Ázsia hat hónapon belül a második nagy energiaválsággal néz szembe: a jemeni húszik blokádja a Báb el-Mandeb-szoroson keresztül szinte lezárta a szaúdi olajexport egyik fő útvonalát, ráadásul a térség még mindig a Hormuzi-szoros korábbi lezárásának következményeit nyögi. Így mára csak a Szuezi-csatorna maradt nyitva az Öböl menti olaj előtt.
A Közel-Keleten egy új hatalmi tengely formálódik: Egyiptom, Szaúd-Arábia, Törökország és Pakisztán hangolja össze a lépéseit az izraeli–iráni konfliktus árnyékában. Bár hivatalosan nem katonai szövetségről van szó, az új együttműködés alapjaiban alakíthatja át a térség erőviszonyait, ami hosszú távon Izrael, valamint az Egyesült Államok regionális mozgásterére is hatással lehet.
A hét ábrája
Az okostelefon a modern hadszíntér egyik legnagyobb sebezhetőségévé vált, amire jó példa, hogy Irán és szövetségesei nemrég mobilhálózati kérésekkel és hirdetési adatbázisokkal próbálták követni az amerikai katonák mozgását a Közel-Keleten.
A Hamász támadása óta eltelt ezer nap geopolitikai átrendeződést hozott a Közel-Keleten: Izrael katonailag erősebb, ugyanakkor diplomáciailag elszigeteltebb lett, Irán meggyengülve is sakkban tartja a világgazdaságot, az Öböl menti szövetségek pedig repedeznek. A konfliktus nyomán új erőegyensúly született, egy jóval veszélyesebb, drágább és kiszámíthatatlanabb, mint a régi.
Oroszország évi 55 milliárd köbméteres gázvezetéket készít elő Iránnal, noha még orosz szakértők sem látnak ekkora piaci igényt. A terv tétje a gázcsere lehet, vagyis az orosz szállítások azeri exportot szabadíthatnak fel Európának, új vakfoltot nyitva az orosz gáz uniós tilalmában.
A hét ábrája
Az amerikaiak többsége nem állt Donald Trump iráni katonai fellépése mögé: egy friss felmérés szerint a konfliktus támogatottsága még a korábbi közel-keleti háborúkétól is elmaradt. A generációs és pártpolitikai törésvonalak különösen élesen rajzolódtak ki, ami arra utal, hogy az Egyesült Államokban csökken a társadalmi támogatottsága az újabb külföldi katonai beavatkozásoknak.
Irán burkolt fenyegetése szerint a jemeni húszik segítségével akár a Vörös-tenger kulcsfontosságú átjáróját is lezárhatják, ami egyszerre béníthatná meg a világ energiaellátását és az Európa–Ázsia közötti kereskedelem egyik legfontosabb útvonalát. A válság ráadásul Kelet-Afrika stratégiai jelentőségét is új szintre emeli, ahol a világ vezető hatalmai versengenek a befolyásért.
A Hormuzi-szoros blokádja, a Malaka-szorosnál kibontakozó amerikai–kínai erőpróba és a Balti-tenger alatti hibrid hadviselés a világgazdaság idegszálai – egyben az új világrend első számú törésvonalai. A Pax Americana lassan kifullad, a világ így belépett a fojtópontok korszakába, ahol a biztonságos szállítás került előtérbe.
Repedezik az amerikai hegemónia egyik legfontosabb pillére. A Hormuzi-szoros körüli válság és az iráni jüan- valamint stablecoin-alapú olajelszámolások olyan folyamatokat indíthatnak fel, amelyek felgyorsítják a dollár globális dominanciájának gyengülését.
A hét ábrája
Izrael és Irán kölcsönös rakétacsapásai rövid időre ismét megemelték a közel-keleti háború regionális kockázatát. A felek ugyan átmenetileg leállították a támadásokat, de a libanoni front és az energiaszállítási útvonalak miatt a válság gazdasági hatása továbbra is megmarad.
Az iráni háború átrendezi az Öböl-államok, Törökország, Kína és Oroszország mozgásterét a Közel-Keleten, a térség minden szereplője a saját biztonsága, gazdasági érdekei és szövetségi kényszerei között lavíroz.
Miközben a világ az iráni háború következményeitől tart, könnyen lehet, hogy a konfliktus legnagyobb nyertese nem is a Közel-Keleten keresendő. Kína ugyanis stratégiai előnyöket gyűjt, tanulmányozza az amerikai hadviselést, erősíti a diplomáciai pozícióit, profitál az energiaválságból, sőt tovább növeli befolyását a kritikus nyersanyagok piacán.
