Trump így védi a hazai energiaszektort
Amerika új vámintézkedései nem elsősorban a zöldátmenetet fékezik, hanem ennél jóval mélyebb geopolitikai és iparstratégiai fordulatra utalnak.
2025. április 28., hétfő
Amerika új vámintézkedései nem elsősorban a zöldátmenetet fékezik, hanem ennél jóval mélyebb geopolitikai és iparstratégiai fordulatra utalnak.
A lézeracéltól a sziklákból készült üzemanyagig – tekintsünk be az ARPA-E idei energiatechnológiai konferenciájába. A Washington közelében megrendezett ARPA-E energiaipari csúcstalálkozón bemutatott újítások az iparági kutatások sokszínűségét bizonyították. A megoldások között szerepelt lézeracél, föld alatti hidrogén és ritkaföldfémek nélküli mágnesek is. Az energiaátmenet innovációinak sokfélesége a klímacélokat és a globális energiabiztonságot egyaránt szolgálja. A lézerrel […]
Japán tovább folytatja innovációs törekvéseit a fenntartható energia területén, olyan technológiákat vezetve be, amelyek az emberi lépésekből és az autók mozgásából nyernek elektromos áramot.
A BP új stratégiája évi 10 milliárd dollárra növeli az olaj- és gázberuházásokat, miközben a megújuló energiaforrásokra szánt befektetéseket több mint 5 milliárd dollárral csökkenti. A vállalat 2027-ig 20 milliárd dollár értékű eszközértékesítést tervez, miközben teljes mértékben újragondolja fenntarthatósági céljait.
Kínában a vezetés újra nekifut az elszabadult árháborúk megfékezésének, ám épp a legfőbb árleszállító óriások hiányoztak a megbeszélésről.
Friedrich Merz egy erősebb geopolitikai fókuszú kormányt alakíthat, amely szigorúbb migrációs politikát és keményebb fellépést ígér Pekinggel és Moszkvával szemben, miközben a költségvetési fegyelem fenntartásához csak ipari és innovációs célú hitelek felvételét engedélyezné.
Habár Trump nem éppen lelkes híve a tiszta energiának, az atomenergiának mindig is támogatója volt. Az amerikai nukleáris ipar a következő négy évben felvirágozhat, de kérdés, hogy ehhez sikerül-e kiépíteni egy stabil belföldi ellátási láncot.
A világ országai jelentős összegeket fektetnek be a zöldenergiába, ám politikai, technológiai és pénzügyi helyzetüktől függően egészen eltérő stratégiákat követnek – állapítja meg a Világgazdasági Fórum (WEF) friss elemzése.
A zöldenergiára történő átállás globális beruházásai lassuló, 11 százalékos bővüléssel új csúcsot értek el tavaly. A BloombergNEF friss anyaga szerint a növekedés mértéke elmarad az előző három év 24–29 százalékos ütemétől.
Megtermelte az első milliárd kilowattórát az orosz Roszatom által működtetett atomerőmű-hajó. A Lomonoszov májusban lesz ötéves, így szép teljesítménnyel ünnepelheti a jubileumot.
Az Európai Bizottság szokatlan lépésre készül az elektromos járművek vásárlásának ösztönzésére, hallgatva Magyarország szavára. Bár elviekben továbbra is tiltja a túlzott állami támogatást, az EU egészére nézve éppen egy minden elemében protekcionista program kidolgozásán munkálkodik.
Az energiaszektor átalakulása idén felgyorsul: a megújulók térnyerése, a geopolitikai feszültségek és a technológiai innovációk új kihívásokat és lehetőségeket teremtenek. A piaci szereplőknek alkalmazkodniuk kell, hogy lépést tartsanak a változásokkal. Lássuk, mit jósol az Energy Intelligence jelentése!
Egy cég elhatározta, hogy milliárdokat fordít akkumulátoros energiatárolókra Németországban, hogy kiküszöbölje a „sötétszélcsend” hatásait.
A protekcionista politikák és a büntetővámok alaposan megtépázhatják a globális autópiacot, ennek ellenére az elemzők növekedést várnak a keresletben, mégpedig nem is kis léptékűt.
Nem kell messzire nyúlni ahhoz, hogy zöldebbé tegyük a vízi teherszállítást: csupán egy kis szélre van szükség.
