Az egykori makedón uralkodó és hadvezér, III. Alexandrosz, akire az utókor méltán ragasztotta a „nagy” jelzőt, éles kardjával megoldotta a gordiuszi csomó kibogozhatatlanságát. Most Donald Trump próbálkozik hasonlóval az iráni Chabahar kikötőjével.
Az idén az olajárakat továbbra is a geopolitikai feszültségek és az OPEC-en kívüli országok kitermelése alakítja, a brent hordónkénti ára várhatóan 70–85 dollár között mozog majd. Az iráni olajexport visszaesése drágulást, míg a vámok kiterjesztése az olajárak csökkenését eredményezheti.
Donald Trump visszatérése újrapozicionálhatja az USA Közel-Kelet-politikáját, amely továbbra is Izrael biztonságát, Irán visszaszorítását és a térségi stabilitás fenntartását célozza, de az intenzív katonai jelenlét helyett a diplomáciai és stratégiai nyomásgyakorlásra helyezné a hangsúlyt.
Sokan magyarázták, hogy mitől zuhant le az Azerbaijan Airlines J2–8243-as járata karácsony napján. A repülőgép fekete dobozait még vizsgálták, de a nyugati média rögtön eldöntötte, hogy Oroszország a felelős. Az azeri elnök – aki a nyugati nyomás ellenére erős kapcsolatokat ápolt Oroszországgal – rögtön átvette ezt a narratívát.
Donald Trump második elnöksége kemény fellépést ígér Kína, Oroszország és Irán ellen. Az USA szankciókkal csapna le az orosz LNG-re, miközben az EU is zárná kapuit az orosz energiával szemben. Emellett a multipoláris világrendre törekvő “felforgató hatalmak” cinkostársai is keményebb elbánásra számíthatnak. Vajon sikerülhet visszaállítani az amerikai dominanciát?
Irán folytatja fegyverminőséghez közeli szintre dúsított uránkészletének növelését, ami a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerint már eléri a 182,3 kilogrammot. A nyugati hatalmak elmarasztaló határozatot terveznek, miközben a térségben fokozódó feszültségek és az iráni atomprogram átláthatóságának hiánya súlyos geopolitikai kockázatokat jelent. Bár Teherán vállalta a készletek bővítésének leállítását, az együttműködés továbbra is korlátozott.
A szíriai polgárháború új fordulóponthoz érkezett, miután a Törökország által támogatott Hajat Tahrir al-Sham (HTS) és más dzsihadista csoportok a múlt héten váratlan offenzívát indítottak Aleppó ellen, és a várost gyorsan el is foglalták. Az Aszad-rezsim kormányerői nem tudták megállítani az előrenyomulást, miközben a konfliktusban több külföldi hatalom is érintett.
A Bloomberg alapos elemzést tett közzé arról, hogyan is működik az árnyékflotta. Az elemzők éveken át vizsgálták a feketén működő hajóhad tevékenységét, sőt annak egyik legnagyobb fészkébe, a Dél-kínai-tenger és a Malaka-szoros közötti vizekre is elmerészkedtek. Rámutattak, hogy egy óriási illegális hálózatról van szó, amelynek megregulázása ugyan számos nehézségbe ütközik, de mielőbb kívánatos lenne, mivel komoly kockázatokkal fenyeget.
Irán 200 százalékkal növeli a védelmi költségvetését az izraeli támadásokra válaszul, miután súlyos károkat szenvedett a légvédelmi és a rakétagyártó kapacitása. A konfliktus eszkalációja miatt Teherán fontolóra veszi egy hagyományos háború lehetőségét is, és felgyorsíthatja nukleáris programját. Az USA figyelmeztetése ellenére Irán minden rendelkezésre álló eszközt kész bevetni Izraellel szemben.
Oroszország és Irán a közelmúltban számos magas szintű találkozót tartott a „20 éves együttműködési” szerződésük megerősítése érdekében. Mégis mi ennek a jelentősége?
