A Nyugat évek óta a Kínától való gazdasági függőség csökkentését szorgalmazza. A napokban egy tanulmány összegesítette, mennyibe kerülne egy teljes leválás: az Egyesült Államoknak, az eurózónának és az Egyesült Királyságnak összesen 23,6 ezermilliárd dollárt kellene befektetnie 2050-ig ahhoz, hogy kiépítse azokat az ipari, technológiai és ellátási láncokat, amelyek ma Kínára épülnek. Lehetetlen küldetés.
A napelemes boom után most a szélnek kell behoznia a lemaradást. A kormányzat a védőtávolság lazításával és gyorsított engedélyezési övezetekkel próbálja felpörgetni a beruházásokat, amelyet egy közel 870 milliárd forintos EU-s forrás is elősegít. Az óriási beruházásokért európai és kínai gyártók versenyeznek majd.
A világ zöldenergia-kapacitása egy év alatt 692 gigawattal nőtt, és ez a hatalmas bővülés a geopolitikai érdekeknek és az ellátásbiztonságnak köszönhető. A versenyben Ázsia bebetonozza a fölényét, Európa pedig lépéskényszerbe került a szuverenitásért.
A kiserőművek valós idejű hálózati vezérlésével a britek megoldották a túlterheltséget. Az általuk létrehozott modell kiváltja a gázerőműveket és megszünteti évtizedes csatlakozási várólistákat.
Új korszakot nyithat, hogy a svéd Holyvolt felvásárolta az amerikai Wildcatet. Az előbbi különleges nyomtatási eljárással készít akkukat, az utóbbi pedig mesterséges intelligenciával vezérelt kutatással igyekszik forradalmasítani az energiatárolók gyártását. Ám akad egy finn konkurens is.
Mivel a túl sok feszültséget érdemes a hálózatban eltárolni, ezért egy francia energiacég támogatja az albán állami szolgáltatót annak érdében, hogy az a megtermelt zöldenergia eltárolását biztosítani tudja. A pénzen kívül know-how-t is visz a Balkánra; a befektetéssel a francia fél befolyást keres a térségben, csakúgy, ahogy a magyar cégek is.
A Nemzetközi Energiaügynökség energetikai innovációs jelentése szerint a klímacélokat az ellátásbiztonság váltotta fel, ami a kiszámíthatatlan zöldenergiát háttérbe szorítva Kínát és a technológiai váltást fontosabbá tette.
A választásokon elhangzott energiaár-csökkentési ígéret kudarcot vallott Amerikában. Drágult a lakossági energia, ami egyre több szegény családnak okoz komoly problémát.
Európa villamosenergia-hálózatai egyre nehezebben bírják a zöldátállás okozta terhelést. A megújulók gyors terjedése mellett a hálózatfejlesztés lemaradt, ami ellátásbiztonsági kockázatokat okoz például Hollandiában is.
Az EU 545 millió eurós csomaggal gyorsítja Afrika zöldenergia-átmenetét kilenc országban a Global Gateway-stratégia részeként, amely 2030-ig 300 GW megújuló kapacitást céloz. A támogatás hálózatfejlesztést, vidéki villamosítást és klímacélokat támogat, miközben 600 millió áram nélkül élő ember életét változtathatja meg.
Egy észak-skóciai tengerparti óriás olajterminál átalakítása zöldenergia-központtá csökkenti a környezeti terhelést és gyorsabb projektindítást tesz lehetővé. A töredékére zsugorodott olajtranszfer helyett most szélenergiával és e-üzemanyagokkal foglalkozik a nagy állomás, ami globális példa lehet a hasonló esetekre.
Egy energetikai elemző szervezet, az IRENA adatai szerint tavaly a szélenergia 53, a napelemek pedig 41 százalékkal olcsóbban termeltek áramot a fosszilis energiánál. Ezzel 467 milliárd dollárt spórolt a világ, erősítve az energiabiztonságot.
Chris Wright, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere, aki februári kinevezése előtt a Liberty Energy vállalat alapító vezérigazgatójaként az amerikai palagáz-forradalom egyik vezéralakja volt, a The Economist hasábjain publikált írásában élesen bírálja a zöldátállás eddigi eredményeit.
Az ország gyors ütemben telepít napenergia-rendszereket, gyárt elektromos járműveket és beruház az energiaiparba.
