A mesterséges intelligencia komolyan segíthet a zöldenergiára való átállási folyamatban, azonban továbbra is szem előtt kell tartani az adatok biztonságát és az átláthatóságot.
A mesterséges intelligencia elősegíti a tisztább energia bevezetését
Az energetikai átmenetet úgy kell irányítani, hogy az ne rójon magas költségeket a fogyasztókra, mégis biztosítsa a megbízható energiaellátást – ebben pedig nagy hasznát vehetik a mesterséges intelligenciának (MI). Például a ReNew megújuló energiával foglalkozó vállalatnál az MI nemcsak a meglévő nap- és szélerőművek villamosenergia-termelését javította 1,5 százalékkal, hanem a karbantartást is egyszerűsítette, ez pedig bizonyítja a technológia hatékonyságnövelő és költségcsökkentő potenciálját.
A nagy méretű adatok és az analitikai innováció segítségével képesek mérni a műholdak, az érzékelők és az időjárásfigyelő állomások bemenő adatait, és meg tudják jósolni a megújulóenergia-kínálatot. Ezzel egyidejűleg a mesterséges intelligencia terabájtnyi fogyasztói adatot dolgoz fel azért, hogy megjósolja a felhasználók villamos energia iránti igényét, a kínálat és a kereslet egyensúlya pedig kulcsfontosságú az ellátási zavarok és az áramkimaradások megelőzéséhez.
Világszerte – 2024 eleje és 2030 között – közel 3 ezer milliárd dollárnyi beruházás köthető azon infrastruktúra kiépítéséhez, amely a zöldenergia előállítási helyeitől a fogyasztókhoz szállítja az energiát. Számos vállalat már most is használja az MI-t a stratégiai döntéseihez, hogy megtervezze, hol melyik típusú hálózatot érdemes kiépíteni.
Mivel sok ilyen vezeték több ezer kilométeren keresztül fut, nehéz ellenőrizni és karbantartani azokat. Az új gépi tanulási szoftver előre jelzi a kábelek rendellenességeit és a transzformátorok meghibásodásait, ezzel pedig időt és pénzt takarít meg. A Forbes cikkének írója szerint bár a tényleges számok nagyobbak,
a telepítésre és cserére fordított tőkeköltségek 5 százalékos megtakarítása is 150 milliárd dollárral csökkenti a kiadásokat a következő 7 évben.
A technológia azonban nem csak a megújulókat segíti: az internethez hasonlóan a mesterséges intelligencia is egy olyan eszköz, amely mindenki számára hasznos, beleértve a fosszilis tüzelőanyag-ágazatot is. Többek között a BP, a Shell és az Exxon már most is használja az olaj- és gázkitermelés költségeinek csökkentésére.
Rengeteg energiát fogyaszt
A mesterségesintelligencia-modellek kiképzéséhez (vagyis ezek betanítása az adathalmazokban található minták felismerésére) és a következtetések levonásához hatalmas méretű számítási teljesítményre van szükség, így annak energiaigénye is óriási, és ez a jövőben csak növekszik. A Forbes szerint
az adatközpontok energiafalása Brazília, Dél-Korea vagy Németország fogyasztásával vetekedhet. Az IEA szerint az adatközpontok energiafelhasználása 2022-ben 460 terawattóra körül lesz.
Sumant Sinha, a ReNew vezérigazgatója optimista az MI alkalmazásával kapcsolatban, de hozzátette, szerinte három különböző területre különös figyelmet kell fordítani annak érdekében, hogy a rendszer megkönnyítse az emberiség életkörülményeit.
- A szolgáltatók diverzifikációja: egyetlen amerikai székhelyű cég birtokolja a csúcskategóriás MI-chipek piacának mintegy 80 százalékát, és csak az a néhány nagy technológiai vállalat tudhatja magáénak a legtöbb számítási képességet, adathalmazt és szervert, amely lehetővé teszi, hogy a mesterséges intelligencia egyáltalán működjön. Az energetikai átmenethez hasonlóan a képességek egy vagy két országra koncentrálódnak, ami igen kockázatos. A nemzetek szélesebb körének, köztük a globális déli államoknak ezen a területen sokkal aktívabbnak kell lenniük ahhoz, hogy saját MI-technológiákat, -megoldásokat és üzleti modelleket fejlesszenek ki.
- Megbízhatóságot és elszámoltathatóságot biztosító kormányzás: a mesterséges intelligencia használatának növekedésével egyre több adatot rögzítenek, és mivel nem mindegyik reprezentatív, előfordulhatnak hibák a számításokban. Emiatt fontosak a megfelelő jogszabályok, amelyek biztosítják az ügyfelek hozzáférését a szolgáltatók által használt adatkészletekhez, valamint ezeket az adatokat biztonságosan kell kezelni.
- Alacsony szén-dioxid-kibocsátás: a világ 10 legnagyobb adatközpontot üzemeltető vállalata közül több is merész célokat tűzött ki a nettó nulla kibocsátás megvalósításához, az elkövetkező néhány évben pedig biztosítaniuk kell az ezek eléréséhez szükséges elszámoltathatóságot. Bár a nagybefektetők – akiknek a portfóliójában számos ilyen cég szerepel – jelenleg a mesterséges intelligencia társadalmi kockázatainak megértésére és minimalizálására összpontosítanak, miközben a környezeti következményekre is figyelmet kell fordítaniuk: a legnagyobb ügyfeleknek is el kell kezdeniük a számukra nyújtott MI-szolgáltatások károsanyag-kibocsátásának elszámolását, és jelentősen csökkenteniük kell ezeket.
Sumant Sinha szerint a mai technológiai forradalomban „a jelenlegi döntéseink fogják meghatározni, hogy a mesterséges intelligencia a fenntartható jövő egyik pillére lesz-e, vagy elszalasztott lehetőség”.
Kapcsolódó:
Borítókép:Shutterstock