Az iráni háztartási gépek ágazatának közelebbi vizsgálata megmutatja, hogy a vállalatok milyen jelentősen alkalmazkodtak a szankciókhoz, kihasználva a korlátozott piac lehetőségeit. Alkalmazkodásuk ellentmond annak az általánosan elterjedt nézetnek, hogy a szankciókkal szembeni ellenálló képességet csak az állami beruházások elosztásával és a felülről irányított iparpolitikával lehet fokozni.
Izrael több mint egy hete megindított dél-libanoni offenzívája azzal a céllal indult, hogy megsemmisítse a Hezbollah katonai infrastruktúráját, és a szervezetet visszaszorítsa a Litáni folyó mögé. A zsidó állam a történelmi előzmények tanulságai alapján ezúttal kiterjedt hírszerzési és katonai eszközökhöz folyamodott, azonban a konfliktus kiterjedése súlyos geopolitikai következményekkel fenyeget egy esetleges harmadik libanoni háború képében.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tartott a közel-keleti események miatt, ahol Izrael és Irán kölcsönösen megfenyegette egymást a dél-libanoni izraeli offenzíva és az erre válaszul megindított iráni rakétacsapás kapcsán. Az ügy odáig fajult, hogy Izrael kitiltotta az ENSZ főtitkárát, António Guterrest, mert nem ítélte el egyértelműen Irán rakétatámadását.
A közel-keleti helyzet az elmúlt hetekben tovább fokozódott. Izrael több fronton is harcol Irán szövetségeseivel, és a dél-libanoni offenzívára válaszként Irán közvetlen rakétatámadást is indított Izrael ellen, ami regionális háború veszélyét vetíti előre. Az ENSZ és az Egyesült Államok diplomáciai megoldást sürget, de a konfliktus komoly kockázatot jelent a globális stabilitásra. Mi következik most?
A piac elkezdte a kockázatok tükrében újraárazni magát: a fő kérdés most a közel-keleti konfliktus eszkalációs lehetőségeivel kapcsolatos. Ha ez egy súlyosbodó konfliktus előjele, akkor az energiapiaci válság is erősödni fog.
Al-Szudani miniszterelnök szerint Irak képes kezelni a terroristacsoport megmaradt harcosait. Ugyanakkor egyes amerikai törvényhozók aggódnak, hogy a kivonulás az ISIS vagy akár Irán malmára hajtaná a vizet.
A Vaskupola a világ legmodernebb rakétavédelmi rendszere, amely a tavalyi gázai konfliktus során kapott különös figyelmet, amikor sikeresen semlegesítette a Hamász rakétáinak százait, megvédve ezzel Izrael fontos városait és lakosait. Azonban a rendszer nem hibátlan, és a működtetése rendkívül költséges. Így joggal merül fel a kérdés az iráni fenyegetés kapcsán, hogy mennyire lenne képes Izrael egy a Hezbollah vagy Irán felől indított rakétazáport semlegesíteni.
Tovább forr a Közel-Kelet, miután – vélhetően – Izrael likvidálta a Hamász vezetőjét. Irán és a Hezbollah is válaszadásra figyelmeztetett, Izrael pedig megelőző csapásokat mért Teherán libanoni és szír érdekeltségeire. Az iráni állami televízió szerint a világ rendkívüli jeleneteknek lesz a tanúja, mindeközben Washington további harci repülőgépeket vezényel a térségbe. Várjuk a fejleményeket!
A kínai vámhatóság legfrissebb importadatai szerint a Malajziából származó nyersolajimport napi 1,456 millió hordó volt, ami jóval több, mint amennyit az ország kitermel. A számok mögött valószínűleg a perzsa középhatalom áll.
Némi meglepetésre egy reformista jelölt, Maszúd Pezeskian nyerte az elnökválasztást Iránban, amely pragmatikus fordulatot jelent a helikopter-balesetben elhunyt Ebrahim Raiszi keményvonalas politikájához képest. Habár a legfelsőbb vezető, Ali Hamenei dönt az érdemi kérdésekben, Pezeskian nemrégiben publikált esszéje számos olyan kérdést boncolgat, ami szembemegy a központi narratívával.
A Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) július 4-én tartott asztanai csúcstalálkozóján Irán azt javasolta, hogy vitassák meg a közös valuta létrehozását az ebbe a struktúrába tartozó országok számára. Emellett Brazília elnökének kezdeményezésére már hónapok óta napirenden van a közös BRICS-valuta létrehozásának ötlete. Mindkét szervezet jelenleg is tárgyal a saját fizetőeszköz létrehozásának lehetőségeiről – a haszon nyilvánvaló: az új valuta segíthetne elkerülni az amerikai szankciókat.
Az iráni elnök halálával járó májusi helikopterbalesetet követően megtartották az iráni elnökválasztás első fordulóját, amit a reformista Maszúd Pezeskian nyert, miután a rezsimpárti szavazatok megoszlottak a három konzervatív jelölt között. Nem is annyira az elnök, mint inkább a részvétel számít a rezsimnek, hogy legitimálja hatalmát és igazolja minőségi fölényét a szunnita Öböl menti monarchiákkal szemben.
India és Irán 10 éves stratégiai jelentőségű megállapodást kötött az iráni Sabahar kikötő fejlesztésére és üzemeltetésére. Az USA-nak el kell fogadnia, hogy partnere, India a számára barátságtalan államnak tekintett Iránhoz közeledjen, mert így tarthatja sakkban Kínát a térségben. Ugyanis ha India lemond a Sabahar kikötőről, akkor azt Kína kaparinthatja meg.
Kína újabb iraki földgáz- és kőolajmezőket szerzett meg, ezzel megerősítve pozícióit a közel-keleti országban. Az iraki gáz feletti fennhatóság kiterjesztése stratégiai fontosságú, sőt megalapozhatja egy esetleges Tajvan elleni háború bebiztosítását. Peking Moszkvával és Teheránnal karöltve terjeszkedik a térségben, ezzel jelentős erőforrásokat és stratégiailag rendkívül értékes területeket nyerve.
Vajon melyik lehet a legbiztosabb kereskedelmi útvonal Moszkva számára, amióta Ázsia felé fordult, a Szuezi-csatornán való kereskedelem pedig egyre több kockázatot rejt? A klímaváltozás és az azeri tervek biztosan segítenek, de lássuk, hogyan!
Amikor Joe Biden hivatalába lépett, még úgy gondolta, hogy nem a Közel-Kelet lesz külpolitikájának prioritása. Az otthoni zavargások azonban mostanra az elnöksége központi kérdésévé váltak, és ezek súlyosan ronthatják az újraválasztási esélyeit is.
Repülőgép-balesetben meghalt az iráni elnök, Ebrahim Raiszi és külügyminisztere, Hoszein Amirabdollahian Kelet-Azerbajdzsánban. A tragédia körülményei gyanúsak, nem zárható ki az idegenkezűség sem, ám Izrael tagadja a médiában keringő vádakat. Mi várható az elkövetkező hetekben Iránban?
Afganisztán, Kazahsztán és Türkmenisztán közösen dolgoznak azon, hogy megkönnyítsék az orosz nyersanyagexportot Dél-Ázsia felé. A tálib kormány együttműködése Moszkvával nem új, a két ország kapcsolatában egy ideje közeledés figyelhető meg. Eközben Kazahsztán szintén Afganisztánon keresztül szeretne kijutni az öböl menti országokhoz és Dél-Ázsiába. Úgy tűnik, egyre komolyabban veszik a senki által el nem ismert tálibokat…
Az elmúlt napokban furcsa tapogatózás zajlott le a két közel-keleti ország között: előbb Teherán zúdított drónesőt Izraelre, amely csak elenyésző károkat okozott, majd közel egy hét múlva jött a válasz: pár rakétatalálat ért egy iráni repülőteret. A két akcióban egyvalami közös volt: nem akarták annyira felbőszíteni egymást, hogy valamelyikük magából kifordulva, meggondolatlanul túlreagálja a támadást. Mert jelenleg a mindent elborító háború nem érdeke sem Iránnak, sem Izraelnek.
Az Egyesült Államok új szankciókat jelentett be Irán ellen, válaszul az Izrael elleni rakéta- és dróntámadásra. A nyugati világ nagy része csatlakozna Washingtonhoz, azonban ezek az intézkedések a 40 éve szankciók alatt álló ország iparágára valószínűleg csak korlátozottan hatnak.
