A tárcavezető a kétnapos budapesti eseményen elmondta: a magyar, nyitott gazdaságban erős külföldi működőtőke-beáramlás (FDI) és beruházási ráta mellett duális szerkezet alakult ki. Ebben 50 százalék a külföldi tulajdon aránya, és azt kell elérni, hogy ezek a vállalatok ne elszeparáltan, hanem a magyar cégekkel együtt működjenek. Megoldásként említette a hazai vállalatok termelési láncokba kapcsolódását, és kiemelte, hogy a magyar  – tier1 és tier2 besorolású – első körös, közvetlen és második körös beszállítók részarányát 50 százalékra kell emelni. 
Megemlítette, hogy a hazai tulajdonú cégek munkatermelékenysége dinamikusan javul, a külföldi irányítású vállalatok azonban két és félszer hatékonyabban működnek. A magyar társaságok térnyerése 2010 óta tapasztalható, és a turizmus, a vendéglátás, a bankszektor, az élelmiszergyártás, az építőipar, valamint a távközlés területén a legjelentősebb.  

A hazai cégek exportértékesítése jelentősen emelkedett, 2022-ben már meghaladta az összes vállalati kivitel negyedét. 

Tavaly mérséklődött a beruházási aktivitás, azonban továbbra is kiemelkedő, a GDP-arányában 26,5 százalékos a magyar beruházási ráta és töretlen a külföldi működőtőke-beáramlás. A vállalati beruházásokon belül a hazai irányítású cégek részaránya 50-60 százalék között volt az elmúlt években. 
Nagy Márton elmondta, fontos, hogy minél több „nemzeti bajnok”, nemzetközileg is versenyképes hazai nagyvállalkozás jöjjön létre, a számuk a mostani 24-ről 40-re nőjön. Emellett szükség van 20 ezer exportképes kkv-ra és a kifektetésekre, a hazai vállalatok kifelé irányuló közvetlen tőkebefektetéseinek ösztönzésére. Megjegyezte, hogy több ágazatban is eléri, sőt meghaladja a külföldre irányuló hazai kifektetések jövedelmezősége a Magyarországon lévő külföldi befektetésekét. 
Fábián Gergely, az NGM iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára szerint a magyar gazdaság leküzdötte a válságsokkokat és visszatér a növekedési pályára, ehhez azonban a foglalkoztatási rátát 85 százalékra kell növelni. A cél a gazdaság újraiparosítása, ahol a termékexport a GDP arányában eléri a 100 százalékot – mondta. 
A versenyképességi stratégia alapja, hogy a vállalatok maguk mondják meg, hogy mire van szükségük, a makroszemlélet helyett mikroszintű megközelítésre van szükség. A versenyképességi stratégia 1300 cég közvetlen vagy szakmai szervezeten keresztül közvetített szakmai javaslatából épül fel – tette hozzá.  

A stratégia alappillérei a hazai hozzáadott érték növelését és a magyar termékek előtérbe helyezését szolgálják. 

Nagy Ádám, az NGM iparügyekért felelős helyettes államtitkára szerint mindennek a magja egy iparstratégia, amely az idei évtől indul, és nyilvánosan elérhető a kormány honlapján. Fontos érdeme, hogy koordinált keretek között határozza meg az állam feladatát. Ez erőteljesebb koordinációt jelent az ágazatokkal, a szabályozás kialakítását, az oktatás- és támogatáspolitikát, valamint infrastrukturális szükségleteket – összegezte. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock