A német választások ugyan nem hoztak meglepetést, de megerősítették a törésvonalakat: a nyugati tartományokban az CDU/CSU, míg keleten az AfD dominált. A fővárosban a kelet–nyugati megosztottság mentén kirajzolódik az egykori fal: a CDU Nyugat-Berlinben, az AfD és a Baloldal Kelet-Berlinben szerepelt erősen.
A német választásokon a CDU/CSU még soha nem nyert ilyen kis aránnyal, míg az AfD rekordot döntve a második helyre került. Az SPD története legrosszabb eredményét érte el, a részvételi arány viszont rekordot döntött. A koalíciós tárgyalások során a legvalószínűbb a CDU/CSU és az SPD koalíciója.
A német választások után a CDU/CSU várhatóan visszatér a hatalomba, míg az AfD minden eddiginél erősebb lehet. Az igazi kérdés a szavazás utáni koalíciós tárgyalások alakulása, amiben a bejutó kisebb pártok száma kulcsfontosságú lehet. Mutatjuk, milyen koalíciós forgatókönyvek jöhetnek!
Németországban 80 éves politikai tabu dőlt meg, amikor a Bundestag az AfD szavazataival fogadta el a CDU/CSU indítványát a bevándorlási szabályok szigorításáról, ezzel ledöntve az ún. „tűzfalat”.
Emmanuel Macron és Olaf Scholz Trump miatt találkoztak, ahol Európa egységét hangsúlyozták az amerikai vámfenyegetésekkel szemben, amelyek lehet, hogy csupán tárgyalási eszközként szolgálnak. A francia–német kapcsolatok helyreállítása mindenesetre előfeltétele a hatékony európai válaszlépésnek.
A német választási kampány felülírta a sokat hangoztatott szolidaritást. A kancellár nem volt hajlandó aláírni a soron kívüli hadisegélyt, mondván, éppen elég pénzt különítettek már el Ukrajnára.
Kormánybukásnál nem ritka az ilyesmi, de ez most úgy hiányzott még Németországnak, mint púp a hátára.
Ahogyan maga Scholz kancellár is tervezte, december 16-án a német parlament egy formális szavazáson megvonta tőle a bizalmat. Immár minden akadály elhárult a februári előre hozott választások elől.
Három évig bírta a mesterségesen összetákolt, az első pillanattól kezdve egymással semmiben egyet nem értő, egységes gazdaságpolitikai koncepciót felmutatni nyomaiban nem tudó pártokból álló német kormánykoalíció. A kimúlás törvényszerű volt és dicstelen. A romok eltakarítása és a német gazdaság életre keltése már egy új kancellár és kormány dolga lesz.
A német acélipar, élén a ThyssenKrupp Steel Europe-pal, válságos helyzetben van a gyenge kereslet, az olcsó ázsiai import és a magas energiaköltségek miatt, ami több mint 11 ezer munkahely megszüntetéséhez és kapacitáscsökkentéshez vezet. Eközben milliárdos beruházásokkal igyekeznek klímabarát technológiákra váltani. A szakszervezetek élesen bírálják a terveket, amelyek szerintük veszélyeztetik a munkahelyeket és Németország ipari jövőjét.
Olaf Scholz újra kancellárjelölt, pedig pártján belül ott van Boris Pistorius védelmi miniszter, aki messze a legnépszerűbb politikus Németországban. A szociáldemokraták történelmi lehetőség előtt álltak, de nem éltek vele.
Németországban február 23-án előrehozott választásokat tartanak, miután az FDP kilépése miatt felbomlott az SPD, a Zöldek és az FDP jelzőlámpa-koalíciója. Ez a hatodik német kormányválság 1949 óta, és a történelmi mintázatokból kiolvasható, hogy ezeket gyakran az FDP idézi elő a koalícióból való kilépéssel, rendszerint gazdaságpolitikai egyet nem értés miatt. Tehát nincs új a nap alatt!
A februári választások izgalma után az új kormánypártnak villámgyorsan koalíciót kell létrehoznia, aztán egy nagy levegőt véve meg kell reformálnia a legnagyobb tabunak számító alkotmányos adósságféket. Tetszik vagy sem, elfogytak a lehetőségek.
Kompromisszumos megoldás született: a trónvárományos CDU januárban akarta a választásokat, Scholz kancellár márciusban. Végül kiegyeztek féltávban.
Az Európai Politikai Közösség Budapesten tartotta ötödik ülését. A csúcstalálkozón az EU és NATO képviselői mellett Volodimir Zelenszkij is részt vett. A fő témák között az európai versenyképességről, az ukrajnai háborúról és az illegális migrációról esett szó. Az ezt követő informális EU-csúcson elfogadták a Budapesti Deklarációt. Természetesen minden téma Donald Trump visszatérésének fényében került terítékre.