Az új elektromos akkumulátorok az alvázzal kombinálva 1000 kilométeres hatótávot biztosítanak és 120 km/órás frontális ütközést is kibírnak. A CATL platformja ismét köröket verhet a riválisokra.
A Nemzeti Földhő Stratégia szerint a földhő aránya a hőtermelésben 6,5 százalékról 25-30-ra nőhet, miközben 2035-ig 1 milliárd köbméter földgáz váltható ki, csökkentve az importfüggőséget és erősítve az energiafüggetlenséget.
A Biden-kormányzat év elején megtiltotta az újabb LNG-exportengedélyek kiadását. Az energiaipari vállalatok az intézkedések megszüntetését követelik, nemcsak az amerikai gazdaság, de a zöldátállás előmozdítása érdekében is.
Az év végéhez közeledve összegyűjtöttük a legolvasottabb cikkeinket. A Zöldenergia rovatban az úgynevezett kacsagörbe-jelenségről szóló cikk vitte a prímet. Hogy mi is ennek a lényege? Mutatjuk!
Az EU mindent megtesz, hogy csökkentse függőségét a kínai technológiától. A példaképként emlegetett Northvolt akkugyártó megsemmisítő csődje azonban éppen Kína megkerülhetetlenségére erősített rá. A világ egyeduralkodó gyártója, a CATL máris felbukkant, hogy felépítse harmadik európai óriásgyárát.
Az atomenergia-ipar reneszánszát éli, amit a klímaváltozás és az energiabiztonság iránti növekvő igény, valamint a technológiai óriások és kormányok stratégiai beruházásai táplálnak. Azonban nem mindenki támogatja a felhasználását.
Az ország laboratóriumaiban egy újfajta energiatermelési módszert tesztelnek: tengeri hínár segítségével állítanak elő áramot.
Az energiatároló rendszerek helyigényének csökkentése kiemelt fontosságúvá vált a megújuló energiaforrások hatékony integrálásában és a városi térben való alkalmazásukban. Számos vállalat fejleszt innovatív megoldásokat, hogy minimalizálják az akkumulátorok és a hozzájuk tartozó infrastruktúra helyfoglalását.
Egy svájci startup eltávolítható napelemeket tervez telepíteni a vasúti sínek közti területre. Az újítás látványos innovációnak tűnik, de sok kérdést vet fel. A százméteres kísérleti rendszer 250 millió forintnyi frankból valósul meg, és a karbantartása is költséges, miközben az áramütés veszélye is fennáll, ha elterjed a technológia.
A „modern problémák modern megoldásokat igényelnek” mondás új értelmet nyert a horvát közlekedési és technológiai vállalat, a KONČAR Csoport esetében. A cég áttörő újítást mutatott be a városi közlekedés fejlesztésének és a zöldátállás előmozdításának összehangolásában, ami meghatározhatja az európai közlekedés villamosítását.
A globális villamosenergia-termelés közel egyharmadát már megújuló energiaforrások biztosítják, de az elavult hálózati infrastruktúra több országban is problémát jelent.
Kína ebben is kenterbe ver mindenkit. Még a második helyezett Egyesült Államoknál is mintegy háromszor annyi szélenergiát termel.
A mesterséges intelligencia (MI) robbanásszerű növekedése teljesen új irányba tereli az USA energiapiacát. A technológia fejlődésével a villamos energia iránti igény jelentősen növekedett, ami újra a fosszilis tüzelőanyagokra helyezte a hangsúlyt. De vajon ez hogyan egyeztethető össze az Egyesült Államok környezetvédelmi céljaival?
A zöldátállás átalakítja a globális munkaerőpiacot: egy felmérés szerint 2022-ben 13,7 millió megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó munkahely volt, de ez a szám azóta gyorsan növekszik. A Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint 2030-ig további 8 millió új zöldmunkahely várható, miközben 2,5 millió fosszilis energiához kötődő állás szűnik meg. Az OECD szerint a magasabb képzettséget igénylő zöldmunkahelyek jobban fizetettek, míg az alacsonyabb képzettségű dolgozók számára az átállás nagyobb kihívást jelent.
A világszerte növekvő energiaigény és a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási viszonyok egyre nagyobb nyomást helyeznek az elöregedett energiahálózatokra. Az infrastruktúra korszerűsítése és bővítése elengedhetetlen ahhoz, hogy lépést tartsunk a zöldátállással és biztosítsuk a stabil energiaellátást.
