Olaf Scholz hétfőn jelezte, hogy hajlandó megvitatni a német költségvetési szabályok reformját, amelyek az ország gazdasági teljesítményének töredékére korlátozzák a hitelfelvételt.

Bár az adósságfék néven ismert korlátozásokra szükség van a túlköltekezés megakadályozása érdekében, a kancellár nyitott annak megvizsgálására, hogy jelenlegi formájukban még mindig megfelelnek-e a célnak az előírások. 

„Vitassuk meg, hogy milyen legyen egy ilyen szabály” – mondta Scholz a Berlin melletti Brandenburg an der Havelben tartott rendezvényen. 

A 2008-as pénzügyi válság nyomán létrehozott mechanizmus értelmében az éves nettó új hitelfelvételt a GDP 0,35 százalékára korlátozzák, és csak természeti katasztrófák, valamint egyéb vészhelyzetek esetén engedélyeznek kivételeket. A szabályokat a német alkotmány (Grundgesetz) rögzíti, és azok megváltoztatásához a parlament kétharmados többségének támogatására lenne szükség, ami a jelenlegi politikai környezetben igen valószínűtlen – a jelzőlámpa-koalíciónak (SPD–Zöldek–FDP) csak abszolút többsége van a törvényhozásban. 

Scholz megállapításai illeszkednek Lars Klingbeil, a szociáldemokraták társelnökének megjegyzéseihez, aki a múlt héten a Bloombergnek azt mondta, hogy Németországnak lazítania kell a korlátozásokon, ha az elkövetkező években a NATO célkitűzései felett akarja tartani a védelmi kiadásokat. 

Mindeközben a politikai aréna sem csendes: Friedrich Merz, a fő ellenzéki jobbközép CDU vezetője kizárta az adósságkorlátok bármiféle módosítását. Mindemellett a kérdés kényes téma a kormánykoalíción belül, egészen pontosan a szabaddemokrata Christian Lindner pénzügyminiszter és a zöldpárti gazdasági miniszter Robert Habeck között van éles ellentét a kérdésben. Míg a szabaddemokraták teljesen kizárják az adósságszabályok bármiféle megváltoztatását, addig a zöldek a módosítás mellett érvelnek. Ez utóbbi mögé látszik felsorakozni az SPD és Olaf Scholz is. 

Robert Habeck, zöldpárti német gazdasági miniszter expanzívabb megközelítést szeretne Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Robert Habeck már számos interjújában elmondta, hogy a globális dinamika változása miatt ahhoz, hogy ezekre Németország megfelelő választ adhasson, expanzívabban kell megközelíteni a kormányzati kiadások kérdéskörét.

Szerinte erre azért van szükség, mivel Berlin többé nem számíthat a korábban barátságos piacként azonosított Kínára a geopolitikai feszültségek és az energiaszektor zavarai miatt.

Emellett az olcsó orosz gázáramlás megszűnése is jelentős hatást gyakorol a német mozgástérre, így a konfliktusok esélyének növekedése miatt Németországnak és a kormányoknak szerte Európában több pénzt kell fordítaniuk fegyveres erőik fejlesztésére és védelmi kiadásaikra. 

A gazdasági tárca vezetője szerint mindennek ellenére a német politikai környezet rendkívül komplex. Habeck ugyan elkötelezett a nettó új hitelfelvételre vonatkozó alkotmányos korlát mellett, kritikus abban a tekintetben, hogy az éppen aktuális költségvetési szabályok és a globális változások mennyiben összeegyeztethetők. 

Ezzel szemben Christian Lindner pénzügyminiszter hallani sem akar a szabályok módosításáról.

Christian Lindner, szabaddemokrata német pénzügyminiszter hallani sem akar a szabályok módosításáról Forrás: MTI/EPA/Clemens Bilan

Az adósságfékszabályt ideiglenesen felfüggesztették a koronavírus-világjárvány és az energiaválság hatékony kezelése érdekében, de a szabaddemokrata politikus elkötelezett az alkotmányos adósságfék visszaállítása mellett. 

Olaf Scholz tegnapi kijelentése éles irányváltás a kérdésben. A kancellár korábban határozottan egyetértett a pénzügyminiszterrel, és azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unión belül szigorítani kell a kiadási terveket. Ehhez képest a tegnapi kijelentése komoly elmozdulás Habeck irányába. 

Scholz kijelentése mögött meghúzódhat egyértelmű politikai szándék is. Nemcsak arról van szó, hogy a most vasárnapi választáson a jelenlegi jelzőlámpa-koalíció nem lenne képes kormányt alakítani, hanem a koalíción belüli feszültségekről, valamint saját népszerűségének zuhanásáról is.

Ez utóbbi ugyanis óriási mértékben esett, és megjelentek olyan pletykák is a szociáldemokraták berkein belül, hogy inkább Boris Pistorius védelmi minisztert látnák szívesebben kancellárként.

Ebben a kontextusban érdemes értelmezni Scholz tegnapi kijelentését: az adósságszabályok módosítása tekintetében inkább a Zöldek felé mozdul el, mint a szabaddemokraták irányába, így az előbbieket maga mögé tudja felsorakoztatni, ha esetleg forróvá válna számára a kancellári szék. 

Borítókép: MTI/EPA/Action Press pool/Christian Marquardt