Tovább gyengélkedik a német gazdaság. Az export szeptemberben 1,7, míg az ipari termelés 2,5 százalékkal csökkent. Mindeközben a közgazdászok az éppen összeomló német kormányt az ipari válságra figyelmeztetik.
Lindner pénzügyminiszter tényleg kormányt buktatott: Scholz kancellárnak egy koalíciós egyeztetésen fogyott el az ereje és a türelme, majd úgy döntött, kirúgja tárcavezetőjét. Németországban előre hozott választások jönnek.
Lindner olyan követeléslistát állított össze a költségvetés elfogadása előtt, amely teljesen szembemegy koalíciós partnerei gazdaságpolitikájával. A nyílt konfrontáció a jelzőlámpakormány végét és az előrehozott választásokat jelentheti.
Olaf Scholz az európai chipgyártás fellegvárává kívánta tenni Németországot, ám a legnagyobb külföldi befektetők zsinórban mondják le a projekteket. A bőkezű állami támogatás politikája csődöt mondott.
A brandenburgi tartományi választáson az SPD szűk győzelmet aratott az AfD előtt, de koalíciós kényszerbe került a radikális baloldali BSW bevonásával. Az AfD és a BSW előretörése a radikális pártok térnyerését jelzi, különösen a fiatalok és a kékgalléros szavazók körében. Ez a trend nemcsak Németországban, hanem egész Európában kihívást jelent a hagyományos pártok számára.
A kancellárba a német ellenzék és a Kreml is beletörölte a lábát az ukrajnai békekonferenciáról szóló mondatai miatt.
A második világháború óta először fordult elő, hogy a politika paletta jobb széléről érkező párt nyert választást Németországban. Türingiában az AfD 32,8 százalékkal győzött, míg Szászországban szorosan a CDU mögött végzett 30,6 százalékkal, jelezve a radikális pártok erősödését, különösen a fiatalok körében.
Akkora a költségvetési hiány Németországban, hogy Lindner pénzügyminiszter elővette a vastag fekete filctollat. Repül minden, ami repülhet, közte az Ukrajnának szánt további gigasegélyek is.
Ezúttal Christian Lindner pénzügyminiszter miatt áll a bál a német jelzőlámpa-koalícióban, miután kétségbe vonta a 2025-ös költségvetési megállapodás tervezetét. Ezzel ismét veszélyes vizeken evez a kormány, bő egy évvel a szövetségi választások előtt.
Olaf Scholz kancellár újabb kísérletet tesz az ingatlanválság kezelésére, miközben a német gazdaság épp a stagnálásra, a kormány pedig a megszokottól jóval „kényelmetlenebb” választásra készül.
Az Olaszországban rendezett G7-es csúcs elsődleges célja a zárolt orosz jegybanki vagyon Ukrajnának átjátszása volt. Az Egyesült Államok szemtelenül próbált trükközni, amit az EU gyomra nem vett be. A nagy bejelentés mögött így még mindig nem állnak ott a konkrétumok.
Rossz hangulatban telt Berlinben az ukrajnai újjáépítési konferencia. Az egyik kijevi kulcsszereplő egy nappal az esemény előtt mondott le, tiltakozásul az ukrán vezetés hatalmi harcai és az újjáépítési folyamatok aláásása miatt. Ráadásul rendszerszintű akadályokról beszél. A korrupció szó nem hangzott el.
Ursula von der Leyen, az unió bizottságnak elnöke, akinek újbóli kinevezése nem magától értetődő, támogatók után kutatva járja Európát. Próbálja megnyerni Macront, Scholzot és Melonit, akiknek a szavára három eltérő európai pártcsaládban hallgatnak, és ezek közül egyik sem a leköszönő elnöké. A matematika szabályai szerint a jelöltnek teljesülhet a vágya az újrázásra, ám a tapasztalatok szerint mindig történnek meglepetések.
Európa egyre megengedőbb az Ukrajnába küldött fegyverek használatával kapcsolatban, ehhez az állásponthoz pedig hosszú tétovázás után az Egyesült Államok is csatlakozott. Eközben Oroszország egyre durvább figyelmeztetéssel igyekszik felszólalni a nyugati szerepvállalás ellen, felvetve egy jóval szélesebb körű konfliktus veszélyét.
Huszonegy ágyúlövéssel üdvözölték, amikor Emmanuel Macron repülőgépe vasárnap leszállt Németországba, ahol Berlinben a demokrácia napjának ünnepségén vett részt. Majd másnap francia és német nyelvű beszédében felszólította az európaiakat, hogy „ébredjenek fel” a szélsőjobboldal erősödésére, kevesebb mint két héttel a választások előtt. Franciaországban, akárcsak Németországban, a kormányzó erők megalázó vereséggel nézhetnek szembe a június 9-i voksoláson.