Az iráni háború és az energiaárak elszállása újra reflektorfénybe helyezte Líbiát. Washington egy titkos alkura építve próbálná újraegyesíteni az országot a Dbeibeh- és a Haftar- család segítségével, és e terv mögött nemcsak az olaj, illetve az amerikai energiacégek visszatérése húzódik meg, hanem az is, hogy az Egyesült Államok visszaszorítsa Oroszország befolyását Észak-Afrikában.
India egyszerre próbál megfelelni Washingtonnak, Teheránnak és az Öböl-államoknak, csakhogy az iráni konfliktus egyre gyorsabban sarokba szorítja. Az energiaválság, a fenyegetett tengeri útvonalak és Pakisztán erősödő regionális szerepe olyan stratégiai dilemmát teremtett, amely alapjaiban rengetheti meg Újdelhi pozícióját.
A transzkaszpi gázvezeték terve új geopolitikai konfliktusokat hozhat Oroszország déli részén. A projekt egyelőre inkább jelzés, mint közeli beruházás, de jól mutatja, hogy az EU, Törökország, Azerbajdzsán és Türkmenisztán érdekei közelítenek egymáshoz a Kaszpi-térségben.
A globális energiaárak az idén 24 százalékkal emelkednek, elérve a 2022-es válság szintjét. A Világbank szerint a Hormuzi-szoros körüli konfliktus egy olyan kiterjedt nyersanyagpiaci sokkot indít el, amely alapjaiban írja át a világgazdaság és az európai ipar kilátásait.
Az iráni konfliktus a benzinárakon túl a térség energiatérképét is átrajzolja. A Hormuzi-szoros körüli válság miatt hirtelen felértékelődtek a kerülő vezetékek, egy szomnszédos középhatalom szerepe tovább nő, Európa pedig az árakon és az LNG-szállítmányokon keresztül érzi meg a következményeket.
Az alumíniumpiac jelenlegi zavara messze túlmutat egy szokásos árupiaci kilengésen. A közel-keleti háború, az alacsony készletszint és a kínálati koncentráció együtt olyan nyomást hozott létre, amely az ipari költségektől a versenyképességig több szinten is új kockázatokat jelent. Az alumíniumpiac mostani megrázkódtatása azért fontos, mert ez már több, mint a megszokott nyersanyagpiaci kilengés. A közel-keleti háború […]
Több nemzetközi pénzügyi intézmény jelezte, hogy az iráni konfliktus Ázsia és a csendes-óceáni térség gazdasági növekedését is hátráltatni fogja az idén – sőt, még Kína sincs biztonságban.
A Hormuzi-szoros blokádja már az európai légi közlekedést fenyegeti, Észak-Olaszországban szigorú kerozinkorlátozást vezettek be négy reptéren. Az eset rávilágít a kontinens ellátási láncainak sebezhetőségére.
A hét ábrája
A jemeni húszik fenyegetése a Báb el-Mandeb-szoros lezárásával egy új, bénító tényező a Közel-Keleten. Egy totális tengeri blokád globális kereskedelmi összeomlással fenyeget, és ez a zsarolási potenciál meg is köti az amerikai haderő kezét.
Miközben az iráni konfliktus felhajtotta az energiaárakat, a Gallup felmérése szerint a társadalom többsége nem aggódik, sőt a benzinárak emelkedése nem számít annyira fontos problémának. A valódi törésvonalat nem az energia, hanem a politika jelenti: a demokraták és a republikánusok teljesen eltérően látják a helyzetet, így az árak megítélése egyre inkább pártpolitikai kérdéssé válik.
A hét ábrája
Az Ipsos friss felmérése szerint Donald Trump 2024-es szavazótábora határozottan támogatja az Irán elleni katonai fellépést, ám egy elhúzódó háborút már nem vállalna. A többség gyors, korlátozott beavatkozást és a konfliktus mielőbbi lezárását várja, miközben elutasítja a szárazföldi csapatok bevetését.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 10 pontos vésztervet adott ki a globális olajpiac összeomlásának megakadályozására. A javaslatcsomag részeként az autópályákon legalább 10 km/órás sebességkorlátozást és kötelező otthoni munkavégzést sürgetnek a fogyasztás jelentős visszafogása érdekében. A The Guardian a Nemzetközi Energiaügynökség március 20-án közzétett jelentésére hivatkozva arról számolt be, hogy a világ 33 fejlett országot tömörítő energiapiaci […]
A közel-keleti háború új szintre emelte az energiapiaci kockázatot. A figyelem eddig főként a Hormuzi-szorosra irányult, most viszont a termelő- és LNG-létesítmények sérülékenysége került előtérbe. Ez Európa számára ismét ár- és versenyképességi sokkot vetít előre.