Carl Pope, a Sierra Club egykori vezetője megrázóan vall a The New York Timesban: a metán, e CO₂-nál 80-szor erősebb klímagáz figyelmen kívül hagyása óriási hiba volt, ám annak drasztikus csökkentése az emberiség utolsó esélye a klímakatasztrófa elkerülésére.
Az USA 19,3 milliárd dollárral, 40 százalékkal vágja vissza az energiaügyi költségvetését 2026-ban, ami nemcsak az ottani energiapiac átrendeződését hozza magával, hanem globális hullámokat is elindíthat.
A biztonsági aggályok ellenére a nukleáris energia iránti igény folyamatosan nő. Az energiaátállás, a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok villamosenergia-igénye, valamint a kis moduláris reaktorok megjelenése felgyorsította a kapacitásnövelő folyamatot – az atomenergia használata ugyanakkor a geopolitikai függetlenedési és nemzetbiztonsági törekvéseknek is részévé vált.
Kína az idén rekordot ért el: a szél- és napenergia áprilisban a villamosenergia-termelés 26 százalékát tette ki. Ez a siker a napenergia-kapacitás villámgyors, öt év alatt négyszeres bővülésének és a fosszilis energia csökkenésének köszönhető.
Nagy a dilemma, ami egyedül az agyonszabályozásnak és a bürokráciának köszönhető. A Bundeswehr erőltetett építése a megújuló energiás projekteket veszélyezteti. Vagy-vagy?
Amerika új vámintézkedései nem elsősorban a zöldátmenetet fékezik, hanem ennél jóval mélyebb geopolitikai és iparstratégiai fordulatra utalnak.
A lézeracéltól a sziklákból készült üzemanyagig – tekintsünk be az ARPA-E idei energiatechnológiai konferenciájába. A Washington közelében megrendezett ARPA-E energiaipari csúcstalálkozón bemutatott újítások az iparági kutatások sokszínűségét bizonyították. A megoldások között szerepelt lézeracél, föld alatti hidrogén és ritkaföldfémek nélküli mágnesek is. Az energiaátmenet innovációinak sokfélesége a klímacélokat és a globális energiabiztonságot egyaránt szolgálja. A lézerrel […]
Japán tovább folytatja innovációs törekvéseit a fenntartható energia területén, olyan technológiákat vezetve be, amelyek az emberi lépésekből és az autók mozgásából nyernek elektromos áramot.
A BP új stratégiája évi 10 milliárd dollárra növeli az olaj- és gázberuházásokat, miközben a megújuló energiaforrásokra szánt befektetéseket több mint 5 milliárd dollárral csökkenti. A vállalat 2027-ig 20 milliárd dollár értékű eszközértékesítést tervez, miközben teljes mértékben újragondolja fenntarthatósági céljait.
Kínában a vezetés újra nekifut az elszabadult árháborúk megfékezésének, ám épp a legfőbb árleszállító óriások hiányoztak a megbeszélésről.
Friedrich Merz egy erősebb geopolitikai fókuszú kormányt alakíthat, amely szigorúbb migrációs politikát és keményebb fellépést ígér Pekinggel és Moszkvával szemben, miközben a költségvetési fegyelem fenntartásához csak ipari és innovációs célú hitelek felvételét engedélyezné.
Habár Trump nem éppen lelkes híve a tiszta energiának, az atomenergiának mindig is támogatója volt. Az amerikai nukleáris ipar a következő négy évben felvirágozhat, de kérdés, hogy ehhez sikerül-e kiépíteni egy stabil belföldi ellátási láncot.
A világ országai jelentős összegeket fektetnek be a zöldenergiába, ám politikai, technológiai és pénzügyi helyzetüktől függően egészen eltérő stratégiákat követnek – állapítja meg a Világgazdasági Fórum (WEF) friss elemzése.
A zöldenergiára történő átállás globális beruházásai lassuló, 11 százalékos bővüléssel új csúcsot értek el tavaly. A BloombergNEF friss anyaga szerint a növekedés mértéke elmarad az előző három év 24–29 százalékos ütemétől.
Megtermelte az első milliárd kilowattórát az orosz Roszatom által működtetett atomerőmű-hajó. A Lomonoszov májusban lesz ötéves, így szép teljesítménnyel ünnepelheti a jubileumot.
Az Európai Bizottság szokatlan lépésre készül az elektromos járművek vásárlásának ösztönzésére, hallgatva Magyarország szavára. Bár elviekben továbbra is tiltja a túlzott állami támogatást, az EU egészére nézve éppen egy minden elemében protekcionista program kidolgozásán munkálkodik.
