben a dolgok rosszabbra fordulnának. A perzsa állam által támogatott szélsőséges csoportok a teljes vörös-tengeri szállítási útvonal összeomlását okozhatják drón- és rakétatámadásaikkal, Kína azonban a nyilvánosság előtt eddig csak szavak és közlemények szintjén véleményezett, a stabilitás visszaállítását követelve.
Most azonban kiderült, hogy Peking erőteljes diplomáciai lépéseket is tett a színfalak mögött: a Reutersnek négy iráni kormányzati forrás is megerősítette, hogy Kína udvarias, de erőteljes üzenetet küldött Teheránnak: igyekezzen megfékezni a húszikat, különben Peking kénytelen lesz újradefiniálni a két ország között eddig remekül működő üzleti kapcsolatokat.
„Mondd meg a húsziknak…!”
A tisztviselők arról is beszámoltak a lapnak, hogy a megbeszélések a támadásokkal és a kereskedelmi hajózással kapcsolatban gyakorlatilag folyamatosak a két ország között, azok vezérmotívuma pedig minden esetben ugyanaz. „Kína azt mondja: ha az érdekeink bármilyen módon sérülnek, az hatással lesz a Teheránnal kiépített gazdasági kapcsolatokra. Szóval mondd meg a húsziknak, hogy tanúsítsanak önmérsékletet!” – összegzett egy iráni tisztviselő.
Azt ugyanakkor minden forrás megerősítette, hogy Kína egyelőre nem bocsátkozott részletekbe azt illetően, hogy pontosan milyen jellegű kereskedelmi megtorlással élne, amennyiben folytatódnak a támadások, azt azonban nagyon világosan tárgyalópartnereik tudtára adták, hogy „nagyot csalódnának Teheránban”, ha a húszik megtámadnának bármilyen kínai érdekeltségű hajót.
Olaj és stabilitás
Ami azt illeti, Iránnak nagyon is oda kell figyelnie a kínai figyelmeztetésre. Peking az ország egyik legnagyobb kereskedelmi partnere: a távol-keleti olajvállalatok 2023-ban az iráni nyersolaj 90 százalékát vásárolták fel, miután az amerikai szankciók gyakorlatilag belekergették az üzletbe Teheránt. (A kényszernek köszönhetően Kína természetesen busásan profitál a kereskedelemből: a lehető legnyomottabb áron szerzi be az olajat.)
A függőségi viszony visszafelé már nem igaz.
A kínai olajvásárlásoknak csupán a 10 százalékát teszik ki az Iránból érkező szállítmányok, ezt a mennyiséget pedig tudná pótolni máshonnan is
– abban azonban Pekingnek igaza van, hogy kár lenne egy szó szerint olajozottan működő gépezetet leállítani a húszik miatt.
A kínai külügyminisztérium szűkszavú és meglehetősen semmitmondó választ adott a háttérben folyó megbeszélésekkel kapcsolatba. Mint közleményében írta: „Kína őszinte barátja a közel-keleti országoknak, és elkötelezett a regionális biztonság és stabilitás előmozdítása, valamint a közös fejlődés és jólét megteremtése mellett”. Az iráni külügyminisztérium egyáltalán nem reagált a Reuters értesüléseire.
***
Kapcsolódó:
Fotó: MTI/AP/Osamah Abdulrahman